JÖVŐKÉP VAGY ÁLOM, ÁLOM...?

A legutóbbi rendes testületi ülésen elfogadott 2020. évi, igencsak szoros városi költségvetésben számos olyan fejlesztés finanszírozására nem jut pénz, amelyet pedig már - mindig forrás hiányában - több önkormányzati időszakon keresztül, hosszú évek óta halogatnak városvezetőink. És mert éppen az uniós finanszírozási, fejlesztési ciklusok váltásában vagyunk, az eddigi pályázatok kifutóban vannak, az újak még messze nem indulnak. De jövőt tervezni, rákészülni nemcsak lehet, kell is. Ezt célozza az a szintén a 2020. febr. 27-i ülés napirendjére vett előterjesztés is, amelynek alapján a 2021-2027. évi Európai Uniós fejlesztési ciklus településfejlesztési elképzeléseiről tárgyalt a Képviselő-testület.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés már kidolgozta a megye fejlesztési célkitűzéseit a 2021-ben induló időszakra, ezekhez kell besorolni a városunk stratégia terveiben megfogalmazott fejlesztési igényeket, projekteket. Mindez egyelőre elsősorban a fő irányokat, fejlesztési elképzeléseket tükrözi, nem megvalósításra szánt, pontosan kidolgozott tervek, projektek. A konkrét programok Képviselő-testület általi megtárgyalása és elfogadása csak akkor lesz aktuális, ha megjelennek a következő uniós ciklus pályázati felhívásai. Addig is, lássunk néhány ábrándot:

A mi kiemelt fejlesztési tématerületeink is a 27 megyei célkitűzéshez igazodnak (bár nem kapcsolódhatunk mindegyikhez!), és ezért is vannak benne olyan, városunkat érintő, viszont nem általunk megvalósítható beruházások, mint például a 46. sz. főút Törökszentmiklóst délről elkerülő szakaszának előkészítése és megvalósítása, vagy a külső településrészekhez vezető utak felújítása.

De persze a városon, illetve közigazgatási határon belüli utak olyannyira óhajtott rendbetételére is jócskán remél pénzt kapni a következő támogatási időszakban a város: a belterületi utak, járdák felújítására, a kerékpárút-hálózat bővítésére, kiemelten a Surjány-Fegyvernek kerékpárút megépítésére, de felújításra is, például Surjány-Törökszentmiklós között.

Egy kis körzet, néhány utca lakóinak súlyos gondja már jó ideje a Nefelejcs-Magyar-Dankó Pista utcákban a csapadékvíz megoldatlan elvezetése. A csapadékvíz-elvezetés az Átfogó csapadékvíz és belvízrendezés projekt keretében jelenik meg a tervben, nem is kis összeget remélve ennek a problémának a megoldására:

A munkahelyteremtés segítése erre a tervidőszakra már reálisabb célkitűzés, mint korábban, hiszen 2021. év végére remélhetjük az M4-es gyorsforgalmi út hozzánk elérő szakaszának forgalomba helyezését. Ez a város közúti megközelíthetőségének kulcsfontosságú eleme, amit eddig a potenciális befektetők olyannyira hiányoltak, hogy nem is vették Törökszentmiklóst számításba lehetőségként. Mostantól viszont erre is építhetünk, és a fejlesztési célok között meg is jelenik a helyi gazdaság fejlesztése a betelepülő foglalkoztatók infrastrukturális ellátásának javítása révén. A testületi ülésen azonban a Fidesz-KDNP oldal képviselőinek kérésére ennél konkrétabb formában is bekerült a tervek közé a helyi kis- és középvállalati szektor munkahelyteremtő képességének támogatása. 

A turisztikai vonzerő és szolgáltatásfejlesztés terén több elképzelést is elfogadtak a képviselők: Megjelenik az ötletek között például az olyannyira várt gyógy- és sportszálló építése a strandfürdőnél. Az viszont nem derül ki, hogy ez valóban egy teljesen új épület felhúzását jelentené-e vagy a meglévő, volt kollégium átépítését, ezzel megmentését. De a természetes vizek turisztikai kihasználására is van terv, a Tisza óballai részénél a ballai szabad strandra és a szakállasi Holt-Tiszánál. És itt említhető meg a pihenést, kikapcsolódást szolgáló zöldfelületek revitalizációja, így a Galambos-park fejlesztése is.

Szakállas - Idill a Holt-Tiszánál

És hát a régóta megoldatlan Piramis-probléma! A városi remények 1,3 milliárd forintról szólnak, amivel hasznosításra alkalmassá lehetne tenni ezt a betonromot. Ennyi pályázati pénzt kellene elnyernünk erre a célra, mert amint azt a napokban tárgyalt önkormányzati költségvetésből láthattuk, saját erőből sosem lesz pénzünk, talán még eltakarítani sem, nemhogy funkcionálisan készre építeni.

A Településkép javítása, zöldterületek rendezése, megújítása, a Turisztikai vonzerő növelése, továbbá az ún. Barnamezős fejlesztések (korábban már használt terület újra-használata, annak megtisztítását követően) címszó alatt azonban találunk néhány igencsak furcsállható projektet is:

  • A már eddig is megközelítőleg 60 millió forintot felemésztő Bartai Népház (korábban tanyai iskola) fejlesztésének II. ütemére további 80 millió forintot szeretne kapni az önkormányzat. Tervezni persze lehet, aztán hátha nyerünk erre is pályázati forrást, de hogy mennyire lesz kihasználható ez a várostól messze fekvő létesítmény, azt nem tudhatjuk, hiszen még nem próbáltuk! De vajon mi lenne ehhez a II. ütem?
  • Jócskán meglepő, hogy a 2021-ben induló fejlesztési időszak tervei között szerepel a Városháza udvarának építészeti környezeti megújítása, 100 millió forint projektköltséggel számolva. Annak ellenére, hogy egyébként jövő nyárra tervezi a Képviselő-testület az udvar felújítását és ott újratelepítési emlékmű felállítását az ugyanazon ülésen elfogadottak szerint. A két megközelítés időben nem egyezik!
  • Ami viszont nemcsak egyszerűen meglepő, de érthetetlen is: jelenleg cégek tulajdonában lévő ingatlanokra is tervez fejlesztéseket, és azokra pályázati reményeket épít az önkormányzat! Az egykori OTP-épület, amely ma is a bank tulajdona, közösségi célú átalakítása 500 millió forint költséggel szerepel a vágyak között. Miközben a pénzintézet a ház közeli eladásának jó esélyéről számolt be nemrég. Az üzemen kívüli téglagyár és villanytelep közösségi, turisztikai célú fejlesztése ugyancsak szerepel az elképzelések között, csakhogy ez meg egy helyi vállalkozás tulajdonában van:

            Nem kizárt persze megvenni ezeket, de az uniós pályázatok ingatlanvásárlásra                        nem nagyon szoktak pénzt adni, a város büdzséjéből pedig erre szinte biztosan nem              lesz fedezet. És hát érdemes lenne végiggondolni, hány közösségi célú                                      létesítményt  tud ez  a város működtetni, egyáltalán hány ilyen helyre van az itt                      élőknek igénye. Merthogy a meglévők kihasználtságában is - finoman szólva -                        vannak tartalékok...! A felvázolt jövőképben viszont még az itt említetteken kívül                    szerepel a Galambos-villában ifjúsági központ kialakítása, a Lukács mozgó és                          környezetének fejlesztései. Most kezdődik hamarosan a Klein-ház ilyen célú                            felújítása. Lesz pénz ezeknek mindnek a közönséget vonzó programokkal való                        ellátására? Lesz közönség mindre, hogy megtöltsék ezeket?

AZ UNIÓ ÉS MI

Eltervezte hát a város önkormányzata, hogy mi minden szépre, életkörülményeinket jobbító, a települést fejlesztő projektre tudna elkölteni 2021-2027 között úgy 30-40 milliárd forint uniós pénzt. Ha lesznek ilyen célokra kiírt pályázatok, és azokon sikerrel indulunk. Már ebben is sok a feltételes mód, miközben az Európai Tanács még csak most kezdte el a 2021-2027-es gazdasági ciklus költségvetéséről a megbeszéléseket. És ez a tárgyalási folyamat a korábbiakhoz képest nehezített körülmények között indul:

  • A Brexit, vagyis az Egyesült Királyság unióból való kilépése miatt 70 milliárd eurós bevétel esik ki a közös kasszából. Ha más tagállamok plusz befizetései ezt nem pótolják, ennyivel kevesebbet lehet költeni, szétosztani, miközben új feladatok kerültek előtérbe:
  • Többet kell költeni a klímaváltozás miatti teendőkre.
  • A migráció és a határvédelem az elmúlt hét évhez képest lényegesen nagyobb kiadásokat indokolnak.

Nagyon úgy néz hát ki, hogy kevesebb fog jutni az unióban azokra a kiadási tételekre, amelyek a mi pályázatainkat is finanszírozhatnák.

Friss hír viszont, hogy az elmúlt években bedőlt uniós projektek miatt 800-1000 milliárd forintos EU-pályázat nyílhat meg az idén. Ha ebből az összegből olyan pályázatokat is finanszíroznak, amelyekbe mi is be tudunk kapcsolódni, érdemes lesz a megnyíló lehetőségre rástartolni!

Sebők Emília 


VÁLASZ A VÁROSHÁZÁRÓL

Talán tényleg furcsa, hogy olyan fejlesztések is szerepelnek ebben a listában, amelyek megvalósítását egy korábbi időszakra tervezi a város, vagy magántulajdonban lévő épületek fejlesztését is tartalmazza a projektlista. Valóban szerepel a 2020. évi költségvetésben a Városháza udvarának rekonstrukciója, illetve annak elindítása, és 2021. évi befejezését prognosztizálja egy elfogadott előterjesztés. Ugyanakkor szerepel a projektlistában a bölcsődefejlesztés, -férőhely bővítése is, amelyre benyújtott pályázat van. A felsorolt fejlesztések az Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS-ben) rögzített, megvalósításra váró fejlesztéseket tartalmazzák. Így szerepelhetnek olyanok benne, amelyek megkezdését vagy megvalósítását már tervezi az Önkormányzat. Ettől függetlenül az elkészültéig továbbra is cél, és javasolt szerepeltetni a fejlesztési célok között, mivel a megvalósítás csúszhat, vagy a rendelkezésre álló források miatt csak ütemezetten valósul meg, és a következő ciklus forrásainál ez esetben is jó, ha számol vele a Megye, akár kisebb összeggel.

Az ITS felülvizsgálatakor 2016-ban kérdőíves felméréssel megkérdeztük a helyi lakosságot, hogy milyen fejlesztési célokat preferálnak, tartanának fontosnak. Ezek között szerepelt az elégtelen módon vagy nem hasznosított magán és önkormányzati tulajdonban lévő épületek hasznosítása. A legtöbb esetben közösségi épületként látnák szívesen a lakosok, ami nem zárja ki, hogy akár vállalkozók által vagy az Önkormányzat pályázati forrás bevonásával találjon a Város olyan közösségi funkciót ezeknek az épületeknek, ami tényleges igényt elégít ki. Ez nem minden esetben jelent rendezvényteret vagy kulturális közösségi teret. A közösségi hasznosítás ennél szélesebb körű hasznosítást foglalhat magában, mint ahogyan jelenleg is egy civil szervezet üzemelteti kvázi iskolaként a volt mozi épületét, amely egyben kulturális közösségi tér is, de nem az Önkormányzat fenntartásában. Ugyanakkor azt sem zárja ki, hogy a tulajdonos vagy egy másik vállalkozás ettől teljesen eltérő céllal hasznosítsa az ingatlant. 

A hasonló, ma már letűnt korok technológiáját felvonultató ipari létesítmények sok helyen igen is vonzó turisztikai célpontok, amelyet a megkérdezettek szívesen látogatnának. Ezeket sem feltétlen az Önkormányzatnak kell létrehozni és üzemeltetni, ez egy lehetőség a tulajdonosnak, hogy alternatív hasznosítást találjon az üzemen kívüli építménynek, épületnek, a Városnak pedig lehetőség, hogy adott esetben megmentse ezeket az épületeket az enyészettől. 

A Városháza udvarának felújítása is egy összetettebb projekt részeként valósulna meg. A projekt egyes részei is szerepelnek a listában, mivel ez egy komplex vizsgálatot igénylő fejlesztésként a volt PIRAMIS-területtől a Járási Hivatal, illetve a Városháza területén át a volt Járásbíróságig terjedő terület komplex fejlesztésének része. Az is elképzelhető, hogy az önerőből tervezett fejlesztés csak az udvar bizonyos részeinek megújítását tudja biztosítani, míg később egy komplex projekt keretében ez tovább fejlesztésre kerül. Így az volt a vélemény, hogy szerepeltessük, mint meg nem valósult fejlesztés a projektlistában, mivel kiemelten fontosnak ítélte az Önkormányzat mellett az Emlékbizottság Településfejlesztési Albizottsága is. 

Valóban még nem ismertek az Európai Uniós források, és a majdani pályázati lehetőségek sem. Azt sem lehet tudni, hogy milyen lesz a pályázati rendszer. Marad a jelenlegi struktúra, vagy ténylegesen központosítva lesz Brüsszelbe az országokra allokált forrás. Ugyanakkor a tervezési folyamat hosszabb, így azt időben el kell kezdeni, mind országosan, mind a megyei és a települési szinten is. A majdani pályázati rendszernek az alapját képező partnerségi megállapodáshoz is szükséges ez az alulról építkező tervezés, ami megalapozza az országos terveket, amelyek megvalósításához rendelik hozzá a forrásokat, és ezek terhére írják ki a pályázatokat. Így a tervezést el kellett, el kell kezdeni, meg kell fogalmazni a problémákat, és meg kell fogalmazni az ezekre adandó válaszokat, jelen esetben azokat a fejlesztési célokat, projekteket, amelyek megvalósítását a város közössége fontosnak tart. Természetesen a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetben ezek a projektek mind tartalmukban, mind céljaikban változhatnak, de a hangsúlyok is változáson mehetnek keresztül. Ettől függetlenül fontos, hogy a terveink ismertek legyenek a Megye és a központi kormányzat számára, így nagyobb eséllyel lesznek olyan kiírások, amelyek a helyi kihívásokra adnak választ, és biztosítanak forrást a helyi problémák megoldására.

Bár elsősorban Európai Uniós fejlesztési forrásokat célzunk meg a projektekkel, de a Kormány a Modern Városok és a Magyar Falu programok után a Magyar Kisvárosok Programjának tervezését is elkezdte, így egyéb hazai források bevonására is nyílhat lehetőség a felsorolt projektek megvalósításához. Ezért különösen fontos minél hamarabb beazonosítani és megfogalmazni a fejlesztendő területeket. 

Marsi Péter, a Polgármesteri Hivatal Kabinetvezetője