JÁRMŰVEK A KÖZTERÜLETEN – JOGOSAN, JOGTALANUL…

A közterület közös, de annyira mégsem, hogy... Egy héttel ezelőtt, 2019. július 1-jén lépett hatályba a közterület használatára vonatkozó új helyi rendelet. Ebből most a járművek közterületen való elhelyezésére vonatkozó szabályokat nézzük át, mert ez a leggyakoribb közterülethasználat.

A Törökszentmiklós város önkormányzati testület 2019. május 30-i ülésén új rendeletet alkotott - és ezzel egyidejűleg a 2013 óta érvényes korábbit hatályon kívül helyezte - a közterület használatával kapcsolatos szabályokról.

A rendelet újraalkotását a Kúria vonatkozó határozata és az erre alapuló kormányhivatali rendelet-felülvizsgálat megállapításai tették szükségessé, tehát nem helyi indíttatásból született, illetve döntően nem csak abból.

Lényegi változás, hogy a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát mostantól nem polgári jogi jogviszonyként, hanem önkormányzati hatósági ügyként kell kezelni. Ebben a megközelítésben pedig, aki megállapodás nélkül vagy attól eltérő célra használja a közterületet, mostantól az alapdíjon felül nem pótdíjat köteles fizetni, hanem közigazgatási bírságot.

Az új rendelet régitől eltérő szabályaitól a testület tudatos közterület-használatot, legfőképpen pedig a jogellenes közterület-használat visszaszorulását, ezáltal is a rendezettebb városkép kialakulását várja városunkban.

A közterületeket többféle célra igénybe vehetik, veszik az itt élők, az itteni vállalkozók, de más településről ide érkezők is. Lehet a közhasználatra szolgáló területen árusítani, rendezvényt tartani, építési munkát végezni és járműveket elhelyezni.

Valószínűleg mindezen közterülethasználat-típusok során lehetnek szabálytalanságok, sérthetik a használat módjai mások érdekeit, de talán a leggyakoribbak, legköznapibbak a járművek közterületen történő tárolásából eredő helyi konfliktusok. Ezért Szegő Jánostól, a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának vezetőjétől azt kértem, hogy ezeket a szabályokat ismertessük részleteikben:

Kérdés: A régi és az új rendelet is a közterületi járműtárolást szabályozza. Meglehetősen furcsa jogi elnevezés ez a köznapi szóhasználatban parkolásnak nevezett cselekményhez képest. Jogilag van különbség a járműtárolás és a parkírozás között?

Válasz: A járműtárolást a közterület használatáról szóló 12/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2.§-ában foglalt fogalmi meghatározások határozzák meg, amely szerint járműtárolásnak minősül a rendelet hatálya alá tartozó közterületen, valamint közforgalmi parkolóhelyen a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tömegű gépjármű, pótkocsi, vontatmány, mezőgazdasági gép, munkagép 2 órát meghaladó, megszakítás nélküli tartózkodása. A parkolás, mint cselekvés az időleges járművárakozást jelenti. A fogalmak között az a különbség, hogy, ahol magasabb jogszabály nem tiltja a járművek időleges várakozását, azaz parkolását ott az arra kijelölt helyen az lehetséges.

Kérdés: A most hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet járműtárolásnak tekintette a közterületen, közforgalmi parkolóhelyen valamennyi típusú gépjármű, pótkocsi, vontatmány, mezőgazdasági gép, munkagép 2 órát meghaladó, megszakítás nélküli tartózkodását. Az új szabályozás szerint viszont ez a kötöttség csak a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tömeg esetén vonatkozik a járművekre. Mi indokolta ezt a lényeges könnyítést?

Válasz: A szabályozás járműtárolási fogalmában nincs változás. A közösségi együttélés szabályairól és ezek megszegéséről szóló önkormányzati rendelet tiltott magatartásként említi a 3,5 tonna járművek 2 órán át meghaladó egy helyben való tartózkodását, azaz a járműtárolást.

Kérdés: Érthető, hogy például a lakótelepek parkolóiban az ott élők a kisebb tömegű autóikat tartósan letehessék, ne csak 2 órára, de vannak olyan közterülethasználatok, amelyek sértik mások érdekeit. Nemrég valaki azt tette szóvá - érthető indulattal - a népszerű közösségi oldalon, hogy a sörözőjük, boltjuk előtt azért nem tudnak rövid időre parkolni a vendégek, a vevők, mert egy közelben dolgozó autótulajdonos ott tartja a teljes munkaidő alatt a személygépkocsiját. Miként minősül az ilyen eset és akinek ez sérelmet okoz, hová fordulhat?

Válasz: Ha a parkolóhely közterületen van, abban az esetben a közterülethasználat szabályai érvényesek rá, amenyiben az magántulajdonban van, akkor a tulajdonos által kialakított normák az érvényesek az adott területre.

Kérdés: Az olyan vita sem ritka, amikor a boltos amiatt hadakozik a közeli étterem vendégeivel, hogy ne álljanak be az üzlet előtti, általa nem is bérbevett közterületre, amíg megebédelnek, megvacsoráznak, mert addig az ő vevőinek nem lesz hely, és ez neki veszteséget jelent. Jogilag ez a helyzet miként minősül? "Megoldás", ha a bolt tulajdonosa közterület-használati szerződést köt az üzlet előtti területre az ökormányzattal, és akkor ott csak a vevői parkolhatnak, míg vásárolnak?

Válasz: Közterület-használati hatósági szerződést köthet az adott területre, aki azt igénybe kívánja venni, és az ott folytatott cselekvés nem ütközik a közterülethasználat rendjébe.

Kérdés: Különös vagy minősített esetnek tekinthetjük-e, ha például a használtautókkal kereskedő vállalkozó a háza előtt tárolja, kínálja akár hetekig is, akár trélerre pakolva az eladásra szánt személygépkocsikat? Ezek nem haladják meg a 3,5 tonnát, viszont jelentősen szűkítik az egyébként sem tágas úttest igénybevehető szélességét, biztonságos áteresztő képességét. Jogilag ez így rendben van?

Válasz: A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a közút területének közlekedésre szolgáló részén - a járda kivételével - kereskedelmi és egyéb nem közlekedési célú tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén és a közút mellett a forgalombiztonságot érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.

A válaszhoz még hozzátartozik, hogy aki mozgó kereskedelmi tevékenységet folytat, annak kötelessége erről a megfelelő engedélyekkel rendelkeznie (a vállalkozás szerinti illetékes jegyzőhöz bejelenti a tevékenységet, aki működési engedéllyel ehhez hozzájárul, ha megfelel a jogszabályi előírásnak).

Kérdés: Ez így egyértelmű, de tudjuk, minden szabály annyit ér, amennyit be tudnak belőle tartatni! A járművel történő közterület-használati szabálysértést melyik hatósági egység, talán az önkormányzathoz tartozó Közterület-felügyelet vagy a Polgármesteri Hivatal Hatósági osztálya kellene, hogy feltárja és eljárjon? Miként?

Válasz: Elsőfokú szabálysértési hatóság a járási hivatal. Szabálysértési hatáskört nem gyakorol a jegyző, így az eljárással kapcsolatban is a járási hivatal az illetékes.

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló önkormányzati rendeletbe éppen most, 2019. július 1-jétől érvényes hatállyal kerültek be a közterület rendeletésétől eltérő használatával kapcsolatos szabályszegések.

Eszerint: a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a közterületet rendeltetésétől eltérően hatósági szerződés megkötése vagy hozzájárulás nélkül, attól eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja; a közterület olyan részét használja rendeltetéstől eltérő célra, vagy a közterületet olyan tevékenységre használ, amelyre hatósági szerződés nem köthető vagy hozzájárulás nem adható; a közterület-használati tevékenységével annak ellenére nem hagy fel, hogy a hatósági szerződése vagy a hozzájárulása megszűnt, vagy azt visszavonták.

A közterület rendeltetéstől eltérő használatának szankcióit a közösségi együttélés szabályai tartalmazzák, az abba ütköző magatartások esetén bírságot kell kiszabni. Természetes személyek esetében 200 ezer fortintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelező szervezetek eesetében 2 millió forintig terjedhet a közigazgatási bírság. A jogsértés teljes egészében való elismerése esetén a helyszíni bírság 50 ezer forintig terjedő lehet.

Kérdés: Amikor a söröző előtt napi 8-10 órában parkoló, a közelben dolgozó autójáról volt szó, kommentelők említették, hogy előttük meg a szomszéd kamionja, autóbusza veszi el a kilátást, a normális életteret. Mit tud Ön mondani ezeknek a panaszosoknak jogilag, de főként arról, hogy kitől milyen segítséget remélhetnek?

Válasz: Ha a megállást, várakozást jogszabály nem tiltja és a terület közterület, amelyhez nincs közterület-használati engedély, abban az esetben ez teljesen jogszerű állapot. Amennyiben a közerületre az ügyfél használati engedélyt kér, és a tevékenysége nem sérti a vonatkozó önkormányzati rendeletet, úgy abban az esetben a részére rendelkezésre bocsátható a terület és az előzetes kérelmének megfelelő tevékenységet folytathatja ott, így akár a parkoló gépjárműveket is elidegenítheti onnan.

Kérdés: Az elsődlegesen más célra kialakított közterületekre, vagyis parkosított és nem parkolás céljára szolgáló térburkolattal ellátott közterületre gépjárművel behajtani, beállni tilos. Szokott ebből és ha igen hol, mikor probléma lenni? Például a Kossuth tér térkövezett részére óhatatlanul behajtanak szállító járművek egy-egy rendezvény előkészítésekor.

Válasz: A rendezvények alkalmával az ideiglenesen a rendezvényi elemeket biztosító tehergépjárművek behajtása, ha nem tiltja jogszabály, lehetséges. Ebből adódóan nem történt még probléma, amely esetleges jogsértő állapotot generált volna.

Kérdés: Eddig a működőképes, ha az az előírás, akkor érvényes rendszámmal felszerelt járművek közterületen való tárolásáról beszéltünk. Márpedig nemegyszer látunk a város közterületén itt-ott "elhagyott" üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen járművet. Nemrég tájékoztatást kértem a megyei rendőrség kommunikációs részlegétől, és állásfoglalásuk szerint a rendszám nélküli járművek közterületről való elszállítása az önkormányzat feladata. Önök is így értelmezik a jogszabályi környezetet?

Válasz: A jogalkotó nem utalja kifejezetten a polgármesteri hivatal hatáskörébe ezt a feladatot, ugyanis így szól a vonatkozó jogszabályi hely: A rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely.... Így kifejezetten polgármesteri hivatali hatáskörről nem beszélhetünk. Meg kell említeni, azt is, hogy egy gépjármű közúton való tartózkodása, olyan területen, ahol helyi vagy magasabb jogszabály nem tiltja sem a megállást, sem a várakozást, nem jelenti azt, hogy azt a forgalomból kivonták, amelyről információt csak a járási hivatal tud adni mint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság.

Kérdés: Az üzemen kívül helyezett és az üzemképtelen járművek elszállítása, tárolása(?) viszont mindannyiunk költségén történik! Utólag igyekszenek-e beszedni a költségeket a tulajdonostól?

Válasz: A mindannyiunk költsége nem értelmezhető a közigazgatási eljárásban, mivel ez - amint már korábban is említettem - nem kifejezetten jegyzői hatáskör, habár a közterület-felügyelet is jogosult eljárni. Figyelemmel arra, hogy a járművek elszállításakor a költségek az önkormányzatot terhelik, így azokat a későbbiekben a jármű tulajdonosa, üzembentartója köteles megfizeti. Hozzáteszem, a járművek elszállításakor az elszállító kötelessége gondoskodni a jármű állapotmegóvásáról, és az ilyen célra létesített telephelyen a járművet rendszeresen őrízni kell, ami csak külső vállalkozó bevonásával lehetséges, ez pedig tetemes összeget venne el a költségvetésből, így elveheti a forrásokat azoktól a feladatoktól, amelyek szükségszerűbbek a város működéséhez. 

Sebők Emília

A fotók a szerző felvételei.