HELYI TERMÉK VÉDJEGY – ELFOGADVA, DE…

A következő piaci napon, október 2-án, szerdán már a megújult piacon vásárolhatnak a város lakói. Az ún. Zöld Város projektnek a műszaki kivitelezésen túl azonban van egy támogató, kapcsolódó marketing-fejlesztési része is. - Egyelőre nem túl sikeres felvezetéssel.

A piacmegújítás teljessége érdekében az önkormányzat vállalta, hogy a helyi értékek, a helyi eredetű termékek és ismertségük erősítése érdekében kialakít egy úgynevezett Helyi Termék védjegyet. Ezzel a minőségi helyi élelmiszer és kézműves termékek megkülönböztetését, forgalmuk fellendítését célozzák elsősorban, de később más árucsoportokra, sőt szolgáltatásokra, szellemi termékekre is kiterjedhet a védjegyezés. Így most, hogy már csak napok kérdése a felújított piac használatba adása és vétele, az Önkormányzat 2019. szeptember 26-i ülésén tárgyalták a képviselők a Helyi Termék védjegy alkalmazásának szabályzatát. Az előkészítő munkát a Rádió Horizont Kft. és a piac üzemeltetőjeként a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. végezte, természetesen több helyi szakember és a város vezetőinek bevonásával.

Az áru-megkülönböztető jegyekről, fontosságukról, erejükről szólva gondoljuk csak meg, hogy például egy jó fazonú, de mégiscsak egyszerű fekete kalap is milyen védjegynek tud számítani! Ha Törökszentmiklóson a piacra járók azt mondják, hogy a kalapostól veszik a krumplit, mindenki tudja, hogy a tiszakécskei, megbízható minőségű saját termést áruló Sándorról beszélnek.

Ilyesfajta pozitív üzenetet hordozó védjegynek szánják a törökszentmiklósi Helyi Termék logót, amely - tervezői szándéka szerint - méltóképpen fogja az arra érdemes termékeket azonosítani és kiemelni a hasonló áruk közül. Ha ráragasztják a matricát a csomagolásra vagy a ládára, esetleg az árus által használt eladóhelyen jelenik meg, akkor az a remények szerint felkelti a potenciális vevők érdeklődését, erősíti a kínálat iránti bizalmát, és az így motivált vásárlás segíti a helyi termelők talpon maradását, sőt eredményességét.

De valóban így van-e, lehet-e így? Tulajdonképpen erre kérdezett rá a testületi ülésen az előterjesztéshez intézett első kérdésben Szabó Péter képviselő, amikor az iránt érdeklődött, hogy készült-e valamilyen előzetes vizsgálat arról, milyen érdeklődésre számíthat az érintettek körében egy ilyen megkülönböztető termékjelzés bevezetése, mekkora lehet ennek szükségessége. Jogos a kérdésfelvetés, csak némiképp levegőben lóg, mivel akár van egy ilyen helyi védjegyre szükség és igény, akár nincs, a pályázat előírta az elkészítését és bevezetését. És ha már, akkor még akár jól is sikerülhet, ha hozzáértően kezelik a bevezetését és működtetését. (Aprócska ügy ez, arra mégis alkalmat ad, hogy megjegyezzem, a mostani pályázatos világban nem mindig azt építik, fejlesztik az önkormányzatok, amire leginkább szükség lenne a településen, hanem azt, amire pályázati pénzt lehet szerezni!)

AZ ÍZLÉS ÉS AZ ÜZENET

Na de, mi jelenik, jelenne meg Helyi Termék védjegyként, miként is minősíthető a testület elé beterjesztett logó látványilag, grafikailag?

Ha valamilyen művészeti alkotásról, legyen az akár egy alkalmazott grafikai produktum, például mint ez esetben egy logó, mondunk véleményt, azon nyomban előjönnek a szokásosan hárító megjegyzések, melyek szerint "ízlések és pofonok" vagy hogy az "ízlésről nem lehet vitatkozni". Igaz, de amikor konkrét, praktikus célt kíván egy grafikai alkotás szolgálni, arról már lehet véleményt mondani, akár vitatkozni, hogy mennyiben tesz eleget a feladatnak.

A magam részéről ilyen megközelítésben nem tartom jól sikerültnek ezt a Helyi Termék védjegy-képet. Hiába a magyarázat, hogy melyik eleme mit ábrázol, az összkép üzenete korszerűtlen, olyannyira, hogy az már inkább retró...

Serfőző István képviselő viszont az ülésen simán és egyszerűen csúnyának nevezte a bemutatott logó-tervet, neki nem tetszik. - így kezdte a hozzászólását. A csúnyasága ellenére persze még teljesítheti alapfeladatát a logó, vagyis a termék-megkülönböztetést. Böngészgetve a neten, nagyon kevés grafikailag kifejezetten igényes helyi termék logót találtam, mégis működnek a sablonos megoldások is, ha kellő kommunikációs támogatást kapnak.

Visszatérve Serfőző képviselő okfejtésére: Ha elsődlegesen a piacfelújításhoz, a Zöld Város projekthez kötődik ennek a logónak a bevezetése, és ennek folytán elsődlegesen a helyi előállítású élelmiszerek (büszkén) megkülönböztető jegye lenne, akkor szerinte eléggé mesterkélt, hogy - a leírásnak megfelelően - sárgán aranyló búzamezővel asszociáljuk a rajzolat sárgás(-zöldes) ívét. Az pedig, hogy helyi termékeket jelölne ez a logó, csak abból tudható meg, hogy rá van írva... Igaz, legfeltűnőbb, első pillantásra azonosítható eleme a város úgymond jelképének számító régi víztorony sziluettje, amelyet már láthatunk a My Törökszentmiklós-alkalmazás grafikai előlapján is. A képviselő szerint viszont egy jelen állapotában romos építmény nem feltétlenül jó választás az értékközvetítésre. Hozzáteszem, ahogyan erre később Szabó Péter is utalt, hogy az sem feltétlenül vezet pozitív képzettársításhoz, hogy a rajzolaton dűl a torony, sőt mintha éppen összedűlne...!

A tervezők szándéka szerint a Helyi Termék-grafikán a torony bordója és a búzamezőként képzelt ív sárgás színe nem véletlen, hiszen - mondják - a város színei régebben a bordó és a sárga voltak. Visszaidézendő ezt, e két színt látni a Kossuth térre a felújítás során kihelyezett térköveken is. Ezen az ülésen viszont végre a pontos forrást is megtudhattuk, mivel Markót Imre polgármester hivatkozott a várost újratelepítő Almásyak címerének bordó és arany színeire.

A bemutatott logóban viszont a sárga sem tiszta szín, a bordó meg inkább barna, és a nyomdai kivitelezésben még inkább elromolhatnak ezek. És hát abban is igaza van Szabó Péternek, amikor azt mondta, hogy barna színnel élelmiszert nem igazán lehet jól reklámozni... Tegyük félre, amire most ösztönösen gondolunk..., általánosságban a barna rossz szín a reklámban! Mindezeket egybevéve, Szabó képviselő is rossznak minősítette a bemutatott grafikát, és némi malíciával megjegyezte, hogy vannak jó logótervezők, nem kell mindent itt a hivatalban megoldani.

A VÉDJEGY HASZNÁLATI JOG MEGSZERZÉSE

De miként juthat hozzá egy helyi termelő ahhoz a megkülönböztető joghoz, hogy terméke Helyi Termékként kellethesse magát a vevőknek? A védjegyhasználat jogáért minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet folyamodhat, aki Törökszentmiklóson helyi élelmiszert vagy kézműves terméket termel, illetve előállít. A kérelmet a Polgármesterhez kell beterjeszteni, amelyről a Képviselő-testület nyílt ülésen fog tárgyalni és dönteni. - ez olvasható az előterjesztésben.

Szabó Péter képviselő viszont joggal úgy érvelt, nem biztos, hogy a Képviselő-testületnek kell eldöntenie, hogy mondjuk egy helyi kolbász vagy valami más élelmiszer eleget tesz-e a Helyi Termék megkülönböztető jegy használati kritériumainak. Remélve, hogy számos ilyen kezdeményezés lesz, nem a Képviselő-testületet kell ezzel a feladattal leterhelni, és alkalmasabb is, ha egy jól összeállított szakmai testület bírálja el és hoz döntést. Ehhez pedig még jó néhány eljárási részletkérdést tisztázni kellene.

Az elhangzottak alapján nem volt meglepő, hogy a témáról szóló határozati javaslatot mindössze 6 igen szavazattal fogadták el a képviselők, 2 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett. Mi pedig azt remélhetjük, hogy majd menet közben rendeződnek a most problémaként felvetett kérdések.

Sebők Emília