HELYI VÉDETTSÉG KÉT SZÉP ÉPÜLETÜNKNEK

Helyi védettséget kapna két ismert épületünk: a még romosan álló Klein-ház a Kossuth Lajos úton és a már szépen felújított Bartapusztai iskola.

Lakossági fórumra és partnerségi találkozóra hívta 2019. szept. 17-ére a polgármester az érintetteket és az érdeklődőket, hogy ott megismertessék a Törökszentmiklós város településképének védelméről szóló rendelet módosításának tervezetét, amellyel a helyi építészeti örökség védelme érdekében helyi védetté nyilvánítanának két épületet. Partnerségi véleményezésre bocsátották ezt az elképzelést, csakhogy sem a meghívott szervezetek, sem a lakosság nem érdeklődött a lehetőség iránt. Egyedül én ültem a Városháza dísztermében a hallgatóság soraiban egyszerre a lakosság és a média képviseletében...

Szerencsére az érdemi lépéseket illetően vannak kezdeményező helyi lakosok és vállalkozók: A vonatkozó helyi rendelet adta lehetőséggel élve Szőke András a Kossuth Lajos út 95. szám alatti, közismert nevén Klein-ház, Bíró Rezső pedig a Bartai, volt Klebelsberg tanyai iskola védetté nyilvánítására nyújtott be javaslatot a város polgármesteréhez. Ezután a Képviselő-testület ez év február 28-i ülésén tárgyalta az előterjesztést, amelynek alapján az a határozat született, hogy elindítják a Kossuth Lajos út 95. szám alatti önkormányzati tulajdonú volt lakó-kereskedőház és az ugyancsak önkormányzati Bartai iskolaépület helyi védelem alá helyezésének eljárását. Ennek volt egy törvényileg előírt fázisa a lakossági fórum és partnerségi találkozó.

Tekse András városi főépítész bevezetőjében hangsúlyozta, hogy bár az egyik védelem alá helyezni kívánt épületen már megtörtént a felújítás, a másik pedig még előtte áll, mindkettő esetében az lenne a védelem alá helyezés célja, hogy a továbbiakra is megőrizzék településképi értékeiket. A védetté nyilvánítás a Klein-ház esetében lehetőséget ad a tervezett felújítás során az építészeti értékek megtartására, illetve az eredeti építéskori állapot visszaállítására. A Klebelsberg-iskola felújítása megtörtént Bartában, ezért a helyi védettségi státusza azt szolgálná, hogy a hajdani funkcionalitást figyelembevevő rekonstrukció értékei a jövőben is megmaradjanak, a kapcsolódó létesítmények megújítása során is például. Mindkét épület önkormányzati tulajdona és közösségi funkciója hosszú távon segíti az igen szerény építészeti örökségünk egy-egy értékes elemének megőrzését. A közösségi házként való működtetésre egyébként a tanyai iskolából Népházzá lett létesítmény esetében kötelezettséget is vállalt a város önkormányzata.

BARTAI KLEBELSBERG-ISKOLA - NÉPHÁZ, KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓRA FELÚJÍTVA

A Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által elindított országos Népiskolai Építési Program keretében 1928-ban épült tanyai iskola épülete az eredeti típusterv szerint lett helyreállítva, visszabontva az 1950-es évekbeli bővítéseket.

Eredeti típusterv 1926-ból

Néhány részletet kiemelve Tekse András megemlítette például a sokakban nosztalgikus iskolai emlékeket idéző olajos padló visszaállítását. De hogy miért lett például az ilyen építményeknél talán sosem volt szürke a külső festés színe? Meglepő a magyarázat: Számos, az évtizedek során egymásra halmozódott festékréteget kapartak le a falról, míg kitűnt - ez viszont nem meglepő -, hogy sárga lehetett eredetileg a festés. Csakhogy - mondja a szakember - a sárga színnel nagyon mellé lehet fogni, mert a mai festékekkel szinte lehetetlen a hajdani meszelések sárgáját utánozni. Így választották semleges színként a szürkét, két, egymástól kismértéken eltérő színerősséggel tagolva a látványt.

A főépület tehát rendben van, de az iskolaudvaron még van mit tenni. A kerekes kút helyét fel kell tárni, és a régi látványtervek alapján újra megépíteni. A kaputól nem messze pedig még mindig ott csúfoskodik a korábban bővített, de most már életveszélyes állapotú melléképület, amelynek az eredeti szerinti helyreállítása, újjáépítése szükséges. Erre már a tervek is elkészültek. - Ám hogy ilyen körülmények között, egy életveszélyes építménnyel az udvaron miként tarthattak itt nemrég egykori diákok és a tanyavilágból elszármazottak találkozóját, gyerekek részvételével? - erre a kérdésre a főépítész érthetően nem tudott válaszolni. Az épület megújításával kapcsolatos kérdéseimet és fenntartásaimat pedig már korábban leírtam.

A KLEIN-HÁZ - FINANSZÍROZÁSI FORRÁST ÉS FUNKCIÓT KERESVE

Klein Lajos szeszfőzde-tulajdonos és italkereskedő hajdani háza anno nemcsak a tulajdonos család és cselédsége lakásaként, hanem bor- és pálinkafőzésre, italtárolásra, nagy- és kiskereskedői tevékenység végzésére szolgált. Nem véletlen a hatalmas, a földszint 95 százaléka alatti pince. Az 1950-es évektől tanácsi lakásokat alakítottak ki a jókora polgárházban és egyre többet. A mind kisebb alapterületű lakásokból végül hét is volt a házban. A pincében pedig a fogyasztási szövetkezet raktára, majd borozó, söröző és kiskereskedés üzemelt.

Többször elhangzott, én is megírtam, hogy pályázati pénzből 140,7 millió forintot fordít az önkormányzat az épület teljes felújítására, környezetének rendbetételére. Végső célként civil közösségi házként való működtetése az elképzelés.

A vélhetően az 1920-as és 30-as évek fordulóján épített ház jó ideje üresen, használaton kívül van, amely nem tett jót az amúgy is lelakott állagának. Az épület a karbantartás hiányából adódóan már egy évtizede jelentős károsodásokat szenvedett. Ennek ellenére a szakmai felmérés azt állapította meg, hogy a ház természetes romlása és elhanyagolt állapota ellenére szerkezetileg állékony, stabil és tűrhető állapotú.

A szakmai leírás szerint a Klein-ház is a vidéki igényes polgári építészet alföldi szecessziós jegyekkel meghatározó öröksége a városnak. Ezért a jelenlegi állapota ellenére a maga korában igényes tervezéssel és kivitelezéssel megvalósult épület teljes felújítása és eredeti állapotra történő megújítása indokolt. Ugyancsak az eredeti állapotra kell visszaállítani a melléképületet is (amely, a nyár közepi bejáráskor úgy láttuk, legutóbb lakásnak volt használva), valamint a kerítést és az udvart is a hajdani igényességnek megfelelően kell helyreállítani.

Érdekes kérdés a belső felújítás: Az előírás szerint ugyanis a helyi védelem alá tartozó épületek esetén a belső felújítás során az eredeti szerkezet és belső értékek megtartandók. De hogyan lehet egy hajdani polgári lakás milyenségét visszaadni, ha azon az idők során számtalan belső átalakítás történt? A szakember megnyugtatott, hogy ebben nagyban segítségükre lesz a Csibi Zoltán által készített szerkezeti felmérés, rajzok, mindez elegendő támpontot ad arra, hogy visszakövetkeztessenek az eredeti állapotra. És a pincében is mindent eltávolítanak, ami ott szemétként felhalmozódott vagy zavarja például az épület alapzatának szellőzését. Viszont kiemelendő nehézségként említette Tekse András az össze-vissza elhelyezett közművek helyett olyan infrastruktúra beépítését, amely nem rombolja az épület eredeti arculatát.

A felújítási és helyreállítási terv elkészítése most van folyamatban, és azon is megy a tervezgetés, hogy milyen funkcióval töltsék meg a házat, ám az előzetes költségkalkuláció szerint - ahogyan arról a főépítész beszámolt - a pályázati forrás a szükséges összegnek csak mintegy az 50 százalékát fedezi! Ez lehet hát a magyarázata, miért nem indul még mindig a felújítás! Nincs rá pénz! Pedig egyértelmű, hogy minél tovább marad magára az épület, annál többe fog kerülni a megmentése! És amíg nincs meg a felújításra az elegendő forrás, addig ellentmondásos is a helyzet az épület védetté nyilvánításával kapcsolatban, hiszen a helyi védelem alatt álló értékek karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. Ez esetben az önkormányzaté...

Sebők Emília

A fotók a szerző felvételei.


Az épületekről korábban: A BARTAI ISKOLA FELÚJÍTÁSA – KÉRDÉSEKKEL

                                              HÁZAK ÉS REMÉNYEK. VAGY MÉGSEM…