TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS A KÖNYVEK

Érdekességek, különlegességek könyvtörténetünkből - Az Ünnepi Könyvhét alkalmából tartott 2019. június 19-én az Ipolyi Közművelődési Központban előadást Csőke Tibor igazgató helyettes, a Tóth Sándor Helyismereti Gyűjtemény vezetője.

Egy település és a könyvek több szálon is kapcsolódhatnak, hiszen születnek ott írók és költők, de nem biztos, hogy írnak a szülővárosukról, ám lehet, hogy esetenként beleszövik az otthon élményeit, emlékeit műveikbe. Aztán vannak szakkönyvek, amelyek a hely történetét vagy annak egyes vonatkozásait tárgyalják, esetleg tematikailag nincs is közük Törökszentmiklóshoz, de idekötődik a szerzőjük. Nem könnyű hát rendszerbe fogni városunk és a könyvek kapcsolatát.

Csőke Tibor is csak nagyvonalakban kategorizálta az összességében végül is több tucat könyvet, amelyet kihelyezett az olvasóterem asztalára. Hangsúlyozva, hogy szigorúan véve nem is számít mindegyik könyvnek, hiszen nem egy inkább szerény kis füzetecske, alkalmi egyszerű kivitelű kiadvány. Az előadás és ez a beszámoló talán még inkább szubjektív abból a szempontból, hogy nem feltétlenül követ fontossági sorrendet, az ismeretlenek megismertetése, az érdekességek kiemelése is szerepet kap.

SZÉPIRODALOM

Mivel a szépírók általában az olvasóközönség szélesebb körében ismertek, az előadó róluk szólt  legelébb.

Darvasi László neve hangzott el - érthetően - elsőként, mivel ő a legismertebb és egyúttal legelismertebb, legtöbb kitüntetéssel díjazott törökszentmiklósi születésű író. Jelenkori aktív szerző és mondhatjuk, aktív törökszentmiklósi, még ha műveiben csak ritkán használja is konkrét formában az itteni benyomásait. Rövidebb írásait, tárcákat, novellákat Szív Ernő írói álnéven publikálja, így azt a városképet is, amelyet Törökszentmiklós címmel jelentetett meg sok éve, 1995-ben az Élet és Irodalom című lapban. Ebből a befejezés:

Darvasi ismert nagyregényei a Virágzabálók és A ​könnymutatványosok legendája. Az utóbbi szereplői öt vándor könnymutatványos (Vigyázat! Nem könyvmutatványos!), aki ponyvás szekéren járja a törökök dúlta Kelet-Európa tájait, és eljut az elpusztított Balaszentmiklós romjaihoz is. 

Zsigray Julianna az egyik legnépszerűbb női szerző irodalmunkban. Serák Julianna Róza néven született 1903-ban Törökszentmiklóson. Nem véletlenül az ő nevét viseli az új művelődési házunk színházterme.

Zsigray legismertebb művei a Szűts Mara házassága, a meg is filmesített romantikus regény és annak két folytatása, valamint az Ég az Alföld, amelynek tulajdonképpeni hőse a magyar Alföld, ahol 1863-ban iszonyatos aszály sújtotta a tájat, az embereket. A helyszínek nincsenek törökszentmiklósiként megnevezve, ennek ellenére egyértelmű, és az írónő által is kimondott, hogy a történetek ezen a környéken játszódnak.

Dienes Eszter költő kunhegyesi születésű, de Törökszentmiklóson kezdett írni. Első önálló kötete Mosolymaradék címmel jelent meg 1995-ben. Nemrég ezzel a címmel hallhattunk költői estet a Lukács Mozgóban Dienes Eszter verseiből, Meszléri Judit színésznő előadásában.

Vihar Béla városunkhoz kötődését is számon tartjuk, mert bár ő sem itt született, de ő is itt kezdett el verseket írni. Életéről és költészetéről leánya, Vihar Judit írt tanulmányt, amelyet a Helytörténeti füzetek sorozatban adott ki 2008-ban az Ipolyi Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. 

Hubai Gruber Miklós fegyverneki születésű volt, de mert itt járt gimnáziumba, itt volt azokban az években kollégista, erősen kötődött városunkhoz. Novelláskötetei közül kettőt is "nevére vett" a Bercsényi Gimnázium mint tiszteletbeli kiadója azoknak. 

Sajátos színfoltja helyi szépirodalmunknak Farkas Kálmán, a jeles cigány újságíró munkássága. Csisznyikói cserepek című könyvében törökszentmiklósi, az itteni cigánytelepen eltöltött éveiről ír nagyon érzékletesen.

Nagy Ferenc törökszentmiklósi plébános katekizmusa, 1771 

Leleszy Béla az akkor Törökszentmiklóshoz tartozó Pusztakengyelen született 1887-ben. A két világháború közötti időszak sikeres lektűrírója. Főként a korai regényeinek köszönhetően a magyar science fiction (sci-fi) irodalom egyik úttörőjeként tartják számon. Másfélszáznál több filléres ponyvafüzetet, ifjúsági, kaland- és detektívregényt írt. A leghíresebb könnyű fajsúlyú szerzők egyike - írják róla. 

Éltető József neve meglehetősen ismeretlenül hangzott az előadás közönségének. Csőke Tibortól azt tudtuk meg az ő miklósi kötődéséről, hogy egy időben tanított a Székács Szakközépiskolában. Számunkra főként azért említendő a munkássága, mert a Fehér Imre (I.) gimnáziumi magyar tanár által Szélpál Árpád tiszteletére szerkesztett, Az idők rianása című Emlékkönyv egyik tanulmányának szerzője. (A könyvet 1997-ben adta ki Törökszentmiklóson a Városi Könyvtár.) 

Szépirodalmi kötelékeink tárgyalásának befejezéseként szóljunk hát Szélpál Árpád-ról, akinek nevét talán alig-alig ismernénk, ha Fehér Imre tanár kutatásaival nem "fedezi fel" nekünk. (Számomra Szélpál Árpád a helytörténet, az idekötődés irodalmi megjelenítője.) 1897-ben Schwartz Árpád néven született Törökszentmiklóson, szerény körülmények között élő zsidó szülőktől. Forró hamu című könyvét regényes visszaemlékezésként írta már Párizsban élve, tiszteletadásként a szülőföldnek, az itt töltött gyerekkornak. Leírásában a város történetének ismert helyszíneivel, személyiségeivel találkozhatunk. De a Csipkebokor címen közreadott verseskötetében is találunk itteni ihletésű költeményeket, még a számunkra oly' ismerős hangulatú, A part alatt címmel is. Ez pedig egy részlet a Gyermekkor című versből:

SZAKIRODALOM

Kicsit meglepő módon ezt a tematikai részt azzal a megállapítással kezdte Csőke Tibor, hogy Törökszentmiklós szakácskönyv-nagyhatalom! De érthető a kijelentés, hiszen Horváth Ilona szakácskönyve a magyar gasztronómia alapművévé vált. Ilonka néni 1952-től kezdődően 15 éven át töltötte be a Bercsényi Miklós Gimnázium leánykollégiumának igazgatói tisztségét, miközben főzést és háztartási ismereteket oktatott, és ez idő alatt állította össze a receptek és főzési alapismeretek könyvét. Generációk tanultak belőle sütni-főzni, és ma már azt is nehéz megmondani, pontosan hány kiadást ért meg az első 1955-ös megjelenéstől kezdve. Sokáig azt mondták, ez a szakácskönyv jelent meg összesítve legnagyobb példányszámban. Az évek során volt ugyan némi zavar a valódi szerzőség kérdését illetően, de ezt Tibor elegáns módon csak érintőlegesen említette.

Az viszont meglepetés volt számunka, most tudtuk meg, hogy Ilonka néninek volt egy másik könyve is, A vendéglátó  háziasszony

A Horváth Ilonka néni szakácskönyvet ma már sokan idejétmúltnak, korszerűtlennek tartják. De akkor mit mondjunk özv. Szücs Antalné Bagossy Klára Eredeti Magyar Alföldi Szakácskönyv-éről? Az úgymond saját tapasztalatok alapján írt receptes könyv először 1893-ban jelent meg Mezőtúron. Olyan extrém receptek is vannak benne, mint például a veréb paprikás vagy a túzok-mell... De amiért nekünk érdekes: nagyon kevés miklósi ételspecialitást ismerünk, és ebben van egy Szentmiklósi torta! A könyvből több recept, ezek is, megjelent a 2007. évi Törökszentmiklósi kalendárium-ban.

A sport mindig is fontos és közösségformáló szerepet töltött be városunk életében. A nemrég elhunyt Muszka Sándor Törökszentmiklós sportélete 1913 és 2000 között című könyve 2007-ben jelent meg a Törökszentmiklós Városvédő és -Szépítő Egyesület kiadásában. Sok itteni családban nézegetik megilletődötten, hiszen elődök, sporttársak, rokonok, barátok vagy akár saját sportsikerek krónikája a kötet. 

A helytörténet megkerülhetetlen alapműve nálunk Tóth Sándor tanító Vázlatok Törökszentmiklós múltjából című, 1957-ben - a szerző halála után - kiadott tanulmánykötete, amely nem egy olyan dokumentumot dolgozott fel, amelyek ma már nem fellelhetőek.

Sajátos kört alkotnak Galsi Zoltán képes könyvei, amelyek régi képeslapok és fotók egybegyűjtésével mesélnek a település, az itt élt emberek múltjáról, Kiss Ádám lászló hathatós segítségével. Galsi Lajos pedig egyenesen így címezte könyvét: Mesélnek a szentmiklósi utcák... És valóban, az utcákhoz és kevés terünkhöz kötve megismerhetjük nemcsak azok névadóját, de a város történetének számos részletét is. 

Galsi Zoltán azonban tanulmányokat, tanulmányköteteket is közreadott már, többet is városunkról, mindig megbízható kiindulási pontként a település múltjának megismeréséhez. És Csőke Tibor-ral ők ketten szerkesztik 2004-óta a Törökszentmiklósi Kalendárium-ot.

Ma már talán ritkán kézbe vett, holott az adott korszakról meglehetősen sok tényszerű információt is tartalmaz a Kerek Béla által szerkesztett, a város - akkor és még jó ideig így mondták - felszabadulás utáni negyedszázados történetét feldolgozó, a Hétköznapok sodrában című könyv.

A helytörténet egyes korszakait vagy a különböző szervezetek múltját, nevezetes eseményeket számos kiadvány megörökítette. Vannak iskolatörténeti monográfiák, egyesületi és egyházi kiadványok, évkönyvek a helytörténeti könyvtárban. 

Babochay György, a Szenttamási Állami Gazdaság egyik vezetője volt, könyve a Tegnapok Jász-Nagykun-Szolnok megye lóvilágából címmel 2016-ban jelent meg, és ma már csak némi nehézséggel lehet hozzájutni. 

Ennél is ritkábban bukkan fel az antikvárkönyvek piacán dr. Montagh András Sikeres sörétlövés című műve. A szerző az akkor Törökszentmiklóshoz tartozó Pusztakengyel melletti Montagh-birtokon nőtt fel. Ő volt az egyetlen idevalósi sportoló, aki világbajnoki címet ért el: az 1930-as években egyéni galamblövő-világbajnokságot nyert, de csapatban is szerzett érmet. 

A jeles tudós és katolikus pap, Ipolyi Arnold mindössze három évig, 1860 és 1863 között szolgált Törökszentmiklóson, de e rövid idő alatt is több tanulmányát adták ki tudományos folyóiratok. Ezeknek azonban nincs közvetlen itteni vonatkozása. 

És még sokan mások is írtak városunkra vonatkozóan, amikor egy téma feldolgozásába beletartoztunk, -illettünk. Csak példként: A Magyarország kisrégiói sorozatban 2001-ben jelent meg a Törökszentmiklós és térsége című kötet. Sebők Balázs Szolnok megye szocialista iparosítása (1950-1970) művében pedig főként a mezőgazdasági gépgyártás kapcsán szól városunkról. 

NYOMDÁK VÁROSUNKBAN

Ha már könyv, akkor ahhoz elkerülhetetlenül nyomda is dukált évszázadokon át. Városunkban is volt, ma már hihetetlen, de több is!

Közülük talán máig legismertebb Kongorácz János Könyvnyomdája, amely azonban sok mással is foglalkozott, ami a könyves, papíros szakmába tartozott. Az Almásy úton, az óvoda után pedig ma is megvan a kis ház, amelyben évtizedekig működött.

A Kongorácz Nyomda adott ki iskolai könyveket és helyi újságokat, nyomtattak képeslapokat, sőt a 2. világháború után politikai röplapokat is készítettek megrendelőiknek, mígnem 1950-ben államosították. Hasonló sorsa lett a Rubinstein Nyomdá-nak is.

Kevés esetben, de előadódott, hogy itteni szerző könyvét nyomtatta ki valamelyik miklósi nyomda. Padányi Perger Viktor történész, nyelvész tanár Májusi fagy című művét Kongorácz János nyomtatta és adta ki 1936-ban.

A KIMARADTAK

Ahogyan azt a bevezetőben is jeleztem, egy ilyen téma feldolgozása és bemutatása nem lehet teljes, ezért szükségszerűen valamilyen fokon szubjektív a válogatás. 

Mégis csak néhány ponton érzem kiegészítendőnek Csőke Tibor könyv-sorozatát:

Nem hozta szóba Rubin Szilárd Aprószentek című könyvét, amely annak a rémtörténetnek egyfajta leírata, amikor 1953 októbere és 1954 augusztusa között egy sorozatgyilkos tartotta rettegésben Törökszentmiklóst. A valódi tettes személye azonban máig bizonytalan...

Münz András kedvelt műfajában, a tárcanovellákban már régebben is írt a Törökszentmiklóson eltöltött gyermekéveiről, a városhoz fűződő már-már szerelmetes rajongásáról. Ennek a vonzalomnak lett könyvészeti kiteljesedése a tavaly év végére megjelent Szerelmünk Törökszentmiklós című, fotókkal dúsan illusztrált könyv.

Ám ha megbízható, korszerű helytörténeti ismeretekre vágyunk városunkról, akkor a tananyag-fejlesztési pályázat keretében több szerző munkájaként elkészült Törökszentmiklós és térsége a kezdetektől napjainkig/ Törökszentmiklós története a kezdetektől napjainkig című könyveket kell keresnünk. Reméljük, hogy ezek jó alapot képeznek ahhoz, hogy a város újratelepítésének jövőre esedékes 300 éves évfordulójára megjelenjék egy igazi, időrendi felépítésű Törökszentmiklós története kiadvány!

Sebők Emília

A cikkben említett könyvek - kevés kivételtől eltekintve - megtalálhatóak a városi könyvtárban kölcsönzésre vagy helybeni olvasásra.

A könyvbemutatón készült képek a szerző fotói.

Kongorácz János nyomdatulajdonos archív portréfotóját Csőke Tibor bocsátotta rendelkezésemre.