JOBB SORSRA ÉRDEMES HÁZAK

Nem egyedi, ami városunkban történik, de esetenként inkább nem történik régi szép házainkkal.

Magyarországon jó ideje az a módi, hogy az egymást követő hatalmi rendszerek, sőt már az egyes kormányok is, mind azt képzelik, hogy velük kezdődik a történelem, fölösleges a folyamatosság, mindent újra kell kezdeni, és ennek okán kidobni, szemétre vetni, ami az előző időkből maradt, ám az újak által elvetett érték. Emlékszünk a nemzetközi munkásmozgalom legelterjedtebb mozgalmi dala, az Internacionálé emblematikus sorára, miszerint a Múltat végképp eltörölni...

Ám ma sincs minden rendben ezen a téren. A Fidesz-kormány az elmúlt években teljességgel szétzilálta ezt a szakterületet, a szakmai szervezetek ez év szeptemberi állásfoglalása szerint: "A műemlékvédelem megmaradt, szervezetileg széttagolt, nem összehangoltan működő állami szervei - járási hivatalok, minisztériumi főosztályok, állami tulajdonú kft. - ma nem alkalmasak arra, hogy ellássák a műemlékvédelem alapfeladatait"

De nézzük a dolgokat más síkon is: A 2. világháború után alapvetően megváltoztak a tulajdoni viszonyok. Eltűntek azok a nagy földbirtokok, amelyek jövedelméből fenn lehetett tartani a gyönyörű, sok esetben fényűző kastélyokat. Eltűntek azok a családok, amelyek építették és élettel töltötték meg ezeket a pompás építményeket. (Hogy a kifosztások, rombolások okozta károkat most ne is említsük pusztulásuk okai között.) Hasonlóképpen megszűnt az a nagypolgárság, polgárság, amely a városi palotákat, villákat építtette és finanszírozni tudta később is a meglétüket, karbantartásukat. Nem véletlen tehát, hogy ma, amikor ráébredünk a még meglévő, romlásukban is szép épületek értékére, igencsak nehéz nemcsak a felújításukhoz szükséges pénzügyi forrást, de alkalmas funkciót is találni ezeknek a házaknak.

A mi dolgunk tehát és nem könnyű feladat, hogy ami még megvan épített értékeinkből, azt megőrizzük, magunknak és az utánunk jövő nemzedékeknek! Éppen egy évvel ezelőtt készítettem egy hat részből álló fényképes sorozatot Törökszentmiklós épített értékeiről, azok jelenkori állapotáról. Most ezen a nyomon haladva néhány olyan épületünkről szólok, amelyekkel a közelmúltban történt valami, vagy született valamilyen terv a jobb jövőjükre.

GALAMBOS-VILLA

2016 nyarán Törökszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról szóló határozatot fogadott el a helyi önkormányzati képviselő-testület.

Ebben szerepel célként a Galambos-villa felújítása (Alatkai út 3.), és a felújítást, átalakítást követően az épület közösségi térként, szálláshelyként történő hasznosítása. Ez év májusában pedig arról írt a Törökszentmiklósi Hírlap, hogy több pályázat benyújtásáról döntött a testület, közöttük a közösségi művelődési intézmény és szervezetrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztésen belül a regionális szerepű könnyűzenei képző- és tehetséggondozó központ kialakítását szeretné megvalósítani az önkormányzat. A nem könnyen érthető szövegezés lényege, hogy egy könnyűzenei képzéssel foglalkozó intézmény létrehozása a cél, amely a Galambos-villában kapna helyet, és ezáltal betölthetné a régóta tervezett ifjúsági közösségi tér funkcióját. Ugyanakkor, ilyen módon megújulhatna a város egyik meghatározó, értékes régi épülete is, amely a szomszédos Galambos-malom tulajdonosainak háza volt. Én akkorról emlékszem az épületre, amikor gimnazista koromban a Lukács pedagógus házaspár lakott itt, az egyik lakásban. Amikor még élet volt benne, mert már évek óta csak üresen eszi az enyészet.

Hogy mennyire szükség lenne a városban egy kifejezetten ifjúsági szórakozó helyre, arról mindenkit meggyőzhetett a felháborodás, a vita, amely azon tört ki, hogy a jegyző rendeletileg szigorította meg a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejét.

De visszatérve az épület értékeire: Törökszentmiklós város Önkormányzatának 35/2000. (X.17.) számú, az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló rendelete szerint jelenleg három épület utcai homlokzatára terjed ki a helyi védelem! Ezek közül az egyik éppen a Galambos-villa. De valójában ez a homlokzat sem tűnik nagyon védettnek, ha ránézünk! Talán majd most?! Gondolhattuk a pályázatról olvasva, amelyhez saját erőt nem is kínált fel a város, teljesen a pályázati pénzre támaszkodik a terv. (A felújítás becsült költségét a tavaly készült stratégiai anyag 100 millió forintban jelölte meg.)

A napokban igyekeztem információt szerezni ennek a pályázatnak a sorsáról, és azt tudtam meg, hogy a Galambos-villa pályázatára még nem érkezett érdemi döntés. Tehát reménykedhetünk! Az épület megérdemelné a megújulást a megalázó állapotban töltött évtizedek után.

KLEIN-HÁZ

Számomra az egyik legfájóbb épületpusztulás a városban a Klein-ház romlása a Kossuth úton! Gyerekkorom egyik fontos épülete, mivel itt lakott a pedagógus Dienes házaspár, akik mindketten tanítottak a Bethlen úti iskolában. De egyébként is, aki oda járt általánosba, az mind látta ezt a házat nap mint nap az út másik oldalán. Klein Lajos szeszfőzde tulajdonos és italkereskedő hajdani háza pinceablakaiból még az én gyerekkoromban is kicsit dohos, de jól felismerhető italszag volt érezhető.

A már hivatkozott Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként, a Középtávú városi célok között találhatjuk a Klein-ház felújítását, 300 millió forintos becsült költséggel. Most azt sikerült megtudnom, hogy az épület felújítása és rendeltetéssel történő megtöltése mint finanszírozási cél, sikert ért el az egyik pályázaton, és így 140 millió forintot fordíthat a város a megvalósításra. De mivel az épület jelenleg még nem 100 százalékban önkormányzati tulajdon, a megvalósítás egyelőre mindenképpen várat magára. (Úgy tudni, hogy a hajdani Gödör Borozó tulajdoni helyzete rendezetlen.)

A szóba jöhető hasznosítás - egyelőre érthetően - még csak formálódik. Mivel az épület a volt ekegyár szomszédságában van, elsődlegesen azok az elképzelések fogalmazódtak meg, amelyek ehhez a helyszínhez kapcsolódnak: lehetne itt egy Lábassy-emléktár, mezőgazdasági gyűjtemény, kiállítótér. De mert az is szóba jött már, hogy a hajdani gépgyár mai tulajdonosa átadna a szomszédos területekből valamennyit, az ott lévő üzemcsarnokkal, ez a koncepció nagyobb szabású is lehetne. 

Maga az épület belül talán még tágasabb, mint amilyennek kívülről látszik, igazi nagystílű, igényesen megépített polgárház képét mutatja még mai megdöbbentően rossz állapotában is. Így bőven lenne hely arra is, hogy ne csak Lábassy-emlékszoba, hanem a Klein családra emlékező állandó kiállítás és Zsigray Julianna emlékszoba is helyet kapjon itt. És mód lenne közösségi tér vagy terek kialakítására is, ahol a helyi civilszervezetek is megtarthatnák rendezvényeiket, illetve előadásokat, kisebb konferenciákat vagy időszaki tárlatokat lehetne rendezni. Sőt idővel a hatalmas tetőtér és a pince hasznosítása is sorra kerülhetne. A város szakemberei ezzel kapcsolatban minden olyan javaslatot, ötletet megvizsgálnak, mely méltó az épülethez, környezetéhez, természetesen szem előtt tartva az üzemeltetési lehetőségeket is.

De azért némi töprengéssel térjünk vissza egy kicsit a máig tartó múltba: Ez az épület minden bizonnyal az államosítás óta, vagyis sok évtizede állami, először tanácsi, majd önkormányzati tulajdonban volt. Milyen gazdái voltak hát ezek a kezelők ennek az értéknek, ha hagyták ennyire lepusztulni? Senki illetékes nem gondolt arra, hogy minél tovább pusztul, annál többe fog kerülni a rendbehozatala. Igaz, most kaptunk rá, gondolom jobbára uniós forrást...

Az immár biztató jövőről szólva még: A szomszédos gyárhoz, annak múltjához kötődő hasznosítási elképzelések annál is inkább aktuálisak, mivel jövőre lesz a Lábassy-emlékév. Törökszentmiklóson a modern gyáripar kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor is 1848-ban Lábassy János megnyitotta az ekéket, ekekapákat, boronákat, gyűrűshengereket gyártó műhelyét. Vagyis ennek jövőre lesz 170 éve! Lábassy születésének pedig 195. évfordulója lesz 2018-ban.

OTP-ÉPÜLET

Nem várostörténeti (még), mégis érdekes épület ez is: Évek óta üresen áll az OTP korábbi bankfióképülete a Kossuth úton, az EGYMI és a mentőállomás utáni telken. Ezért ez év május végén érdeklődtem a bank központjánál, hogy milyen sorsa lesz a városunkban, Törökszentmiklóson lévő, használaton kívüli, volt OTP-fiók épületének. Akkor azt a választ kaptam, hogy: "Az ingatlan értékesítése folyamatban van, az előszerződést megkötöttük a napokban. Az új tulajdonos információink szerint hasznosítani fogja az ingatlant kereskedelmi célra."

De látva, hogy azóta sem történt semmi az épülettel, nemrég ismét megkérdeztem az akkori informátoromat, most mi a helyzet. A válasz szerint: "Az ingatlanra az adásvételi szerződést megkötöttük. A teljes vételár kifizetése után (várhatóan 2018 márciusa) adjuk birtokba a vevőnek."

Tiszta sor, ennyi, mondhatnánk. Most viszont, hogy elkezdtem olvasgatni a vonatkozó anyagokat, a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában nagy meglepetésre azt látom, hogy az önkormányzat fejlesztési elképzelésként kezelte még tavaly nyáron is az egykori OTP-épület közösségi célú átalakítását!? Hogyan? Hiszen ez csak úgy lett volna lehetséges, ha megvásároljuk a banktól ezt a nyilván nem olcsón kínált házat! Ilyen tervről viszont sehol nem hallottam! És miért is tettük volna, vettük volna? Van önkormányzati tulajdonban, mint itt is látjuk, nem egy értékes ingatlan, amelyek hasznosíthatók, ezzel megmenthetők, a pénzintézet pedig - ha nem is gyorsan, de - képes volt rendezni saját tulajdonának sorsát.

ALMÁSY ÚT

Az Almásy út városunk egyik fontos és egyedi főútvonala, hiszen ez a nyílegyenes és éppen 1 kilométer hosszú út köti össze a Városházát a vasútállomással. Azért is sajátságos, mert ez Törökszentmiklós leginkább egységes polgári hangulatú utcája. Legalábbis az volt. Mert ma már nem egységes ez a kép: Nem egy szép régi polgári épület eltűnt az idők során, az új építéseknél pedig az engedélyezők nem követelték meg a régihez igazodást! Csak ami leginkább feltűnő például, hogy az utcafrontos beépítésekbe beengedtek nem egy előkertes épületet is. És az sem tesz jót a korábban egységes utcaképnek, hogy több kereskedelmi, vendéglátó egység is betelepült ide, céljaikhoz igazodóan esetenként agresszívan feltűnő utcai portálokkal. És akkor a Petőfi úti lakótelep szélső épületéről még nem is beszéltünk. De hogy ott annak előtte mi volt, milyen házak, bizony arra már nem emlékszem. Most viszont két régi itteni épület mai sorsáról írok.  

  • Jákó-ház

Az idősebbek közül sokan talán még emlékeznek a kedves fogorvosra, Jákó Balázsra, és arra, hogy hol volt a rendelője az Almásy úton. Ezért nevezzük még többen is Jákó-háznak az Almásy út 14-et. Évekig szomorúan néztük, hogyan pusztul ez a szép épület (a Batthyány úti saroktól a második ház a vasútállomás felé). 2012 januárjában ilyennek látta a Google Street View:

Hogy most kié a ház, illetve ki újította fel az utcafrontot és alakított ki ott egy üzlethelyiséget 2015 nyarán, azt nem tudom. De főképpen azt nem tudom, ki adta ki rá az engedélyt! Mert most így néz ki a ház, a falat beborító, elcsúfító feliratok, táblák egyre csak szaporodnak, miközben a szép régi szecessziós kapu felújítására - úgy tűnik - nemigen áldoztak:

De ha a többi részletet megnézzük, az sem nagyon tűnik stílusosnak: Az eredeti, önállóan félköríves záródású, alapvetően függőleges tagolású látványt adó ablakok helyett szögletes kirakatüvegek, bejáratok és föléjük boltíves kis (fürdőszoba)ablakok kerültek, mintegy emlékeztetve a régiekre...

Örülhetünk a felújításnak, de nem öröm az eredeti kép, a harmonikus formák, arányok ilyetén megváltoztatása!

  • Panzió a villaépületben?

A fejlesztési stratégia tárgyalásában több helyen is szóba kerül a minőségi, a kereskedelmi szálláshelyek hiánya Törökszentmiklóson. Valószínűleg ez motiválta, hogy a város idei költségvetésébe 50 millió forintot terveztek be az Almásy út 69-ben szállásépület kialakítására. Az elmondások szerint korábban volt itt bölcsőde, majd kollégium, de hogy eredetileg kié építtette, kié volt a villa, nem tudom. Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy az Almásy útnak ezen a vasúthoz közeli végén van a város egyetlen úgymond villanegyede, mert itt sorakozik négy szép ilyen épület is.

A polgármester ez év eleji nyilatkozata szerint saját tulajdonban lévő szálláshelyet terveznek kialakítani az utcasarkon álló villaépület átalakításával, ahol kb. 16-18 fő elhelyezésére lenne lehetőség.:

(A Google Street View fotója, 2012. jan.)

A napokban jártunk arra, ám nem láttuk nyomát, hogy akár megkezdődött volna ennek a tervnek a megvalósítása. De talán nem is olyan nagy baj ez! Kisebb szálláshelyeket, panziókat jellemzően családi, kisvállalkozások szoktak létesíteni és üzemeltetni, nem önkormányzatok! Nem az ő feladatuk! Ez a versenyszféra terepe! Miként az idén meg is nyílt egy új szálláshely, éppen itt, az Almásy Vendégház az Apple Street Caffe & Bár épületében.

KATOLIKUS KOLLÉGIUM - JÁRÁSBÍRÓSÁG ÉPÜLETE - RÓZSA TÉRI ISKOLA

Törökszentmiklós egyik legszebb, nagy középülete a hajdani Királyi Járásbíróság épülete, amely a Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium Kollégiumának ad otthont, de a város tulajdonában van. A méltóságteljes épület méltatlan állapotban van jó ideje. Az épület egyes elemeinek, díszeinek állapota veszélyessé is vált, ezért 2011-ben az egykori járásbíróság főbejáratánál az omlásveszélytől védő tetőt állítottak. Szigorúan ideiglenes jelleggel, az akkori ígéret szerint 4-5 hónapra! Talán mikorra elbontják ezt a tákolmányt, az 1960-as években valamikor rejtélyes módon eltűnt Justitia szobor is visszakerül az épület homlokzatán látható emeleti fülkébe!

A Járásbíróság épülete egy 1960 körül készült képeslap-képen - Itt még megvan a Justitia-szobor.

Nemrég ugyanis ismeretté vált a terv, miszerint a Katolikus Egyház át kívánja költöztetni az intézményt az Ipolyi Arnold térre, a hajdani Rózsa téri iskola, még régebbi közkeletű elnevezéssel, a zárda épületébe. Az egyházi intézményről az Egri Érsekség részéről nincs hivatalos információnk. Úgy tudni, hogy az érsekség az iskola és kapcsolódó épületeinek felújítására, átalakítására sikeresen pályázott, így itt mintegy 500 millió forint pályázati pénz felhasználásával egyházi kollégiumot alakítanak ki. Várhatóan 2018-ban már a kivitelezési tervek is meglesznek. Ezáltal nemcsak a volt járásbíróság, de a hajdani iskolaépület (eredetileg Pánthy Leánynevelő Intézet) is újjászülethet.

A felszabaduló volt járásbírósági épület felújítása, környezetének rendezése a kiköltözést követően (ami 2019-2020-ra várható) és hasznosításának ismeretében lehetséges. Az önkormányzatnak több cikluson keresztül az volt a határozott célja, hogy visszaállítsa itt a bírósági működést, illetve ügyészség létrehozása is szerepelt a tervekben. Itt érdemes megjegyezni, hogy Törökszentmiklósnál kisebb városok is rendelkeznek ilyen intézményekkel. Számunkra ebből a szempontból hátrányos Szolnok közelsége, mert ott megvannak ezek a funkciók, azt lehet mondani, hogy a közelség miatt nálunk nincs szükség az újbóli kialakításra. Városvezetőink azonban a jelen ciklusban is napirenden tartják ezt a szándékot, ezért is folytak ismételt egyeztetések ennek érdekében. Egyelőre ez a törekvés kormányzati szinten nem kapott támogatást, de remélhetőleg az eredetileg is bíróságnak készült, reprezentatív épület szabaddá válása eredményesen alátámasztja majd ezt a szándékot. Ám a bírósági hasznosításon túl itt is minden szóba jöhető javaslatot, ötletet megvizsgál az önkormányzat, beleértve azt is, hogy esetleg a szomszédos telkekre, épületekre kiterjedően történjék meg a fejlesztés, a hasznosítás.

Sebők Emília

A cikk megírásához segítő információkkal szolgáltak: Galsi Zoltán helytörténet-kutató tanár, Serfőző István önkormányzati képviselő, Szekeres Barnabás tájgazdálkodási mérnök és Tekse András városi főépítész. 

A másként nem jelölt képek a szerző felvételei.