KÁLVÁRIA TEMPLOM - EGY MEG NEM VALÓSULT TERV

Netes aukción kínálják megvételre ezt a képeslap ritkaságot, amelyen egy a Kálvária templomunk dombjára tervezett építmény nagyszabású tervét láthatjuk. 

A képeslapgyűjtőknek azért lehet érdekes és értékes, mert fekete-fehér változatban gyakoribb, ez a példány viszont színezett. De amit a képen látunk, az mindenképpen helytörténeti érdekesség, még ha nem is vált valósággá.

A meg nem valósult terv története a helyi katolikus közösség, de nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész város életében nagy jelentőségű és máig nem feledett esemény, az 1948. május 7-9. között megtartott Nagykunsági Mária Napokhoz kapcsolódik. A törökszentmiklósi Mária-ünnepnek gyakorlatilag az előestéjén telepedtek be hozzánk a szervita rend tagjai a kálvária iskolaépületében számukra kialakított kolostorba, és innentől kezdve - a szerzetesi rendek feloszlatásáig - ők pasztorálták az itteni, úgynevezett szőlőben lakó híveket.

1948. május 9-én helyezték el a Kálváriára a XII. Pius pápa által a magyarságnak küldött Fájdalmas Szűzanya-kegyszobrot (ez látható a képeslapon a felirat alatt balra), ettől a naptól vált a Kálvária kegytemplommá.

Visszaemlékezések szerint ezt a Szervita Atyák (Monostory Budapest) kiadásában megjelent képeslapot osztogatták az ünnepség résztvevőinek.

Az ünnepségek befejezése után tovább folytatódott a Kálvária fejlesztése. Ingatlanok ajándékozása és vásárlása. Az országos hírű Mária Napok elmúltával is folytak a Kálvária épületén felújító, állagmegóvó munkálatok. A nagyobb szabású tervek megvalósítására templomépítéshez, a templomtest bővítéséhez szükséges területet is vásárolt a szomszédságban a Szervita rend. A "Római Mária" tiszteletére jelentősen meg akarták növelni a Kálvária kegytemplom területét és magasságát. 

A meglévő épület olyan mértékű továbbfejlesztése, kibővítése történt, amely már szinte egy új templomot képezett: nyugati oldalhajót, szentélyt és sekrestyét építettek, és az oldalhajó fölötti szinten a karzatot is kialakították. 1949 március 16-tól július 3-ig a kápolnát kibővítették a baloldali oldalhajóval, a fölötte készített karzattal és a márvány főoltárral.

Az altemplom építése, melyet a tervet ábrázoló képen láthatunk, és a másik oldalhajó létrehozása azonban már elmaradt. Pedig a hozzá való pénzügyi fedezet megteremtésére sokféle ötlet bevetésével tettek kísérletet. Ekkor a tervezett templom itt látható képét például szerte a megyében már pénzért árulták.

Érdemes megjegyezni, hogy az építkezést Lipták János törökszentmiklósi építész szervezte és vezette, akinek az általa épített villáját jelenleg Cseresnyés-doktor házaként árulják az Almásy úti villasoron.

Végül is az újjáalakított templomot 1949. július 3-án szentelték fel. A szerviták terve azonban a templom külsejének és környezetének teljes átalakítására már nem valósulhatott meg, mert 1950-ben az állam megszüntette a szerzetesrendek működését.

A történetnek itt vége is van a képeslapon látható tervet illetően. Hogy mennyire kell vagy nem sajnálkoznunk az elmaradt továbbépítés fölött, azt nehéz megmondani. Kétségtelen, hogy egy roppant impozáns építmény létrehozását akadályozta meg a politikai történelem. De már az alapépület, a templom kibővítésének műveletei és a templomot körülvevő térbeton elkészítése során is küzdöttek a kivitelezők a torony süllyedésének problémájával. A laza állagú hajdani kunhalom azóta sem biztosít stabil alátámasztást az épületnek. Látni ezt az egyre terjedő és szélesedő repedéseken...

Sebők Emília


Forrás: 

- Galsi Zoltán: A Törökszentmiklósi Kálvária kegytemplom története (2011) 

- Galsi Zoltán - Kiss Ádám László: Üdvözlet Törökszentmiklósról (2013)

Parádi Félix plébános: A Fájdalmas Szűzanya törökszentmiklósi templomának és plébániájának története (Törökszentmiklós, 1991)


Kapcsolódó előző írás: MINDSZENTY EMLÉKNAPOK