SURJÁNYI HARANG – SURJÁNYI? HARANG?

Felbolydult a közelmúltban Surjány népe, azt tárgyalják izgatottan, hogy a hajdani iskola udvarán álló haranglábon az ő harangjuk van-e.

Valamitől elbizonytalanodtak a surjányiak, és most egymást és önmagukat bizonytalanítják tovább harangügyben. Van, aki azt mondja, a harangláb sem áll biztosan a lábán, egy embernek meg kell támasztani, ha harangoznak, hogy ne inogjon. Igaz, csak ritkán harangoznak, csak olyankor, ha meghal a településen valaki. A többség azonban tagadja, hogy ingadozna a tartószerkezet, így félelem nélkül másztak fel a hozzátámasztott létrán, közelebbről is megvizsgálni és lefotózni a harangot. Remélve, hogy a felirat majd bizonysággal szolgál az eredetiségre vagy annak ellenében: 

KÖZADAKOZÁSBOL ISTENHEZ HIVOGATÓUL SURJÁNGI HIVEK ÜDVEÉRT 1901 ÖNTÖTTE HÖNIG F. ARADON

Szépen, szabályosan, ahogyan kell, minden azonosító információ rajta van a harangon: Közadakozásból megfizetve a költséget, Hönig Frigyes, híres harangöntő dinasztia tagjaként és műhelyében Aradon 1901-ben elkészítette ezt a szép kis harangot a surjángi híveknek. Túl kicsi, vágják rá most erre a surjányiak. Nem is harang, csak csengő...! Ez lenne az egyik igazolása annak, hogy ez nem is az eredeti, nem is az övék!

Merthogy, amiként visszaemlékeznek az idősebbek, valamikor Juhász Enikő első polgármesteri ciklusának idején, 2006 és 2010 között, annyira elöregedett, meggyengült a harangláb, hogy újat kellett ácsolni helyette, és erre az időre a harangot is elvitték a településről. Majd pedig ezt, ami most szolgál, ezt hozták vissza. De ez nem az eredeti, nem az, amely a surjányi emberek adományaiból készült! Valakik kicserélték, és egy másikat hoztak vissza...! - mondják.

Hogy ez kinek és miért lett volna érdekében? Nem tudni. És a cserét miért nem vették akkor észre? Nem tudni. És miért nem meggyőzőek az azonosító információk, amelyek a harangon vannak? Hiszen minden stimmel. De leginkább a tulajdonképpeni megrendelőkre, a surjángi (ahogyan a köznyelv mondta annak idején a település nevét) hívekre való utalás kellene eloszlassa a kételyeket. Nem addig az! - szól az ellenvetés, és meglepő magyarázatként mutatnak egy térképet, amelyen azt látni, hogy bizony Aradtól nem messze is van egy Surján nevű település. Lehet, hogy ez a harang oda készült?!

Több mint merész feltételezés, hogy 1901-ben mindkét Surjánnak készült volna harang, és ezek 100 év múlva valahogy kicserélődtek...! Megkérdeztem ezért Szabó József református lelkészt, aki 35 éve szolgál városunkban, hátha tud valamit tud erről a harangról. Annak ellenére, hogy a falu lakói közül sokan szentül hiszik, katolikus harangról van szó, katolikus szertartásokra hívta a híveket.

Szabó lelkész igencsak meglepődött, amikor előadtam mindezt neki, és elmondta, hogy még ő is harangozott egyszer-egyszer ezzel a haranggal, amikor ott, a régi iskolaépületben tartott istentiszteletet. És bizony a református közösség harangját húzta! Kutas Bálint református lelkész irányította, szervezte ezt a harangvásárlást 1901-ben, és erről ma is megvan az egyházközségnél a bizonyító erejű feljegyzés:

Kutas Bálint lelkész előadja, hogy a surjángi ev. ref. vallású lakosok, egy ott felállítandó harang czéljaira gyűjtést indítottak, melynek eddigi eredményeként 210 kor. gyűlt össze, s kéri egyháztanácsot e czélra adakozni.

Egyháztanácsunk nem zárkózik el a kérelmezett czélra leendő adakozás elől, azonban az adandó összeg nagyságát akkor kívánja megállapítani, midőn biztos tudomása lesz, hogy mennyibe kerül a harang a felállítási költségekkel együtt. (ev. = Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház)

Hogy végül is pontosan mekkora összeggel egészítette ki az egyházközség az összegyűjtött adományokat, azt most nem kereste vissza Szabó József, de a vásárlás megvalósult, ott a harang, a református harang Surjányban. És mindehhez még azt is elmondta történelmi háttérként, hogy eredetileg a református egyház építette és működtette a szakállasi és a surjányi iskolát is. Majd valamikor az 1930-as években az akkori közoktatás-politika részeként államosították ezeket az iskolákat.

A felekezeti fenntartáshoz kapcsolódó harangokról azonban nem rendelkeztek, maradtak ahol voltak. A szocializmus évtizedeiben sem bolygatták őket, mert tudta az államhatalom, hogy ott, az iskolákban tartják a miséket, istentiszteleteket. És bár nem támogatták az egyházi életet, ezt eltűrték. A rendszerváltás után azonban megváltozott a viszony az egyházak és az állam között, az állam másként kezdett viszonyulni a vallásgyakorláshoz. Szabó lelkész úgy emlékszik, a harangok - amelyeket ő a helyi közösségekhez tartozónak tekint -, felújításáról az egyházközséggel nem is egyeztetve már Szegő János polgármestersége idején - a körzet önkormányzati képviselőjével együttműködve úgymond - intézkedtek. Neki azóta nincs rálátása az esetleges történésekre, hiszen közben meghalt a két hely felelős harangozója is, akik jelezték az egyházi hivatalban, ha valami gond volt. De hogy valahol is, akár Surjányban, nem az eredeti harang lenne a helyén, azt elképzelni sem tudja.

Sebők Emília

A Surjányban készült képek és a térkép-fotó beküldött felvételek.