VÁROSKÉPI ZŰRÖK ÉS KÉRDÉSEK

Most folyik a piac felújítása, és bár apróságokban, de máris látszik a hátránya, ha előzőleg nem kérdezik meg az ott árusítókat és a rendszeresen piacra járókat, vagy nem veszik figyelembe az általuk mondottakat, hogy mi és miként lenne jó funkcionálisan. Az egyik önkormányzati képviselő szerint ez van, ha csak a városkép számít, az elképzelt látvány a fontos, nem a funkcionalitás. Így volt ez már akkor is - teszi hozzá -, amikor negyedszázada a piaccsarnok épült... Na, éppenséggel azt szépnek sem mondhatjuk, teszem hozzá én és még sokan mások. Furcsa hát a viszonyunk ezekhez a dolgokhoz!

És ha már városkép: mi lehet az őszinte véleményünk arról az esztétikai dzsuváról, ami a városházától nyugati irányban látható a Kossuth út mindkét oldalán. Össze-vissza stílusban tervezett, egymáshoz kicsit sem illő, eltérő magasságú és még az előkertek távolságát sem tartó épületek. Kinek mi tetszett, azt épített...

Most pedig majd felépül azon a részen egy új PEPCO-üzlet, de ki tudja, milyen, mert látványtervet nem mutat senki, sem az önkormányzat, sem a cég. A most éppen üresen tátongó telek mellett pedig eszi az idő vasfoga a magántulajdonban lévő szép Magyar-házat. És ha egyszer végre ledózerolják a Piramis romjait, kérdés és félő, mi lesz a helyén és milyen.

Közben pedig tudjuk, elkészült és elfogadták önkormányzati képviselő-testületi ülésen 2018. januárban Törökszentmiklós Arculati Kézikönyvét és megalkották a város településképének védelméről szóló helyi rendeletet. De mit ér a papír és az írott szó, amikor olyan képviselői panasz is van, hogy ha egy új építés vagy jelentős átalakítás történik a városban, a testület elé csak a pénzügyi vonatkozások kerülnek. 

Megszavazhatják, hogy a finanszírozás érdekében pályázzon-e a város, vagy ha kiegészítő saját erő kell, akkor arról is dönthetnek. De az nem kerül a testület elé megvitatásra, így döntést sem hozhatnak a képviselők, hogy milyen látványterv alapján, milyen épület készül a városban és az miként befolyásolja a városképet.

Az ebből adódó kérdésekre dr. Libor Imre jegyzőtől és Tekse András főépítésztől kértem választ:

Kérdés: Megalapozott a képviselői kifogás, hogy a testületnek nincs véleményezési joga a városban közpénzből készülő épületek, építmények látványa, az esztétikum ügyeiben?

Válasz: A Képviselő-testület a Helyi Építési Szabályzatában (HÉSZ) és a Településkép védelmi rendeletében ad jogi kereteket a sajátos településkép védelme és alakítása céljából. A HÉSZ és a településkép védelmi rendelet útján gyakorol hatást a Képviselő-testület a helyi építésre. A Főépítész is ezen szabályok mentén alakítja ki véleményét az egyes ügyekben.

Tehát a valóság az, hogy más a folyamat menete, mint amit a képviselői panasz megfogalmaz. A testület - bár az való igaz, hogy az egyes ügyekkel nem találkozik - rendeleti szinten ad iránymutatást a jogalkalmazók részére az egyes ügyekben alkalmazandó szabályokra.

A helyi rendelet súlyát az is jelzi, hogy szabályait az államigazgatási hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő közigazgatási hatósági szerveknek is kötelező figyelembe venni és alkalmaznia az egyes eljárásai során.

A Képviselő-testület az egyes folyamatban lévő ügyekben kétségtelenül nem tud eljárni, ahhoz véleményt fűzni, de a szabályozás lehetőségével természetesen tud hatni a még el nem indult vagy le nem zárt ügyekre.

Kiegészítésül még megemlíthetjük, hogy az önkormányzati beruházásoknál a pályázati források megszerzése okán, jellemzően időhiány miatt előzetes megalapozó anyag ritkán készül, de amennyiben mégis készül előzetesen tanulmányterv, az az előterjesztés része, tehát találkozhat vele a Képviselő-testület. Ilyen volt például a piac fejlesztési terve is.

Kérdés: Ha nem a képviselők, akkor ki jogosult dönteni arról, hogy miként nézzenek ki a városban az önkormányzat vagy tőle független beruházók épületei?

Válasz: A Képviselő-testület a Településkép védelmi rendeletében az egyes eljárási hatásköröket a Főépítész és a Polgármester kezébe tette le. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a rendelet 2018. január 23. napján lépett hatályba. Maga a rendelet mondja ki, a visszaható hatály tilalma miatt is, hogy a rendeletben foglalt szabályokat a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Korábbi beruházásokon, azok mai városképi megjelenésén ez nem kérhető számon.

Kérdés: A nem önkormányzati tulajdonú, de a városképet csúfító házakkal kapcsolatban sokan és esetenként igen élesen vetik fel, hogy az önkormányzat miért nem tesz ez ellen valamit? Mit tehet/tehetne egyáltalán?

Válasz: Településkép-védelmi bírságot a településképi követelmények megsértése miatt van mód kiszabni, amennyiben a jogszabálysértésre történő felhívás eredménytelenül telik el. De erre csak akkor van lehetőség, ha a hatályba lépés után keletkezett jogi helyzet lép fel. Tehát ha a jogsértő helyzet már fennállt a rendelet hatálybalépése előtt is, akkor a szankció nem alkalmazható.

Kérdés: Az egyes magántulajdonú épületekkel, azok lepusztult állapotával azonban nemcsak az a probléma, hogy nem kapnak építészeti értékükhöz méltó felújítást és rontják a városképet, ez sokszor balesetveszélyesnek ítélt állapotot is jelent. Omlik a vakolat, a járda fölött csüng a magasban az elkorhadt, elrozsdált ez-az, a naponta többször arra járó iskolások feje felett. Ezzel mi a helyzet?

Válasz: Az épületek málladozó homlokzatának helyreállítására, baleset-, életveszély elhárítására csak az ingatlan tulajdonosa kötelezhető. Az eljáró hatóság Törökszentmiklós város közigazgatási területén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Törökszentmiklósi Járási Hivatala. Tehát a városi önkormányzatnak ebben nincs illetékessége! Az eljárás megindítása történhet kérelemre vagy hivatalból.

Kérdés: Mire szolgál mégis a sok munkával kidolgozott Települési Arculati Kézikönyv, ha nem történik semmi az olyan ingatlanok esetében, mint például a Stéh-ház a Kutas Bálint utcában, az OTP üresen álló volt bankfiókja, vagy ott tovább menve, a Magyar-ház, a most lebontott épület mellett.

Válasz: A településképi arculati kézikönyv csak szemléletformáló dokumentum. A településkép védelméről szóló rendelet az, amely a cselekvést szabályozza ezen a területen.

Az Ön által konkrétan említett ingatlanok jelenleg nem helyi védelem alá tartozó értékek. A helyi védetté nyilvánítást bármely természetes személy kezdeményezheti. Jelenleg két kezdeményezés alapján zajlik védetté nyilvánítási eljárás: A Kossuth L. út 95. szám alatti Klein-ház, illetve a Bartapusztán lévő Klebelsbergtanyai iskola épülete ügyében.

Nyilván nem az OTP-ingatlannál, de a magántulajdonú házak esetében felmerült már ötletként, hogy városképi érdekből az önkormányzat támogathatná valamilyen formában a jelzett ingatlanok, épületek szakszerű és igényes felújítását. Ehhez azonban nem elég a jó szándék, jó sok pénz is szükségeltetne...

Sebők Emília

A képek a szerző felvételei.