JELÖLTEK. DE MILYENEK?

Megvan az önkormányzati választás törökszentmiklósi jelöltjeinek végleges, jogerős listája. És van még egy szűk hónap, hogy a döntésünket megalapozó információkat gyűjtsünk a polgármesterségre és a helyi, illetve nemzetiségi képviselőségre pályázókról, alkalmasságukról és terveikről.

Mert bizony eddig nem sokat mutattak meg magukról, ám voltak igencsak csúnya jelenségei is az eddigi kampányidőszaknak. Ez a mi kisvárosunk sem kerülhette el a pártpolitikai indíttatású, esetenként minden alapot nélkülöző, nemtelen támadásokat. Igazolva, hogy nem is lett volna szabad már eredendően beengedni a pártpolitikát a helyi önkormányzatiságba. De ez nem rajtunk múlt, most sem rajtunk múlik.

Ami viszont megdöbbentő és sokunkban viszolygást keltő, hogy milyen kifogások, minősítések tudtak felmerülni egyes jelöltségre pályázókkal szemben, mennyire - lehet hamisan - ijesztő kép rajzolódik ki néhányuk emberi minőségéről. Volt itt a szóbeszédben és a kommentekben büntetett előélet, hajdani (vélt vagy valósnak tudott) bűncselekmények, gyerektartás és adótartozás meg nem fizetésének felemlegetése, zűrös szakmai pályafutás és magánélet kiteregetése. Sőt még más is előfordult: nyílt fenyegetőzés és fenyegetéssel felérő, de megnyugtatásnak mondott telefonhívás. Sajnos! 

A Helyi Választási Iroda (HVI) vezetőjét, dr. Libor Imre jegyzőt ezért arról is kérdeztem, milyen törvényi elvárásoknak kell megfelelniük a jelölteknek, és ezt miként ellenőrizték. De előbb lássuk az általános helyzetképet.

Kérdés: Hogyan értékeli összességében a városunkban lezajlott jelölt-ajánlási folyamatot? Voltak-e problémás helyzetek? És mennyire volt aktív a helyi lakosság a jelöltállításban? Felemlegetik, hogy korábban volt olyan helyhatósági választás, amikor sokkal több jelölt került a listákra egy-egy választókörzetben, mint most. 

Válasz: A helyi választási iroda csak a szükséges számban ellenőrzi az ajánlásokat. Amennyiben egy ajánlásgyűjtő elérte a jelöltállítási küszöböt, az iroda további ajánlás-ellenőrzést nem végzett. Így azt sem állapította meg, hogy egy jelölt összesen hány ajánlást gyűjtött össze. 

A jelöltállítási folyamat rendben, nyugodt körülmények között zajlott. A választási irodának nincs tudomása vagy tapasztalata rendellenes magatartásról vagy cselekményről. Választási kifogás nem érkezett.

Kérdés: Az ajánlások ellenőrzésekor mit tapasztaltak? Milyen okból és kb. milyen arányban voltak figyelembe nem vehető aláírások? Ha egy ajánlóíven volt figyelembe nem vehető aláírás, akkor az ott szereplő többi sem érvényes? Vagy csak, amelyiket ki kellett zárni?

Válasz: Elmondható, hogy a helyi önkormányzati választásokra vonatkozóan viszonylag kevés volt az érvénytelen ajánlások száma. Jellemző érvénytelenségi ok volt az adatokban lévő eltérés, amely téves rögzítésből származott (jellemzően személyazonosítóban, lakcímben), de olyan eset is előfordult, hogy az ajánló az adott választókerület névjegyzékében nem szerepelt, mert lakóhelyének bejelentését hatóságilag nem rendezte.

Az ajánlóívek ellenőrzésének megkezdésekor a választási iroda először megvizsgálta, hogy az ajánlásgyűjtő kötelezően szerepeltetendő adatai rögzítésre kerültek-e az íven. Amennyiben nem, az az egész ajánlóív érvénytelenségét vonta maga után. Azonban, ha az ajánlóívvel kapcsolatban érvénytelenségi ok nem állt fenn, akkor a rajta szereplő egyes ajánlások érvénytelensége a többi érvényes ajánlást nem érintette.

A nemzetiségi választás kapcsán elmondható, hogy ott jóval magasabb volt az érvénytelen ajánlások száma, több esetben elérte, vagy meghaladta az 50%-os arányt is. A jellemző elutasítási ok volt, hogy az ajánló nem szerepelt az ajánlás időpontjában a nemzetiségi névjegyzékben.  

Polgármester-jelöltek - Nem ellenségek, versenytársak (Fotó a Facebook Törökszentmiklós Város oldalról)

Kérdés: A Nemzeti Választási Iroda hivatalos honlapján elsőre megjelent listában a törökszentmiklósi jelöltek közül sokuk nevénél az a megjegyzés volt olvasható, hogy a nyilvántartásba vételük nem jogerős. Érdekes módon olyan is előfordult, hogy ugyanaz a személy jogerősen volt az egyéni helyen, de nem volt jogerős a kompenzációs listán való szereplése. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat jelöltjei közül viszont két személy nyilvántartásba vételét elutasították, egy harmadiknál ugyanez még nem jogerősként jelent meg. Mi a magyarázata ezeknek a helyzeteknek? És miként váltak néhány nap múlva jogerőssé a jelölések, illetve az elutasítás?

Válasz: A Helyi Választási Bizottság nyilvántartásba vevő vagy elutasító döntésével szemben fellebbezésnek van helye. A Bizottság döntése akkor válik jogerőssé, ha ellene határidőn belül - a döntés meghozatalától számított 3 napon belül - jogorvoslat nem érkezik. Mivel a jelöltek jelentős része vasárnap, illetve a határidő utolsó napján adta le a jelöléshez szükséges ajánlást, a Bizottság 2019. szeptember 9. napi ülésén hozott utoljára jelölt nyilvántartásával kapcsolatos döntést, amelyek esetében szintén biztosítva volt a jogorvoslati jog. Mivel ezen döntésekkel szemben fellebbezés nem érkezett, 2019. szeptember 12. napján 16.00 óra után jogerőssé váltak.

A kompenzációs lista nyilvántartásba vételéről is döntenie kellett a bizottságnak, amelynél a jogorvoslati jogot ugyanúgy biztosítani kell, mint a jelöltek nyilvántartásba vétele során. Azonban a lista állítása időben később történik, hiszen listát csak azon jelölő szervezetek állíthatnak, amelyek a választókerületek több mint felében jelöltet állítottak.

Kérdés: Hogy Roma Nemzetiségi Önkormányzatba lehetett jelölteket ajánlani, az érthető, tudjuk, hogy jelentős számú roma lakosság él városunkban. De hogyan azonosították a jelöltek és a választók nemzetiségét? Hiszen ez olyan érzékeny adat, amelyet még a népszámlálásoknál sem kell kötelezően megadni. Miként került fel a listára a roma nemzetiségi névjegyzékben szereplő 708 személy? Ráadásul ez a szám többször változott! Hogyan lehetséges ez?

Válasz: A nemzetiségi választásokat a helyi önkormányzati választásoktól eltérően a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tűzi ki, ott, ahol a 2011. évi népszámlálás adatai alapján az adott nemzetiséghez tartózó személyek száma legalább 25 fő volt. A népszámlálás során 28 állampolgár nyilatkozott úgy, hogy a német nemzetiséghez tartozik. Ugyanez a szám a roma nemzetiségnél 598 volt. Természetesen a népszámlálási adatok anonimok.

Nemzetiségi jelöltet csak a nemzetiségi névjegyzékben szereplő, a településen lakóhellyel rendelkező választópolgár ajánlhat. Ennek előfeltétele, hogy az ajánló központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet nyújtson be a választási irodához. A kérelmében meg kell jelölnie a nemzetisége megjelölését, valamint nyilatkoznia az adott nemzetiséghez való tartozásáról. Tehát a nemzetiségi névjegyzékre olyan választópolgár is kérheti a felvételét, aki a népszámlálás időpontjában nem tartózkodott Törökszentmiklóson, vagy nem vallotta meg a nemzetiséghez történő tartozását.

Kérdés: Az önkormányzatiság elmúlt 30 évében egyik ciklusban sem volt Törökszentmiklóson Német Nemzetiségi Önkormányzat. Sosem voltunk sváb település, nem laktak itt észrevehető számban betelepült németek. Mi alapján alakult ki most az az abszurd helyzet, hogy a német nemzetiségi választói listán egyetlen ember volt, míg a megválasztható képviselők száma 3 lehetett volna. Persze nem, hiszen nem kaptak volna elegendő ajánlást attól az egy embertől...

Válasz: Ahogy az előbb említettem, a 2011. évi népszámláláskor 28 fő vallotta magát német nemzetiségűnek. Ez a szám a következő népszámlálás során természetesen változhat, és ha a német nemzetiségűnek vallók száma nem éri el a jogszabályban meghatározott küszöböt, akkor természetesen egy következő választás során a német nemzetiségi választás nem lesz kitűzve. Annak nem lett volna akadálya, hogy az előző kérdésben felvázolt kérelemmel az itt élő német nemzetiségűek kérjék a felvételüket a német nemzetiségű névjegyzékbe, és ez esetben akár jelölteket is lehetett volna állítani, ezáltal a német nemzetiségi választás is megtartásra kerülhetett volna.

A nemzetiségi névjegyzékbe egyébként folyamatosan kérhetik a felvételüket az érintett választópolgárok, azonban a 2019. október 13. napi nemzetiségi választásokon csak az szavazhat, aki 2019. szeptember 27. napjáig felvételre kerül az érintett a nemzetiségi névjegyzékbe. Mivel német nemzetiségi választás sem a településünkön, sem megyénk szintjén nem lesz, ezért a német nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok az októberi választáson kizárólag az országos nemzetiségi listára szavazhatnak. 

Települési örökségünk címerekben megjelenve 

Kérdés: Meglepőek a roma nemzetiségi önkormányzatnál is a számok, az arányok. A 708 roma választópolgár 5 képviselőt választhat a nemzetiségi testületbe, ami jóval magasabb képviseleti arány, mint a helyi önkormányzat esetében. Hiszen ott közel 17 ezer választópolgár szavazhat összesen egy max. 12 tagú képviselő-testületre. Mi ennek a magyarázata?

Válasz: Az elnyerhető mandátumszámokat törvény határozza meg: A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény szerint a 10 000-nél több lakosú településen, amilyen városunk is, a jelöltek egyéni választókerületben és kompenzációs listán jutnak mandátumhoz. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb, mint száz fő, és öt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen legalább száz fő. A választások kitűzésekor nálunk a roma nemzetiségi névjegyzékben 450 fő volt.

Kérdés: Most kezdődik az igazi kampányidőszak. Ebben az egy hónapban milyen teendője van a Helyi Választási Bizottságnak és az Irodának?

Válasz: A Helyi Választási Bizottságnak a közeljövőben az alábbi feladatai lesznek: Döntenie kell a szavazólapok adattartalmának jóváhagyásáról, amely alapján kerülnek majd legyártásra a választásnapi szavazólapok. A jelöltek közül van olyan, aki határidőn belül nem szolgáltatta vissza határidőben az átvett ajánlóívek egy részét, ezért az objektív felelősség alapján az érintettekkel szemben bírságot fog kiszabni. Amennyiben választási kifogás érkezik be, akkor azt a beérkezésétől számított 3 napon belül elbírálja.

KIZÁRÓ OKOK - MÉLTATLANSÁGI ESETEK

Kérdés: A törvényi előírások büntetőjogi szempontból csak azokat zárják ki a megválaszthatóságból, akik jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt kényszergyógykezelésüket töltik. Ilyen jelölt nyilván nincs, nem lehet nálunk. Viszont többen is az iránt érdeklődnek, azt látnák helyénvalónak, hogy a jelölti listára csak érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal lehessen felkerülni. Mondván, hogy a polgármesteri és a helyi önkormányzati képviselői tisztség is van olyan fontos és bizalmi poszt, hogy ehhez lehessen kötni. Van ilyen szabály vagy lehetőség, hogy a HVI erkölcsit kérjen a jelöltektől? - Hozzáteszem, hogy egyes új szabályok szűkítették még azt a kört is, ahol a munkáltatónak lehetősége van a dolgozó erkölcsi bizonyítványának beszerzésére.

Válasz: A Helyi Választási Irodának azt kell ellenőriznie, hogy a jelöltté válni kívánó személy rendelkezik-e passzív választójoggal, tehát a választáson megválasztható-e. Ha igen, az érintett személy szerepel a központi névjegyzékben. Nem szerepelnek a központi névjegyzékben,

  • akit a bíróság bűncselekmény elkövetése, vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt,
  • aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti,
  • aki büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,
  • aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
  • az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Az eskütétel (Kép a Térségi Televízió videófelvételéből) 

Kérdés: Az önkormányzatokról szóló törvény viszont használja a méltatlanság fogalmát, kimondva, hogy méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával milyen okokból szünteti meg az önkormányzati képviselő megbízatását. Ezek közül az egyik ok, ha valakinek az állammal, önkormányzattal szemben - különböző feltételeknek megfelelő - köztartozása áll fenn. Bekerülhet induláskor olyan megválasztott jelölt a testületbe, akinek ilyen köztartozása van, és ha igen, akkor mi lesz a megoldás? Egyáltalán, honnan értesül erről hivatalosan a testület?

Kérdezem ezt különösen azért, mert az egyik polgármester- és képviselő-jelöltnek, a függetlenként induló Bander Ferencnek nyilvános információk szerint, egyéb jelentős összegű adósságok mellett, mintegy 6 millió forintos - már végrehajtás alatt lévő - adótartozása van a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben.* Ha őt esetleg megválasztják, és addig nem lesz rendezve ez a köztartozás, akkor viszont méltatlanság miatt azonnal meg kell majd szüntetni a megbízatását, és így kárba vesznek a rá adott szavazatok?

Válasz: A választási iroda tagjaként, sőt vezetőjeként nem lenne jogszerű, de etikus sem, hogy ha a választói akaratot bármilyen módon befolyásolnám, így az Ön személyre irányuló kérdését nem kommentálnám.

Általánosságban azonban el tudom mondani, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény valóban rendelkezik a képviselői tisztség betöltéséhez szükséges társadalmilag elvárt, méltó magatartás mércéjéről. A méltatlansági szabályok meghatározásával megjelölésre kerültek azok az esetek, amelyek bekövetkeztekor a képviselő méltatlanná válik e tisztség további betöltésére. A hivatkozott törvény a méltatlanság bevezetésével éles cezúrát alkalmaz, figyelemmel arra, hogy az itt meghatározott feltételek bekövetkezése jellemzően nem az egyes tisztségek, pozíciók betöltéséhez kapcsolódik, hanem a képviselő magatartásának egyenes következménye.

Méltatlansági okok:

a) szándékos bűncselekmény miatt jogerős szabadságvesztésre ítélés,

b) az állammal, önkormányzattal szemben (60 napon túli) fennálló köztartozás,

c) felszámolás során felelősség ki nem elégített követelésért,

d) bírósági eljárást lezáró bírói döntés végrehajtásának akadályozása,

e) összeférhetetlenségi ok elhallgatása.

A képviselőnek a méltatlanságot megalapozó körülményekről vagy az azt megállapító jogerős ítélet kézhezvételétől, vagy az arról történő tudomásszerzését követő 3 napon belül tájékoztatnia kell a képviselő-testületet, illetve a megyei (fővárosi) kormányhivatalt. A méltatlanság megállapíthatósága érdekében az eljáró bíróság kötelezettségeként rögzíti a törvény a méltatlansági ok bekövetkeztéről történő értesítést a képviselő-testület, illetve a megyei (fővárosi) kormányhivatal felé.

Akinek köztartozása van az állammal, önkormányzattal szemben és azt 60 napon belül, illetve fizetési könnyítés esetén a jogerős határozat szerint nem rendezi, annak megbízatását méltatlanság jogcímen meg kell szüntetni. A szabályozás meglehetősen szigorú, hiszen a jogkövetkezmény bekövetkezik tekintet nélkül a tartozás összegére és arra, hogy éven belül, vagy hosszú ideje tartozik. A törvény szerint tehát alapvető fontosságú követelmény, hogy akinek a helyi önkormányzat működésében meghatározó szerepe van, legyen az polgármester vagy képviselő, nem tartozhat a köznek, ha mégis, akkor méltatlan a megbízatására.

Elődökre méltó módon emlékezve a Városháza előterében (Kép Törökszentmiklós város hivatalos honlapjáról)

Az önkormányzati képviselő tisztségével kapcsolatos közbizalmat hivatott megerősíteni az a rendelkezés, amely szerint az e tisztséget betöltőnek kötelező kérelmeznie az állami adóhatóságnál a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételét. A törvény rendelkezik arról is, hogy az állami adóhatóság köteles értesíteni a képviselő-testületet, illetve egyéb szerveket, hogy a képviselőnek köztartozása keletkezett. Az állami adó- és vámhatóság ún. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé. Az adóhatóság - megkeresésre - tájékoztatja az ebbe a körbe tartozó adótitokról a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet (megyei és fővárosi kormányhivatal), valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot is.

Ha az önkormányzati képviselő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára - a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja a méltatlanság alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja a méltatlanságot. A képviselő-testület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell.

Az önkormányzati képviselő méltatlanságának megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, amelyet a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra. Az önkormányzati képviselő tisztsége a képviselő-testület méltatlanságot megállapító határozata - ha az ellen a rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslat iránti kérelemmel nem éltek - meghozatalának napján, jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén a jogerős bírósági döntés napján szűnik meg.

A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. Tehát a méltatlansági szabályok érvényesek a polgármesterre is.

Sebők Emília


* Az adat forrása: INGATLANÁRVERÉSI HIRDETMÉNY ISMÉTELT ÁRVERÉSI ELJÁRÁSBAN Bander Ferenc adós ellen. Végrehajtói ügyszám: 037.V.2036/2016/42. A Hirdetmény nyilvánosan megtekinthető volt minimum a vételi ajánlattétel időtartama (2019.02.16. - 2019.04.17. 08:00-ig) alatt a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján és a város hivatalos honlapján.


Az érvényes jelölti listák: A HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK JELÖLTJEI

                                              A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JELÖLTJEI