NŐ A GYOM A FŐÚT MENTÉN

Sok az eső, nő a gyom! És nem válogat, hogy ezt hol teszi: Térdig érő gaztengersáv húzódik a Kossuth úton a járda és az úttest között. Nem messze a városközponttól. Az itt élők meg rosszallóan szóvá teszik. Az ott élők és az ott ingatlant birtoklók viszont nem tesznek ellene semmit. Pedig, pedig...

Az Ady Endre utcai betorkollástól indul a fő utcai gazsáv, amiről most képeket is készítettem, de lehet, van másutt is. Aktuális tehát ismét tisztázni, hogy kinek mi a kötelessége a közterületen lévő zöldfelületek rendben tartásában. Megtette ezt a Törökszentmiklósi Hírlap is legutóbbi számában, ahol Bukta Ágnes cikkében olvasható, - bár úgy tűnik, sokan nem olvasták! - hogy jogszabály írja elő: az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlana előtti járdaszakasz ás a mellette lévő nyílt árok tisztántartásáról. Tovább részletezve a kötelezettséget, a mai is érvényes 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet szerint az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) rendben tartása a tulajdonos kötelezettsége. És nincs különbség abban, hogy az ingatlan tulajdonosa magánszemély vagy cég, egyéb szervezet.

Az önkormányzat erre a magasabb szintű jogszabályra alapozva írta elő a 35/2004. (IX. 17.) számú, a közterület rendjéről, a zöldterület fenntartásáról és az állattartás szabályairól szóló rendeletében, hogy az ingatlan előtti/melletti járda és terület tisztántartása (gyomtalanítás, gaztalanítás, fűvágás, hóeltakarítás, síkosságmentesítés, hulladékmentesítés) az ingatlantulajdonos (kezelője, használója) kötelessége. A tisztántartási kötelezettség kiterjed a járda és a közút (földút) széléig terjedő területre különös tekintettel a csapadékvíz-elvezető, szikkasztó és egyéb árokra és annak műtárgyaira (áteresz, bejáró) is.

A kötelezettségeket be nem tartókat pedig a 14/2015. (V. 29.) számú, a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló önkormányzati rendelet alapján közigazgatási bírsággal lehet súlytani. A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben természetes személyek esetében 200 ezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében 2 millió forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

Hát kérem, akkor holnap indulhatnak is a közterület felügyelők, és ha elsőre nem is bírságolnak, de figyelmeztethetik a gazt a házuk előtt le nem kaszálókat, ki nem irtókat. Például magát az Önkormányzatot! Ugyanis az önkormányzati tulajdonban lévő, felújításra váró Klein-ház előtt is ugyanúgy áll a magas gyom, mint másutt...

És a Kossuth úton a Klein-ház előtt, de másutt sem feladata Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek a járda melletti zöldfelület rendben tartása. Az önkormányzati cég szerződése alapján a következő parkokat és zöldterületeket gondozza a városüzemeltetési feladatok keretében:

És mindezeken túl vannak olyan zöldfelületek a városban, amelyeket az Önkormányzat saját szervezésben, vagyis nem a Kommunális Kft.-t megbízva kezel, hanem a Városellátó Szolgálat (VESZ), illetve a közmunkások révén.

Csakhogy az állam egyre kevesebb közmunkás foglalkoztatását finanszírozza. Ma négy ember tisztogatta a szalagház előtti széles járdát. És az ő dolguk lenne az itteni zöldfelület gondozása is. Ám ez itt már inkább elvadult dzsungel, a szakszerű visszametszést évek óta nélkülöző, szúrós tűztövisbokrokkal dúsított cserjés túlnő a közmunkán és a közmunkásokon...

Sebők Emília

A képek a szerző felvételei.


HOZZÁSZÓLÁS

Egy település arcának, környezetének rendezettsége, magyarul külcsínye, alapvetően meghatározza lakóinak hangulatát, determinálja városukhoz való viszonyukat, szerepet játszik a városvezetés munkájának megítélésében.

Törökszentmiklóson, nem is olyan régen,az ingatlantulajdonosok tisztában voltak azzal a teljesítendő kötelezettségükkel, hogy ingatlanjaik előtti közterületet rendben tartása rájuk hárul. Kevés kivételtől eltekintve ennek eleget is tettek, megtisztelve ezzel környezetüket. A gyorsan múló, rövid idő alatt megváltozott társadalmunk közösségi morálja, erősen negatív irányba eltolódva. Ennek egyik helyi megnyilvánulása a tapasztalható gondozatlanság. Ma már nem csak a lakatlan házak , beépítetlen telkek előtt nincs a fű rendszeren kaszálva, hanem a lakott ill. használt ingatlanok előtt sem. Az érintettek nem érzik szükségét a rendbetételnek más-más okból kifolyólag :

- vannak szép számban olyan lakatlan ingatlanok, melynek tulajdonosai életvitelszerűen más településen élnek, emiatt nincs lehetőségük a rendszeres karbantartásra. Megbízást viszont nem adtak senkinek, aki a szükségszerű munkákat helyettük elvégezné.

- jó néhány ingatlan tulajdonos életkora, romlott egészségi állapota miatt már nem képes ezt a kötelességét teljesíteni, nincsenek helyben élő hozzátartozói, akinek segítségét kérhetné.

- található sajnos, nem kevés olyan ingatlan is, melyet bérlők használnak lakás, ill vállalkozás céljára, ám a bérbeadó és bérlő közötti megállapodás nem minden esetben rögzíti egyértelműen a szóban forgó feladat elvégzését. Lehetne tovább sorolni az okokat és kifogásokat, de ehelyett érdemesebb a megoldást keresni. A megoldás kulcsa a Polgármesteri Hivatal Hatóságánál van. A közterület felügyelők észrevételezése és szóbeli figyelmeztetése után írásban fel kell szólítani a tulajdonosokat kötelességük teljesítésére. Jelezni kell feléjük, hogy változatlan hozzáállás esetén a

a városvezetés szolgáltatási díj ellenében elvégzi a munkát, melyet közteherként a tulajdonosra hárít.

Teljesítendő kötelesség tehát / rendszeres karbantartás, ill. ennek ellenőrzése, esetleses szankcionálása / a városlakók és a városvezetők irányába egyaránt jelentkezik.

A városban lépten-nyomon látható illegális szemétkupacok, gondozatlan köz és magánterületek sokasága jogkövető magatartásunk és környezeti igényességünk tükörképe.

Hagytuk hogy ilyenné váljunk, nem tettünk ellenne eleget. Ideje levonni a tanulságot.

Tigyiné Ladár Mária,  Törökszentmiklós