A képet egy 1603-ban/vagy talán inkább 1604-ben Augsburgban megjelentetett
ikonográfia (képgyűjtemény) tartalmazza, számos más magyar város, erődítmény, vár és végház ábrázolásával
együtt, amelyeket II. Rudolph uralkodásának kezdetétől 1603-ig meghódítottak
vagy elveszítettek. (II. Rudolf néven német-római császár, német és cseh király, I. Rudolf néven magyar király, valamint V.
Rudolf néven Ausztria
uralkodó főhercege 1576-tól haláláig.)
W. P. Zimmermann német rézkarcoló képeinek értéke - egyes vélekedések
szerint - kevésbé a várak és városok ábrázolásaiban, mint sokkal inkább a
rajtuk található mozgalmas jelenetek valószerű visszaadásában rejlik.
Rajzolójuk kétségkívül megfordult Magyarországon és az itteni magyar és török
viseleteket, embertípusokat, fegyverkezést és szokásokat jól ismerte. A
kiadvány címlapja hangsúlyozza, hogy az ábrázolások Zimmermann eredeti művei,
azok korábban nem jelentek meg. Mindazonáltal, ebből talán csak annyit
fogadnánk el, hogy ilyen rajz korábban nem készült, de a vár (átvett) ábrázolása
származhat Hoefnageltől.
III. Miksa hadai az év október közepén értek a
falak alá. A Szentmiklós várának szétdúlásáról készült rajz is valóban
meglehetősen mozgalmas, és a rajzot a hozzáillesztett szövegek kommentálják. A
most megismert metszet meglehetősen gazdag tartalmú, hiszen egész pontosan
ábrázolja a várat, illetve a vár melletti falut, amit Miksa felgyújtatott.
Bemutatja, ahogyan a törökök kimenekülnek a mögöttük égő várból, a török által
hátrahagyott felgyújtott erősséget, illetve azt, hogy Miksa katonái betemetik a
várárkot (erről a hadinapló is említést tesz). Harcra ellenben akkor a
törökökkel nem került sor, így itt hadifoglyokat sem ejtettek. Vagyis az, hogy a
történések előtérében Miksa császári vértesei vezetik maguk előtt láncon vagy kötélen
összefűzve az elfogott török harcosokat, pusztán a kor szellemében
született dekorációs elemnek tekinthető. (Ahogy igazából az egész kötet, ami
most ismertté vált számunkra, tulajdonképpen egy a 15 éves háború
harcait bemutató album, megtűzdelve a már akkor is jelenlevő
politikai üzenettel. A Habsburgok ugyanis korántsem voltak olyan aktívak a
török ellenes küzdelmekben, mint ahogyan azt ők Nyugat-Európában
"előadták".)
Mindezek ellenére a most megismert metszet annyira részletező,
viszonylag pontos és annyira konkrét eseményhez köthető, hogy vélhetően egy
szemtanú által készített vázlat felhasználásával vagy egy szemtanú elbeszélése
alapján készülhetett. III. Miksa seregében biztosan voltak hadmérnökök...
Időben azonban Hoefnagel metszete - minden bizonnyal -
megelőzi Zimmermann
rajzát. Hoefnagel ugyanis még épségben láthatta a várat, amikor erre
járt. Feltételezhetően hetekkel-hónapokkal később jutott el hozzá az erőd
megsemmisülésének híre, így "korrigálhatta" a felégetés képi
ábrázolásának beillesztésével az akkoriban hetekig-hónapokig készülő metszetet.
Igen valószínű, hogy mindkét művész személyesen járt itt és
láthatta a várat vagy épségében, vagy már felgyújtva. Ezt követően az
"elvárt" díszítő elemekkel alkották meg munkáikat. Mi pedig ezeket
látva csak találgatunk, mivel az egykori palánkvár területének 1 százalékát sem
sikerült eddig feltárni és ledokumentálni, így marad számunkra a sötétben
tapogatózás... Pont mint egy régi, rejtélyes és eltemetett alagútban!
Szekeres
Barnabás és Sebők Emília / Pozderka Imre segítő közreműködésével
A Szentmiklós szétdúlása 1595-ben rajz megjelent: Eikonographia, Aller deren
Ungarischen Stätt, Vöstungen, Castellen und Häuser, welche von anfang der
regierung Rudolphi II (etc.) biß 1603. ... belägert (etc.) worden (etc.)
Zimmermann, Wilhelm Peter; Dilbaum, Samuel
Augspurg: Dilbaum, 1603