KASTÉLY- ÉS PARKFEJLESZTÉS SZENTTAMÁSON

Törökszentmiklósnak mindössze két országos védettséget élvező műemléke van, a református templom és az Almásy-kastély együttese Szenttamáson. 

Az Almásy-kastély és környezete korábban, ha nem is volt a miklósiak életvitelének szerves része, de hozzájuk tartozónak érezhették, jártak ott többször. A 2000-es évek elején viszont úgymond magántulajdonba került, azóta majdhogynem tiltott területté vált számunkra. (Lásd az alábbi, kiegészítő írást.) Ebben lesz talán hamarosan változás. De milyen módon és milyen áron?

A Kormány egy 2019 júniusában kiadott határozatával 307 millió forintot biztosít az Almásy-kastély és a hozzá tartozó park kertépítészeti, kertművészeti és tájökológiai felújításának, korszerűsítésének és a kapcsolódó fejlesztések megvalósítására irányuló beruházások előkészítésére. Ezért a tulajdonos Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. (TMZrt.) kérelemmel fordult a Törökszentmiklósi Önkormányzathoz, hogy - a kormány határozattal támogatott - fejlesztések megvalósítása érdekében módosítsa a város településrendezési eszközeit, és a projektet helyileg kiemelt fejlesztéssé nyilvánítsa.

Tekintve, hogy az előkészületi munkákat 2020. március 30-ig kell megvalósítani, az idő sürget, ezért a képviselő-testület tegnap (2019. aug. 8-án) rendkívüli ülésen tárgyalta meg a kérelemből eredő teendőket. Markót Imre polgármester ez irányú előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a beruházás megvalósítása miatt - turisztikai, műemléki épület, parkerdő helyi látogathatósága, tradicionális lótenyésztési hagyományok fejlesztése, munkahelyteremtés a Pannon Breeding agrár-innovációs program célkitűzései - indokolt a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítás.

Az elfogadott határozat szerint a rendezéssel, fejlesztéssel érintett területet kiemelt fejlesztési területté nyilvánították. A város településrendezési eszközeinek kismértékű, a beruházási területet érintő módosításának költségeit a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. fedezi.

Kérelmében a tulajdonos cég leírta, hogy a fejlesztés keretében munkahelyteremtő gazdaságfejlesztő beruházást kíván megvalósítani, melynek jegyében az Almásy-kastély rekonstrukcióját követően a nagyközönség számára is látogatható műemlékegyüttes környezetében - a Pannon Breeding agrár-innovációs program célkitűzéseinek megfelelően

  • a Kárpát-medence kertészeti növényei genetikai értékeinek hasznosítását, megőrzését szolgáló, a klímaváltozást toleráló növények kiválasztására, kutatására,
  • a perspektívikus növények termesztés-technológiájának kidolgozására, fejlesztésére, piacosítására,
  • érzékeny ökológiájú területeken történő gazdálkodásra alkalmas növények és technológiák fejlesztésére irányuló törekvések megvalósítására,
  • a csaknem 200 éves szenttamási lótenyésztési hagyományok továbbfejlesztésére nyílik lehetőség.
Ez a felsorolás azonban némiképp vegyíti a programokat, holott - úgy vélem - az önkormányzati testületet csupán a turisztikai fejlesztés is meggyőzte volna a kért módosítások fontosságáról, hiszen a városnak igencsak csekély az idegenforgalmi vonzereje. A Pannon Breeding Program pedig, amely a Kárpát-medence genetikai értékeinek innovációs termékfejlesztését célozza - jókora, 1,6 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással -, a kastély és a lovasturizmus fejlesztésével nemigen kapcsolódik össze. 

De van itt más tartalmi kérdés is: A kormány az Almásy-kastély és a hozzá tartozó park felújításának előkészítésére ad támogatást a Beruházás Előkészítési Alapból, szó sincs a határozatban - és így a TMZrt. önkormányzathoz intézett kérelmi levelében sem - a lótenyésztési hagyományok továbbviteléről, fejlesztéséről. És ezen a ponton érdemes elgondolkodni azon, milyen turisztikai kínálat tehetné vonzóvá, élettelivé a most inkább csak Horváth László családi rezidenciájaként funkcionáló létesítményt.

SEGÍT A FÜVÉSZKERT

Mivel a fejlesztési terv fontos része a kastélypark felújítása, dr. Orlóci Lászlót, az
ELTE Füvészkert igazgatóját kérdeztem, miként tudják ők szakmailag segíteni ezt a munkát.

"Már évek óta segítjük a leendő különleges park kialakítását. Az ELTE Füvészkert szakmai segítséget nyújt a park fejlesztéséhez, mivel szakmai szervezetünk, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége minden hazai arborétum munkáját segíti.

A park másik érdekes vonatkozása, hogy a maga nemében páratlan kezdeményezésként - terveink szerint- itt létrejön az első Live Energy Park. És itt fogjuk megjeleníteni a közelben található TMZrt. Tudásközpontjának a Pannon Breeding Program keretében születő legújabb innovációs eredményeit is."

Most úgy tudni, az elképzelések főképpen arra irányulnak, hogy a kastélyban színvonalas szállodai férőhelyeket alakítsanak ki, és ezeket a kiépítendő exkluzív konferencia-létesítmény vendégeivel töltsék meg. Erre persze még számos más szolgáltatás, kínálat is épülhet. Beleértve az olyan rendezvényeket is, amelyek a város, a környék lakosságát vonzzák a kastélyba és parkjába. Mindezekkel pedig talán képesek lesznek felülemelkedni a környezet érdektelenségén, és általában az ilyen építmények mai funkcióval történő megtöltésének gyakori problémáján.

Számunkra már az is előrelépés lesz az elmúlt jó másfél évtized elzártsága után, hogy a nagyközönség számára is látogatható műemlékegyüttesről tesz ígéretet a TMZrt., és az önkormányzat testületi ülésén is ez az elvárás fogalmazódott meg.

Hogy mindez pedig mennyibe fog kerülni nekünk a központi költségvetésből a mostani 307 millió forinton túl? Azt egyelőre nem tudni. A vonatkozó kormányhatározat a beruházás előkészítésének kormányzati felelősétől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől (jelenleg Gulyás Gergely) várja, hogy az előkészítési fázisok eredménye alapján készítsen előterjesztést a Kormány részére a beruházás folytatásának kérdéséről, a költségek, a forrásigény, az üzemezés és a felelősök bemutatásával.

Majd látjuk. - mondhatnánk türelmesen. Csakhogy mivel a beruházás mögött magánszféra áll, így a vissza nem térítendő állami támogatások befektetése magánvagyont gyarapít. Politikai hátszéllel könnyű pályázni. - teszik hozzá itt is többen. Mindazonáltal a környékre ráfér az ilyen jellegű fejlesztés. Reméljük sikeres lesz, és így megéri a pénzünket...

CÉGTÖRTÉNET ÉS SZÓBESZÉD

Nemrégiben a HVG azt írta a Törökszentmiklós Mezőgazdasági Zrt.ről, hogy a cég mindenféle áttételeken keresztüli tulajdonosa Horváth László nagyvállalkozó, aki jó két évtizede kiváló kapcsolatokat ápol a Fidesz felső köreivel, bár - tegyük hozzá - nem sorolható a rendszer közismert nevű oligarchái közé. És az is kétségtelen, korábban is sikeres üzletember volt, minden kormányzat alatt megtalálta a jó helyét...

Az igazi kiugrási lehetőséget az első Orbán-kormány időszaka hozta el számára, írta korábban a lap: amikor érdekeltségében landolt a piszkos tizenkettő egyike, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. A piszkos tizenkettő az a 12 állami gazdaság volt, amelyeket az első Orbán-kormány átláthatatlan módon, dolgozói magánosításnak álcázva az MFB közvetítésével Fidesz-közeli érdekköröknek privatizált 2002 januárjában.

A részvénytársaság az elmúlt két évben is kapott milliárdos nagyságrendű támogatásokat, illetve pályázati pénzeket a mezőgazdasági alaptevékenysége innovációs fejlesztéséhez. Most pedig a szenttamási kastély és kapcsolódó részeinek fejlesztését kezdi el segíteni kormányzati akaratból a közpénz. Magáncéget közpénzből, hadd gyarapodjék az a magánvagyon!

A Horváth László rezidenciájaként funkcionáló szenttamási Almásy-kastély valós tulajdonlásáról azonban máig nem felejtődtek el a helyben és a sajtóban is megjelent találgatások. Az állami gazdasági privatizáció idején az a szóbeszéd járta, - emlegeti fel a hvg.hu újságírója -, hogy a birtokhoz Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak is köze van. Ám ezt tényekkel, bizonyítékokkal eddig nem igazolta senki. Ezzel viszont az Orbán család már akkor felvetette a gyanút, hogy strómanok segítségét veszi igénybe a vagyonszerzéshez. De esetünkben az elmúlt jó másfél évtizedben erre utaló jelek sem merültek fel Szenttamáson. (Forrás: a hvg.hu cikkei)

Sebők Emília

A fotók a szerző felvételei.