SZEMETELÜNK!

Az ősz kiemelkedően fontos időszak a házhoz menő lakossági hulladékgyűjtésben.

Városunkban ilyenkor van az évi egyszeri lomtalanítás, és a zöldhulladék begyűjtésére is ilyenkor számítanak leginkább a lakók. 

Ezért is aktuális a hulladékgazdálkodási tevékenység menetéről, esetleges problémáiról ilyenkor szólnunk. De az elmúlt hónapokban ezen a téren előadódott aktuális gondokkal kapcsolatban is kérdeztem Róth Ervint, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást városunkban végző Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetőjét. Ebből a beszélgetésből állt össze az alábbi kép.

LOMTALANÍTÁS - HULLADÉKUDVAR

Alomtalanítás 2017. szeptember 25. és 29. között zajlott városunkban, mondhatni a szokásos negatív kísérő jelenségekkel.

Hiába ugyanis az előzetes felhívás, közlemény, amelyben leírják, hogy a lomtalanításkor nem szállítják el például az akkumulátorokat, az elektromos és elektronikus berendezéseket, azok részeit vagy az autógumikat, most is voltak, akik kirakták ezeket, és sok helyen máig az árok szélén, az út mellett csúfoskodnak az ilyen lomok. Pedig teljességgel hiábavalók ezek a próbálkozások! A Kommunális Kft.-nek egész egyszerűen nincs jogosultsága az ilyen holmik begyűjtésére! Nem szedhetik össze, nem vihetik el!

A veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékot és néhány más lomot, hulladékot az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. által üzemeltetett Hulladékudvarba kell kivinni és ott leadni. Ez az átvevőhely tehát nem törökszentmiklósi kezelésű, nincs a városnak ráhatása a működtetésére!  

A város keleti végén lévő Hulladékudvaron rendezett körülmények közütt lehet leadni, ami fölösleges, ami szemét, de a kukázás, a lomtalanítás nem szabadít meg bennünket tőle.

Hogy oda mit lehet kivinni leadásra, azt pontosan nehéz megmondani, a cég honlapján ugyanis erre nézve nem is egyértelműek az információk, ráadásul nem ugyanazok a szelektíven gyűjtött hulladékok vannak felsorolva, mint amit a Hulladékudvarban dolgozó alkalmazottjuk hajlandó átvenni. A háztartásban keletkező veszélyes hulladékok, a kommunális szemétbe nem rakható anyagok (pl. fémhulladék, használt étolaj, fénycsövek és izzók) átvételéről tehát jobb előre érdeklődni a Hulladékudvar telefonszámán: 06-20-931-6610.

További kétségtelen nehézség, hogy ez a hely a városon kívül, a régi téglagyár mögött van, így akinek nincs autója, az nem vagy csak nehezen tudja a kiszállítást megoldani. Ezért volt már olyan javaslat - a Fáy lakótelepen valakik által kirakott monitorok, számítógép-hulladékok kapcsán -, hogy évente legalább egyszer szervezzenek ilyen begyűjtést. A helyi szolgáltató azonban, erre nem jogosult! Karcagon viszont van egy cég, amely speciálisan a kiselejtezett elektromos, elektronikus berendezések begyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik, és volt is olyan elképzelése, hogy ideiglenes telephelyet nyit Törökszentmiklóson. 

A hivatalos lomtalanítások talán országos kísérőjelensége a lomizás. A város roma lakosságának érdekelt tagjai nálunk is aktivizálják ilyenkor magukat, és hiába, hogy a szolgáltató cég mindig kéri, legfeljebb csak előző este rakjuk ki a ház elé a fölöslegessé vált dolgokat, hátha így kevesebb lesz az önkéntes lomtalanítók által szétdúlható cucc, mindig hadba lépnek a kihelyezett holmikért. Ez a tevékenység azonban törvénysértő, mert a kihelyezett lom, szemét azonnal állami tulajdonná válik, elvitele tehát lopásnak számít. De valljuk be, ezt így senki nem veszi komolyan! Sőt, sokunkban felmerül, hogy talán még hasznos is bizonyos fokig a kéretlen "hulladékgazdálkodók" tevékenysége, hiszen megmentenek, hasznosítanak olyan tárgyakat, amelyek egyébként szabály szerint mennének a szemétlerakóba. A dolognak azonban van egy másik oldala is: az emberek jellemzően összepakolva, rendezetten rakják ki a házak elé a lomot, amelyet így a szolgáltató dolgozóinak nem lenne különösebb nehézség felszedni és a szállító utóba felrakni. Csakhogy a romacsapat mire kiválogatja, kiszedi, ami neki kell, minden mást szétdúl, szertedobál, összetör. A mostani lomtalanításkor olyan eset is előfordult, hogy szétvagdalták a sok nejlonzsákot, amelybe rengeteg rossz ruhaneműt csomagolt, aki kirakta, és a fél utca tele volt a szétdobált rongyokkal. Ezt pedig a Kommunális Kft. embereinek kellett összeszedni munkaidőben, munkabérért, amelyet végső soron mi fizetünk!

Jogosan merül fel hát a kérdés, hogy az évi egyszeri lomtalanításkor, amely öt napig tart, nem lehetne-e mindig az aznap érintett lakókörzetekben megerősíteni a közterület-felügyeleti vagy akár a rendőrségi jelenlétet, megakadályozandó az ilyen eseteket.

ZÖLDHULLADÉK

A nyár végével elkezdődik a kertek, ház előtti területek rendbetétele, az elszáradt növényi részek letakarítása, de még ilyenkor füvet is nyírunk. Ehhez képest szeptember elején volt utoljára zöldhulladék-gyűjtés, és legközelebb majd csak október második felében lesz! Ez 6 hét! Ennyi idő alatt lehet, hogy kétszer is le kell vágni a füvet a kertben, de nem tudjuk hová tenni a levágott növényt! A szolgáltató vezetőjének magyarázata szerint éppen a lomtalanítás miatt kell most ennyi időt várni a zöldhulladék begyűjtésére, nincs ugyanis akkora kapacitásuk és annyi pénzügyi fedezetük, hogy egyidőben mindkét feladatnak eleget tegyenek.

Igencsak allergikus pontja a zöldhulladék begyűjtésének az előírt, biológiailag lebomló műanyag zsákok ügye. 

Sokan még a jelenlegi 95 forintos darabonkénti árat is magasnak tartják, hiszen ilyenkor egy hónapban akár 10 darab is kellhet egy kerthez, és szállításonként csak egy darab jár ingyen egy szerződőnek. Ennél olcsóban azonban már nincs használható minőség! Már ez is meglehetősen vékony, szakadékony, éppen csak, hogy megfelel a célnak, és a Kommunális Kft. egy forinttal sem adja drágábban, mint ahogy beszerzi. (Szolnokon 260 Ft/db árért adják a jobb minőségű zsákokat erre a célra.)

A zsákok nehéz beszerezhetőségét is gyakran panaszolják az emberek, pedig három helyen is meg lehet venni őket: a Kommunális Kft. központjában (Puskás Ferenc utca 12., a strand után, a sportpálya mellett), a piacfelügyelőségnél főként piaci napokon, valamint a Kft. által a Kertész utcában (korábban Úttörő utca) működtetett élelmiszerboltban.

Nem egy helyen már most látni a városban, hogy elkezdik az emberek kitenni a ház elé az összegyűjtött falevelet, kerti hulladékot, csakhogy nem a zöldhulladék gyűjtésére szolgáló, biológiailag lebomló zsákban, hanem közönséges fekete műanyag zsákokban. Egyet-kettőt esetleg el tudnak majd vinni ezekből a begyűjtéskor, de az lehetetlenné tenné a rendszer működését, ha spórolásból mindenki így akarna eljárni! A nem előírásos zsákokból ugyanis a szolgáltató embereinek kell a telephelyen egyenként kiönteni a zöldhulladékot konténerekbe, amire nincs kapacitás és pénz! Továbbá így ott marad a szinte soha le nem bomló fekete műanyagzsákok tömege szemétként, ami nem mehet a szelektív hulladékok közé, mert szennyezett!!

A közterületekről a közmunkások által összegyűjtött zöldhulladékot nem a Kommunális Kft. szállítja el, ez a közmunkaszervezés része, illetve városi feladat. A szolgáltató a közmunkások részére konténert biztosít az ő telephelyükön, amit rendelésre ürít.

SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS

A szelektív hulladékgyűjtés kb. három év óta van, és lényegében kétféleképpen történik Törökszentmiklóson: a családi házaknál a sárgafedelű kukákba, a lakótelepeken pedig a hulladékszigeteken elhelyezett konténerekbe, de az öblösüvegeket mindenkinek ezekhez kell elvinni.

A rendszer működése városunkban ilyen is, meg olyan is. A kezdeti idegenkedés után javult a helyzet, de megállt egy szinten. Sokan valószínűleg el sem olvasták a sárga kukafedelek alján lévő eligazítót, hogy mit igen és mit ne rakjanak ezekbe az edényekbe. Így megy beléjük sok oda nem való holmi! A cél az lenne, hogy a háztartási hulladékból minél több újra felhasználásra kerülhessen! Papír, egyes műanyagfélék, fém italos dobozok. A szelektív kukák tartalmát a Kommunális Kft. autói Szolnokra viszik az ottani válogatóba, ahol is 44 Ft + áfát kell fizetni minden kilogramm szelektív hulladék átvételéért! És akkor még ehhez jön az itteni összegyűjtés és a szállítás költsége. Nagyon sokba kerül hát Törökszentmiklósnak, ha a sárga fedelű kukákba olyasmit is belerakosgatunk, ami fölöslegesen növeli a súlyt! Ha pedig a nem odavaló anyagok aránya meghaladja a 20 százalékot, akkor a Kommunális Kft.-nek még büntetést is kell fizetnie a fegyelmezetlenül szelektáló városlakók miatt! Miközben az általunk átadott, hasznosításra kerülő szelektív hulladékért nem fizet az állam egy fillért sem!

De ha összehasonlítjuk ezt a 44 Ft + áfa díjat azzal, hogy a kétpói hulladéklerakóba 18,6 Ft + áfa/kg díjért lehet bevinni a kommunális szemetet, akkor már ez a számottevő különbség is büntetés a szelektív gyűjtéssel szemben!

A szelektált gyűjtést tehát az állam nem igyekszik ösztönözni, a kommunális szolgáltatónak és így a városnak ez csak ráfizetés. A környezetkímélés hosszabbtávú szempontjai miatt azonban fel kell vállalni ezt a közösségi költséget. De nem kellene ezt fölöslegesen növelni azzal is, hogy összevissza helyezik el sokan a szemetüket! A közelmúltban például valaki telepakolta műanyag palackokkal az egyik szelektív sziget öblösüveg elhelyezésére szolgáló konténerét (egyesek nem tudják értelmezni az öblösüveg és a műanyag palack közti különbséget?!), így amikor másvalaki az üvegeit vitte, már nem volt hová tennie. Szép akkurátusan lerakta hát a konténer mellé a földre. A kommunális cég viszont nem küldheti ki minden ilyen esetben a gyűjtőautót, az embereit, hogy rendezzék el a dolgot, majd ha a járatnapon érintik ezt a szigetet. Addig meg marad a némileg balesetveszélyes helyzet, amit a fegyelmezetlen emberek egymásnak előidéznek!

ILLEGÁLIS SZEMÉTGYŰJTŐK

A szelektív hulladékgyűjtésre kialakított szigetek szerte a városban vonzották kezdettől fogva az egyéb szemetet, sokan egyszerűen ott rakták le otthonról elmenőben a szemetes zacskót, oda tették ki a lecserélt WC-kagylót stb. De aztán úgy tűnt, a többség megtanulta, mire valók ezek a helyek, és rendeltetésszerűen használták a szigeteket. Pár hónapja viszont több helyen már rendszeresen botrányos állapotok vannak. A Petőfi út végén, a Bacsó Béla útnál a Biztos Kezdet Gyerekház dolgozói - Facebook-os bejegyzéseik szerint - már félnek, hogy reggelenként milyen látvány fogadja őket a munkahelyüktől, a gyerekektől pár méterre. Például ilyen:

A T1 Térségi Televízió felvétele

Mindenki felháborodik, joggal, a Kommunális Kft. pedig a mi költségünkön, előfordul, hogy a hét minden munkanapján külön járatot kell, hogy küldjön a kiborított szeméthalmok összeszedésére. (Évente akár 1,5 millió forintba is kerülhet nekünk ez a probléma!) De hogy történhet mindez? Kik rakják le a nyilvánvalóan háztartási szemetet a közterületekre? Olyan mennyiségben, amennyi nem jön össze egy háztartásban egy-két hét alatt, illetve láthatóan otthoni selejtezésből, kisebb lomtalanításból adódó holmik is kikerülnek a szelektív gyűjtők mellé. Én is azok közé tartoztam eddig, akik maguk nem találtak választ, magyarázatot erre a jelenségre. A Kft. ügyvezetője így írja le a rejtélyes szemétkupacok keletkezéstörténetét:

A városban több illegális szemétgyűjtő is működik. Lovas kocsival, szamaras fogattal járják a várost és vannak állandó, de inkább eseti megbízóik, akik a két hivatalos lomtalanítás közötti időben ezekre az "önkéntesekre" bízzák a ház körüli lomok, hulladékok elszállítását. Van, hogy fizetnek ezért a szolgáltatásért, de van, hogy a még használható darabokért (bútor, fémhulladék stb.) cserébe viszik el az összes cuccot. Ilyenkor a megbízó gyakran az éppen kéznél lévő napi szemetet is odaadja a többivel. És aztán a "vállalkozó" gondos átválogatás után, ami nem kell, azt az éj leple alatt kiviszi valamelyik szelektív szigetre. Lehet tudni, hogy kik ők. Valamiért mégsem történt még felelősségre vonás ilyen ügyben.

ILLEGÁLIS SZEMÉTLERAKÁS ÉS A HIÁNYZÓ SZERZŐDÉSEK

Önkormányzati testületi ülésen is volt már szó róla, hogy nem minden háztartás kötötte meg a Kommunális Kft.-vel - az egyébként törvényileg kötelező - , közszolgáltatói szerződést a hulladék elszállítására. Ez a helyzet pedig egyfelől csökkenti a költséggel szembeni bevételeket, hiszen a nem szerződött lakos is kiteszi a kukát ürítésre, vagy ha kukájuk sincs, viszik a szemetet szerteszét a városban, a város körül, így is kialakulnak az egyre csak terjedelmesebbé váló illegális hulladéklerakók. Meg persze úgy is, hogy például akinek van arra pár millió forintja, hogy felújítsa a házát, az sajnálja azt a pár tízezret, amibe a sitt szabályos elszállítása kerülne.

De maradjunk a köznapibb esetnél: Pontos statisztika nincs, de a városban lévő mintegy 7000 háztartásból feltételezhetően kb. 1000-nek nincs a szemétszállításra szerződése, jellemzően kukája sem. Ezen változtatott volna az a rendeletmódosítási javaslat, amely az illegális hulladéklerakók felszámolását célozta meg azzal, hogy a közszolgáltatási szerződéssel nem rendelkező és szociálisan rászoruló háztartások számára nyújtott volna 5100 forint támogatást a kuka megvásárlásához. A képviselő-testület azonban elhalasztotta a döntést, azzal az indokkal, hogy ez a megoldás a jogkövető lakosokkal szemen lenne igazságtalan, más módot kell keresni.

Remélhető lett volna pedig néhány száz új szerződés, és még ha a hulladékszállítás díját akadozva fizették volna is az új ügyfelek az államnak, mivel a Kommunális Kft.-nek szerződésszám szerint fizet az elvégzett szolgáltatásért az állami kukaholding (NHKV), a városi cégnek ez bevétel-növekedést jelentett volna. És a költségesen felszámolható illegális szemétlerakás is csökkenhetett volna...

SZÁMLÁZÁS

Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NHKV Zrt.) lassan két éve nem tud megküzdeni a központosított, tömeges számlázási rendszer megbízható működetésével! A 700-750 millió forint közpénz-költséggel kiépített központi számlázási rendszer még mindig akadozik, az emberek már nem is tudják szinte követni, hogy melyik hónap kukadíját fizették már ki, mert jött róla számla, és melyikről nem. (Az idén még csak az első negyedévre kaptunk számlát!) Jelenleg folyik egy bérszámlázási szerződés előkészítése a szolgáltató Kft. és az NHKV között, ami javíthatná a számlaküldés ütemességét. De hogy ez mikorra várható, azt nem tudni.

Márpedig az NHKV csak akkor utalja át a Kommunális Kft.-nek az elvégzett munka díját, ha az a fogyasztók már kifizették a rájuk eső díjat. Ráadásul az állami kukacég nem a lakosságtól beszedett teljes összeget adja ide (valamiből az állami központot is fenn kell tartani J), hanem csak egy kisebb alapdíjat, amely nem is elég a költségek fedezetéül. Az elmaradozó számlázás és a költségeket nem fedező visszaosztás miatt jócskán más forrásból kell a Kft.-nél és így a városnál is fedezni a különbözeteket. Nos, ha ezt a helyzetet valaki abszurdnak nevezi, akkor valószínűleg igaza van!

Sokan ezért és a korábbiakban már leírt visszásságok miatt is teljességgel elhibázottnak tartják a hulladékgazdálkodás állami központosítását. Pedig van benne ráció, még ha ez az eddigi kaotikus működés miatt nem is látszik, nem érzékelhető. Róth Ervin ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy 2020-ig uniós előírások szerint lényegesen növelni kell a keletkező hulladékból a hasznosítható hányadot. Ma Magyarországon fényévekre vagyunk még ettől az aránytól. Nagyon is szükség lehet tehát a központi akaratra, szervezésre, hogy ezt a feladatot, célt teljesíteni tudjuk. Az viszont ma már nyilvánvaló, hogy ennek a központosításnak nem feltétlenül az a hatékony módja, amellyel az elmúlt két évben próbálkozott az ország, az állam. Ezért is folyik a szakmai előkészítése egy regionálisan integrált hulladékgazdálkodási modellnek, szervezeti felállásnak.

Az újrahasznosítási célok eléréséhez azonban az emberek környezettudatosságát, szelektív szemléletét is javítani kell, a fegyelmezettebb hulladékkezelés is elengedhetetlen. Tudatosulni kell bennünk, hogy nem csak az a költség, amikor megveszünk valamit, hanem társadalmilag az is, amikor az ebből származó hulladékot az ezzel foglalkozók ártalmatlanítják, vagy újrahasznosításra alkalmassá teszik!

Sebők Emília

A másként nem jelzett képek a szerző felvételei.