PECÁSOK, VÍZIMADARAK, GYOMNÖVÉNYEK - A BICSKÁS-TÓNÁL

A környékbelieket az Alatkai és a Herman Ottó út találkozásánál az otthagyott szemét zavarja, nekik más kárt nem nagyon okoznak a pecások. Bár már volt, hogy tüzet is gyújtottak a Bicskásnál. Meg hát a rézsűt is koptatják, de ez az üzemeltetőnek okozhat munkát. Bekeríteni mégsem volna jó a tavat. De kérdés mi volna jobb, megtiltani itt a horgászást, vagy ellenőrizni az engedélyek meglététét...

Befejeződött tavaly a Partalja egy részén a csapadékcsatorna-hálózat fejlesztése, amely csatorna a piactértől indulva, a Vásárhelyi utcán, majd a Templom utcán haladva a Bicskás-tóba viszi a vizet. De nemcsak onnan, hanem a volt Galambos-tó, ma Galambos park irányából, arról a területről is ideérkezik - zárt csapadékvíz-elvezetéssel - az összegyűlt víz. (Efölé a csatornatorkolat fölé helyezték el nemrég a tó partján a figyelemfelhívó sárga korlátot.*)

A csatornahálózat kiépítéséhez kapcsolódóan a projekt szerves része volt a feltöltődés miatt már kis híján eltűnt Bicskás-tó felújítása/rekultivációja, a mintegy fél hektáros nagyságú tározó kialakítása.

Kikotorták, visszamélyítették a tó medrét, meredek rézsűs partjára pedig fűmagos geotextíliát fektettek, hogy ebből legyen egyenletes zöld növényszőnyeg, amely védi a partot a lemosódástól. 

Pecások a víznél (2019. okt. 19.)

Eltelt lassan egy év a projekt lezárulta óta, és láthatóvá vált néhány probléma a tóval és a tó körül. Például azért is, mert valójában nem szabadidő eltöltésére való tó, hanem tározó, vízüzemi létesítmény.

HORGÁSZAT A ZÁPORTÁROZÓN

Már tavaly ősszel, amikor még épp' hogy levonultak a kivitelezők a terepről, megjelentek a tó partján a pecások. A környéken lakók már akkor sem örültek ennek, mert bizony ott hagytak ezt-azt, szemetet maguk után. De igazán most tavasszal kezdett ez probléma lenni, mert egyre több lett a halfogással próbálkozó. Körbe ülték a vizet, sőt volt, aki már szinte "odaköltözött", beágyazva egy műanyag pihenő széket a meredek partba. Aztán egy este már tüzet is gyújtottak - holott közterületen is tilos mindenféle hulladék égetése -, szállt be a füst a jó időben nyitott ablakokon. Mégis a közeli házak lakói csendesen csak úgy nyilatkoztak, hogy nem a pecázással van nekik gondjuk, hanem az ott hagyott szeméttel...

De felmerült a tó körül lehetséges problémaként az is, hogy a Bicskás partja igencsak meredek, kié a felelősség, ha valaki belecsúszik a vízbe és valami baja lesz (bár belefulladni nemigen lehet, olyan sekély). Merthogy ez egy belterületi vízfelület, amelynek hivatalos kezelője is van, a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. Csakhogy ez itt üzemi víztározó, milyen szabályok vonatkoznak akkor az ilyen helyen horgászókra? 

Megannyi kérdés a kis víz használatát érintően. Ezért nemrég körbe jártuk a tavat és a témát Révi Attilával, a körzet önkormányzati képviselőjével, és Kovács Tiborral, a Törökszentmiklósi Horgász Egyesület elnökével, aki nem mellesleg az Önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottságának tagja. Amikor ott jártunk, egyre csak érkeztek a horgászok, déltájban voltak már vagy tucatnyian. Érdekes módon viszont azóta alig látni őket...

Révi Attila álláspontja egyértelmű és határozott: A Bicskás nem horgásztó! Meg kellene tiltani a horgászatot a Bicskás-tónál. A horgászat kategorikus tiltására az Önkormányzatnak van jogköre, és erre szükség is van, mivel a tó záportározóként funkcionáló üzemi terület, a belvízrendszer része. És mint ilyen, nem is akként lett kialakítva, hogy biztonsággal meg lehessen közelíteni a vízfelszínt. Továbbá mivel a tó egy sűrűn lakott településrészen helyezkedik el, elfogadhatatlan, hogy a máshonnan idejövők széthagyják maguk után a szemetet, a szabályokra, a tiltásra fittyet hányva tüzet gyújtsanak.

AMI NEM TILOS, AZT SZABAD

A megviselt tiltó tábla hiába van több helyen is kihelyezve, nem tartja vissza a próbálkozókat. Meg hát tűnnek is el ezek a kiírások... Ellenben, ha az Önkormányzat tiltó rendelkezést hoz, akkor már könnyebb a szabályszegőkkel szemben eljárni. Hiszen, amíg nincs megtiltva a horgászat, addig szabad, ha a törvényi feltételeknek megfelel a horgász.

A képviselő a tiltást szorgalmazó véleményének alátámasztására még hozzáteszi, hogy igazi horgászok nem a Bicskás-tavon horgásznak. Kovács Tibor viszont másként közelít a kérdésekhez:

Szerinte nem kellene elfeledkezni arról, hogy bár eredetét nézve ez is egy kubikgödör volt, tehát nem természetes víz, de a hajdani kitermelés beszüntetése után természetes élőhellyé vált. A tó vizében ma élő halak egy része is azok utóda, amelyek a feltöltődés ellenére megmaradt tenyérnyi vízfelületen éltek. És az igazi horgásznak is kell csalihal, amit itt lehet fogni, hiszen a tóban számos apró termetű halfaj él.

A helyi horgászegyesület elnökeként azonban Kovács Tibor is hangsúlyozza az érvényben lévő szabályok betartásának fontosságát. Ezek szerint: Magyarországon minden vízen szabad horgászni, amelyeken ezt a víz tulajdonosa vagy hasznosítója nem tiltotta meg, és ha a horgásznak van állami horgászengedélye és horgászegyesületi tagsága. A Bicskásra vonatkoztatva: Egyelőre szabályos, helyi rendeletbe foglalt tiltás nincs az itteni horgászatra, területi horgászengedély pedig ide nem kell, mert a tó nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. 

Az állami engedély meglétét viszont lehet ellenőrizni, és ha ezt nem tudják a tónál próbálkozók felmutatni, vagy szabálytalanul - például szemetes környezetben - horgásznak, lehet szankcionálni. Bírságolhatnak itt a rendőrök, a közterület felügyelők, a mezőőrök és természetesen az állami horgászati szolgálat ellenőrei. A gyermekeknek sincs ez alól kibúvó, ők is csak - egyébként ingyenes - állami gyermek horgászengedéllyel horgászhatnak és csak felnőtt kíséretében. (A kísérőnek nem kell engedéllyel rendelkeznie.)

Horgászati szempontból még érdemes megemlíteni, hogy itt nincs a horgászegyesület részéről szervezett haltelepítés, állománygondozás, mivel nem halgazdálkodási vízterület. De horgászni itt is csak állami horgászengedéllyel lehet, és tilos elvinni innen az őshonos halakat, például a keszegféléket, pontyot stb. A kifogott idegenhonos halakat pedig tilos visszaengedni. Mert bizony a Bicskás-tavat szép számban lakják ilyenek. Ráadásul többségben vannak a tóban az invazívnak minősülő, vagyis az idegenből idekerült és az őshonosakat elnyomó fajok. A kínai razbórán kívül (amely néhány centis, távol-keleti eredetű szúnyogirtó fogasponty-féle), kárászfélék (az ezüstkárász adja a tó lakóinak a nagy részét, szintén távol-keleti eredetű) és törpeharcsák (alig 100 éve érkeztek Észak-Amerikából) is élnek a tóban. Például a kerti halastavat kinőtt aranyhalakat is sokan idehozzák, és azok is ilyen idegenhonos, invazív kárászfélék.

Üstökösgém vendég a kis nádfoltban

A TERMÉSZET ÉLNI AKARÁSA

A probléma Révi Attila általi felvetésére reagálva - úgy tudni - Markót Imre polgármester is hajlik afelé, hogy az Önkormányzat tulajdonosként egyértelmű tiltást adjon ki a Bicskáson való horgászatra. Innentől kezdve viszont majd azzal lehetne foglalkozni, miként segítsük a tó máris spontán módon kialakuló természetes élővilágát. A tóban szép nagy zöldbékák kuruttyolnak és eszik a repülő rovarokat, versenyben a fecskékkel. De szúnyogtanyának nem mondható a hely, arra nem ideális. Állandó lakóként települtek be a nádas foltokba egyes vízimadarak, mások, ritkább fajok is időről-időre megpihennek,táplálkoznak itt.

Ám a kialakuló élővilágnak nem lesz elég a rendkívül sekély, mindössze 40-50 cm mély víz és az abban lévő oxigén, ráadásul a hínár miatt a szabad víztükör egyre kisebb. A bezáruló nyílt vízfelület hiányában jövőre már ennyi élet sem lesz itt - vagy csak alacsonyabb rendű fajokkal -, mert feltöltődik, eliszaposodik a tó. - vázolja a nem túl biztató jövőképet Kovács Tibor.

A szükséges nagyobb vízszint (1,3-1,4 méter) azonban - a csatornarendszer be- és a kifolyó elemeinek elhelyezkedése miatt - csak erőteljes kotrással lenne megteremthető. Ez pedig nemcsak jelentős költséggel járna, de azért sem megvalósítható, mert az egész beruházás pályázati pénzzel lett megvalósítva, ott pedig a vállalt határidőig nem lehet változtatni a kiépített létesítményen. Csak sajnálhatjuk hát, hogy ez a szempont, az itt már hagyományosan meglévő természetes élőhely a tervezéskor, a költségvetés összeállításakor nem kapott szerepet, figyelmet. Marsi Péter, a Polgármesteri Hivatal Kabinetvezetője, a beruházás kitűnő ismerője ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy az Európai Uniós projekteknél sajnos nem lehet az ún. másodlagos hasznosítás érdekében extra költséggel számolni. Így a projekt tervezésénél ugyan figyelemmel lehetett volna lenni a horgászok érdekeire és a természeti környezet szempontjaira, de a jelenlegi talajvíz szintje alatti mélyítés költségét önerőből kellett volna vállalni, és a projekttől elkülönítetten megvalósítani az Önkormányzatnak.

A szamárbogáncs már a beton szervizlépcsőre is ránő. Közönséges gyomnövény, amely egy-egy területen uralkodóvá válhat, de legalább őshonos nálunk, nem idegen inváziós faj...

Ha nem is komoly figyelmet kapó természetes élőhely kialakítása itt a cél, csak a környezet kulturálttá tétele, az sem lesz könnyű. A megbolygatott talaj, ráhordott mindenféle építési sitt maradványaival, itt darált betonnal keveredve nem kedvez a kultúrnövényeknek, annál inkább az erőteljes növekedésű és helyfoglalású gyomoknak. Eddig felénk jószerével ismeretlen szamárbogáncs kezdi például ellepni a part egy részét, de fent a tó melletti területet is. (De láttuk már például a Tenyői út/Szőlőhátulja dűlő környékén is.) Megnő vagy 2 méter magasra, szörnyen szúrós, és irtani leginkább csak kapával lehet, amikor még a közelébe lehet menni. És hát a rézsűs part gyomtalanítását is meg kell hamarosan valahogy oldani, mert bizony itt sem csak a geotextillel telepített füvek tenyésznek, sok a vadul növekvő gyom, amelyek majd ontják a magjukat, terjesztve a növényt szét a kertekbe is.

Sebők Emília


A képek a szerző felvételei.


A Bicskás-tóról előzőleg: MI TÖRTÉNIK A BICSKÁS-TÓNÁL?