MI TÖRTÉNIK A BICSKÁS-TÓNÁL?

"Nyár volt, és nagy forróság, azt hiszem a Bicskás tó felől trappoltam hazafelé."- Olvashatjuk városunk szülötte, Darvasi László író egyik művében. 

Így a mi kis városszéli tavunk irodalmi megörökítésre jutott általa.

Hogy a kis víz történelme meddig nyúlik vissza és mire, arra vonatkozóan kevés az adat. Az 1800-as években készült térképeken van ezen a helyen egy kis,vizet is mutató folt, amely jelölhet egy vályogvetésre használt gödröt. De mert a korábbi térképeken az látszik, hogy itt még szélesen elterülő felszíni vizek voltak, a Bicskás-tó ellátásában a természetes vizek is szerepet kaphattak, nemcsak az ásott tóba jutó talaj- és csapadékvíz.

Ha pedig nem megyünk ennyire vissza az időben, a ma élő nemzedékek tagjai közül sokaknak nosztalgikus emlék, hogy a Bicskás-ban pecáztak, vagy éppen a tó körüli nádasban aludták ki az éjszakába nyúlt mulatozást. A rendszeres kotrás elmaradása miatt viszont a tó egyre inkább eliszaposodott, feltöltődött, végül már alig volt szabad vízfelület, öreg nádas és sivárság uralta a helyet. Pontos információnk sajnos nincs, hogy ki és mikor töltötte fel a tavat. Feltételezhetően az 1970-es évek végén, a '80-as évek elején történt meg a Bicskás-tó feltöltése.

A Google felvétele 2012. januárban

Ami viszont most történik a kis tó körül, az egyelőre nem mindig érthető, időnként a nem szakembernek ijesztő, de végső soron biztató:

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozva tavaly megindult Törökszentmiklóson a csapadékcsatorna-hálózat fejlesztése, amely csatorna a piactértől indulva, a Vásárhelyi utcán, majd a Templom utcán haladva a Bicskás-tóba jut, ahonnan továbbvezetve a Bicskás-tavi (Alatkai úti) csapadékvíz átemelőbe csatlakozik be. Ehhez kapcsolódóan a projekt szerves része a Bicskás-tó felújítása/rekultivációja, a mintegy fél hektáros nagyságú tározó kialakítása is.

A tározó feladata, hogy ideiglenesen befogadja az esetlegesen olyan nagytömegben érkező csapadékvizet, amelyet az itteni átemelő szivattyúk nem tudnának kellő ütemben a Tinóka-ér/Szajol I.-belvízcsatornába vezetni. És itt nemcsak a fent leírt utcákból összegyűlő csapadékvízről van szó, hanem a volt Galambos-tó irányából szintén zárt csapadékvíz-elvezetéssel ideérkező vizekről is. Ez az ideiglenes tározás lehetővé teszi, hogy a vízátemeléshez kevesebb szivattyú is elegendő legyen, ami megtakarítást jelent, különösen, hogy azokat korszerűbb, energiatakarékos berendezésekre cserélték.

Mindezzel idáig nincs is semmi gond, az érintett utcákban lakók, ha majd túl lesznek a munkálatokkal okozott felforduláson, közlekedési nehézségeken, örülni fognak annak, hogy a beruházásnak köszönhetően csökken a környéken a belvízveszély, ezáltal javul a környezetük minősége. 

A tározó medrének kialakítása 2018. ősz elején történt látványos gyorsasággal

Amit viszont egyelőre látnak az emberek a tónál, az nem túl tetszetős, sőt! Számos kérdést vet fel. Ezekre a kérdésekre kértem választ a beruházás projektmenedzserétől, Marsi Péter polgármesteri kabinetvezetőtől és a kivitelező cég, a Cser-Víz Épszer Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. helyi építésvezetőjétől, Dancsó Csabától.

Kérdés: A Bicskás-tóval kapcsolatosan beszélgetünk most, de van olyan érzésem, hogy a helyiek másként közelítik meg a kis tavacskaérintettségét, szerepét a környéken folyó csatornázási rekonstrukcióban, mint ami a projekt lényege. Kérem, mindenekelőtt ezt tisztázzuk.

Marsi Péter: A csapadékvíz-elvezető csatornarendszer fejlesztésével a Bicskás-tónál a víztározó-kapacitás növelése volt a cél, hogy a Vásárhelyi Pál utcát, és az arra csatlakozó keresztutcákat a Kölcseytől a Hock Jánosig ne öntse el a belvíz csapadékos időszakban. Különösen fontos szerep hárul a tározóra, amikor rövid idő alatt nagymennyiségű, intenzív csapadék van vagy hirtelen olvadás. Ezt a hirtelen, lökésszerűen jelentkező többletkapacitás-igényt hivatott kezelni a csapadékvíz-tározó, és ez a Bicskás-tó.

Az EU-direktívák és az ehhez igazodó hazai szabályozás is fontosnak tartja, hogy Magyarország egyik legfontosabb természeti kincsét, az édesvizet ne csak elvezessük, hanem tároljuk, őrizzük meg, és szárazabb időszakokban használjuk fel. Így a fejlesztés csökkenti a terület klímakockázatát.

Kérdés: A környéken élők, az erre járók az elmondottaknak megfelelően láthatták a kotrási munkálatot, ahogyan gyors ütemben újra tó lett ezen a területen. Március elején azonban egyszer csak elborították a tározó mögötti részt láthatóan valahonnan kibontott, jókora betontömbök hatalmas dombjai, és magas földhányások jelentek meg a Bicskás mellett. Meglehetősen csúf, szürreális lett a tájék képe. Mára ugyan valamennyit szelídült a látvány, de mi történt, történik itt?

Dancsó Csaba: Logikusan ezt a területet kaptuk meg a beruházás felvonulási és depo-területéül, hiszen a munkaterület közvetlen közelében van, sőt a Bicskás is érintett a munkálatokban. Kezdetben itt tároltuk a gépeket, járműveket, egyes anyagokat. Majd ideszállítottuk a régi csatornákból kibontott betonelemeket, szelvényeket és födémeket, valamint a kiásott földet, mert az új vízelvezető-csatorna nyomvonala mélyebben van, mint az eddigi. Vagyis a Bicskás-tónál a csatornaépítésből terv szerint kikerült törmeléket, földet tároljuk átmenetileg. A betontömböket itt megőröltük - ezt a munkát már befejeztük -, ezért látni, hogy most már aprózúzalékos formában áll halmokban ez az anyag.

A megőrölt betont és a kiásott földet is felhasználjuk a csatornaárkok betemetéséhez és az útburkolatok helyreállításához, ezáltal újrahasznosítjuk, amennyit csak lehet ezekből. De a földből biztosan jut a régi téglagyárnál lévő önkormányzati tulajdonú agyagbányák feltöltéséhez is. 

Durva betonhegyek a házak mögött

Kérdés: Mikorra várható, hogy az átvett, eredeti állapotába tudják helyreállítani a Bicskás-tavat és környékét?

Dancsó Csaba: Mi azt tervezzük, hogy 2019. július-augusztus hónapban ez megtörténhet, vissza tudjuk adni az önkormányzatnak a területet rehabilitációra. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a szerződéses kötelezettség szerint erre az átadásra akkortól még lenne vagy félévünk. De igyekszünk segíteni abban, hogy itt legalább a fásítással megkezdődhessen ősszel a tó környékének parkosítása.

Marsi Péter: A Bicskás-tó környezetének rendezése nem része a projektnek, és nem is lehet az, mivel ennek célja a csapadékvíz-gazdálkodás, -elvezetés megoldása és nem zöldfelület-fejlesztés. Így a kivitelezőnek a tervdokumentációban a vízügyi hatóság által előír és elvárt építési tevékenységet kell végrehajtani. Ugyanakkor természetesen a zöldfelület kialakítása is célunk, így a kivitelező például a partoldalt füvesíti, ez még beletartozik a szerződéses vállalásba.

Dancsó Csaba: Így igaz, a kötelezettségeink közé tartozik még, hogy a tó partját, a rézsűt füvesítenünk kell, amit nyilván olyan hatásfokkal tudunk megtenni, ahogyan a máris látható nádkinövés engedi. De ez itt mindig is erősen benádasult víz volt, ezzel számolni kellett eredetileg is. Ez olyannyira így van, hogy még a közbeszerzési pályázat kiírásában is az szerepelt, hogy a "Bicskás tavi tározó a meglévő nádas mélyvonulat kikotrásával kerül kialakításra". Nekünk a füvesítés elvégzésében még nem fog gondot okozni, de a későbbiekben a karbantartást váratóan nehezíteni fogja a nád.

Megszelídült a tájék

Kérdés: A környéken lakók, de az újra itt pecázni vágyók viszont azt is kifogásolják, hogy a rézsű túlzottan meredek, meg lehetett volna oldani lépcsős kialakítással is. Illetve, ha már ilyen mély és meredek a part, akkor miért nem kerítik be a tavat, elkerülendő, hogy gyerekek, állatok beleessenek?

Dancsó Csaba: A Bicskás-tó a vonatkozó kiviteli tervek alapján készült. A bekerítés nem szerepel a megkötött kivitelezési szerződésben.

Marsi Péter: Korábban is itt volt egy kisebb területű, de nem sokkal sekélyebb vízfelület. Igazán nem lett mélyítve, nem lett sokkal mélyebb, csak ki lett kotorva az évek alatt felhalmozódott iszap, és növekedett a tó alapterülete. Az eredeti tó sem volt körbekerítve, így ez sem lesz. Évtizedek, sőt talán vagy 200 éve van itt és a szomszédos Galambos parkban is egy tó. Tudomásom szerint soha nem volt körbekerítve egyik sem. Néhány méterre van innen a Szajoli I. csatorna/a Tinóka-ér, az sincs elkerítve, miközben annak is elég meredek a partja. Nem mélyebb ez a víztározó, mint a strandon a csónakázó-tó. Az sincs bekerítve.

Ami pedig a part meredekségét illeti: Volt a megrendelő önkormányzat részéről is olyan elképzelés, hogy ne sima falú legyen a rézsű, hanem lépcsőzetes, de az engedélyező hatóság ezt hagyta jóvá.

Kérdés: A város főkertésze már tavaly megemlítette egy interjúban, hogy tervezi a Bicskás-tó környékének parkosítását. Ahogy most ki néz ez a hely, jó sok munka és pénz kell majd hozzá!

Marsi Péter: A Bicskás-tó zöldfelület-fejlesztésével foglalkozunk, és a városi Főkertész már az elmúlt évben is tartott bejárást, folyamatosan nyomon követi a kivitelezést, és tervezi a kivitelezést követő fejlesztést. Már ebben az évben - amennyiben a műszaki kivitelezés lehetővé teszi, és visszaadja a munkaterületet a kivitelező az Önkormányzatnak - el szeretnénk kezdeni a tervszerű faültetést az őszi fásítási program keretében, a zöldfelület-rendezést. Annak ellenére, hogy ilyen célra nincs kiadás betervezve az ezévi költségvetésbe, mivel a kivitelező szerződése 2020 tavaszáig ad lehetőséget a projekt megvalósítására. Később azonban azt is elképzelhetőnek tartjuk például, hogy ismét legyen itt egy kisebb focipálya, miként korábban is volt. A zöldfelület-fejlesztés részletei még nincsenek kidolgozva, de idén őszre szeretnénk, ha a terület ütemezett fejlesztésére elkészülnének a tervek.

Ők már hetek óta itt laknak, a vízben jókora békák úszkálnak, a part durva földjében árvacsalán nő - kezd megtelepedni az élővilág 

Kérdés: És végül a horgászok felvetéseire is válaszoljunk. Szerintük nagyon alacsonyan van beépítve a rézsűbe a vízkivezető, ezért a tóban jellemzően alacsony lesz a vízállás,ami nem fog kedvezni az esetleg betelepített halaknak. Így nem nagyon remélhetik, hogy a Bicskásnál újra lehet majd pecázni.

Marsi Péter: A csövek elhelyezésénél a víz gravitációs elvezetése volt a cél. A tározó vízszintje szabályozható az átemelő szivattyúknál. A tározó üzemi vízszintjét a hatósági előírás szerint 50 cm-en állította be a kivitelező, de ez módosítható az üzemeltetési tapasztalatok alapján. A tó kettős hasznosítása sincs kizárva a későbbiekben, de hangsúlyoznom kell, hogy a pályázatban jóváhagyott feladat itt most a Bicskás-tavi tározó, egy csapadékvíz-elvezető műtárgy kialakítása volt! Ez nem jóléti létesítmény, nem lehet rajta ilyen funkciók ellátását számon kérni!


KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

Sajnos gyakori tapasztalatból ismerjük a megállapítás igazságát, miszerint: "A szemét szemetet vonz". Ha lerak valahol valaki egy halom szemetet, hamarosan lesz aki úgy gondolja, ott ő is elhelyezheti (illegálisan!) a saját hulladékait. De a Bicskás-tónál most azzal is szembesülhetünk, hogy, ha megbomlik egy kis körzet addigi rendje, az is vonzza a szemetelőket! Alig ért el a tóban a víz szintje annyit, hogy éppencsak ellepjen dolgokat, valakik máris gumiabroncsokat dobáltak bele. 

Vajon miért gondolják egyesek, hogy egy kis tó valamiféle közös szemetesgödörként használható? Miért nem tudják kivinni a gumikat a Hulladékudvarba, ahol szabályosan le lehet adni? A környezetünk milyenségéért mi magunk vagyunk felelősek! Nem más! 

Sebők Emília

A külön nem jelölt képek a szerző felvételei.