GÁZ VAN! VAN? DE HOL VAN?

Éppen egy évvel ezelőtt városunkban és környékén méréseket végeztek kőolaj- és földgáztelepek felkutatása céljából. Akkor nagy érdeklődést és némi félelmet váltottak ki az itt élőkben a rezgéses szeizmikus mérések. Azóta jobbára elfelejtődött ez a művelet, most viszont felelevenedett amiatt, mert a MOL a város külterületén, mezőgazdasági művelésű környezetben készül - úgy tudni - feltáró fúrás végzésére.

Az O&GD Central Kft. (OGD) megbízásából egy éve folytatott kutatás eredményéről - miként tavaly magáról a kutatásról -, Volter Györgytől, a társaság Hatósági és társadalmi kapcsolatok vezetőjétől kértem tájékoztatást:

Kérdés: Összefüggésben van-e a MOL által elvégezni kívánt feltárási munkálat azzal, hogy az O&GD Central Kft. mint a kutatási terület jogosult bányavállalkozója megbízása alapján egy évvel ezelőtt a városban és környékén méréseket végeztek kőolaj- és földgáztelepek felkutatása céljából? Vagyis az Önök által indított mérések alapján találtak-e megkutatásra érdemes területet? Gáz vagy kőolaj lenne ott remélhető?

Válasz: Minden bizonnyal a 2018. végi - 2019. elejei Törökszentmiklós 3D elnevezésű szeizmikus mérésünk is hozzájárult ehhez, hiszen a mérés érintett több, MOL Nyrt. jogosultságban lévő bányatelket is (Tiszapüspöki-I., Nagykörű-I, Törökszentmiklós-I).

A vonatkozó jogszabályok szerint ezekben az esetekben előzetesen meg kell szerezni a másik bányavállalkozó hozzájárulását a méréshez, és ennek fejében utólagosan átadjuk a bányatelkeire eső mérési eredményeket, amelyet szabadon felhasználhat a saját bányászati tevékenysége érdekében.

Esetünkben is ez történt, a MOL Nyrt. feltételezhetően beépítette a 3D eredményét a meglévő adatbázisába és ennek eredményeképpen dönthettek új fúrás lemélyítése mellett.

Mivel a környéken csak földgáz előfordulások találhatóak, így valószínűsíthetően ez is az lehet.

Kérdés: Bárhol másutt a város belterületén vagy külterületén találtak-e megkutatásra, akár kitermelésre érdemes kőolaj- vagy földgáztelepeket? Ha igen, pontosan hol?

Válasz: Köszönhetően a szeizmikus mérésnek, Törökszentmiklós környékén több lehetséges előfordulást is találtunk, azonban ezek paraméterei (hely, nagyság stb.) üzleti titkot képeznek.

A szükséges engedélyeztetési lépések után a jövőben minden bizonnyal sor kerül cégünk részéről is fúrási tevékenységre.

Kérdés: Ha találtak feltárásra/kitermelésre érdemes területeket, azok miként hasznosulhatnak? Mely cégek jogosultak a kutatófúrásra, kitermelésre és ez miként történhet? Önök eladják az információt pl. a MOL-nak, és ők megállapodva a terület tulajdonosával megkutatják a helyet? Majd ha ez alapján érdemesnek látják, megindulhat a kitermelés?

Válasz: Minden bányavállalkozó saját maga rendelkezik a bányászati területeivel, dönt azok hasznosításáról és annak ütemezéséről.

A gazdasági szempontok mindenképpen azt indokolják, hogy a kutatási tevékenységgel megtalált előfordulásokat minél előbb termelésbe állítsuk, hiszen árbevétel csak a kitermelt szénhidrogén értékesítésével keletkezik, addig csak kiadások vannak. (Szeizmikus mérések és azok értelmezése, fúrás és annak geológiai értelmezése, bekötő vezetékek létesítése, a kitermeléshez szükséges felszíni létesítmények létesítése stb.)

Kérdés: Egy évvel ezelőtt Ön azt válaszolta, hogy amennyiben a város belterületén találnának kitermelésre érdemes mennyiségű földgázt vagy kőolajat, akkor: "Semmiképpen sem rombolunk le semmilyen meglévő épületet, létesítményt. Az esetleges majdani fúrások telepítése során nagyon sok szempontot figyelembe veszünk, többek között a mélybeni (1800-2200 m) cél elhelyezkedését és a felszíni adottságokat (ingatlanok, építmények, közművezetékek, utak stb.) is. A fúrás nem feltétlenül lesz függőleges, hanem lehetőség van ferdítésre vagy irányított fúrásra is (ahol a felszíni és a mélybeni koordináta nem egyezik meg). Általánosan elmondható, hogy - a problémák elkerülése miatt, a lehetőségek függvényében - igyekszünk a lakott területektől, építményektől minél távolabb elhelyezni a fúrási telephelyet."

Vagyis az Önök cége is végez fúrásokat, nemcsak a MOL? Készülnek ilyenre Törökszentmiklóson?

Válasz: Mint fentebb elmondtam, a szükséges engedélyeztetési lépések után a jövőben minden bizonnyal sor kerül cégünk részéről is fúrási tevékenységre. Az általam egy évvel ezelőtt elmondottakat természetesen továbbra is fenntartom, azaz a lehetőségek függvényében igyekszünk a lakott területektől, építményektől minél távolabb elhelyezni a kutakat.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy lakott terület alatt is lehet Törökszentmiklóson kitermelésre érdemes terület?

Válasz: Nem azt jelenti, mindössze feltételes módban írtam akkor, hogy ha lenne ilyen, ez akkor sem jelentene problémát, mert az ilyen típusú előfordulásokat - többletköltség árán - el lehet érni irányított vagy vízszintes fúrásokkal is.

Kérdés: Láttunk erre tavaly - talán éppen az Önök munkatársai által a Face-en közzétett - rajzokat, amelyek szerint a technológia ilyenkor az, hogy egy távolabbi helyen lefúrva, onnan oldalirányban(?) közelítik meg az építmény alatti lelőhelyet.

Válasz: Az irányított ferde vagy vízszintes fúrást akkor használjuk, ha geológiai szempontok vagy felszíni korlátozások (lakott terület, valamilyen akadályozó földrajzi objektum (tó, folyó, ártér stb.) miatt függőleges fúrással nem érhető el a szénhidrogénmező, de például ezt használják a tengeri fúrásoknál is, ahol egy fúróplatformról - gazdasági okok miatt - több fúrást is indítanak különböző irányokba. Lásd erre ezt az ábrát:

Például az OGD 3 darab, az elmúlt években lemélyített, szandaszőlősi irányított ferde fúrásai a városrész széléről indulnak, és a városrész alatti gáztelepeket érik el.

Szegeden a MOL több vízszintes fúrása érte el a város alatt lévő olajmezőt, melyek közül van, amelyiknek a város szélétől másfél kilométernyire - a belvárosban a Széchenyi tér alatt -, több mint 3000 méter mélyen van a talpa, a vége.

Szintén Szeged a jó példa arra, hogy szükség esetén lakott területen belül is lehet fúrási és kitermelési tevékenységet végezni, de ez mindenképpen többletköltséggel jár és egyéb (pl. lakossági) problémákkal járhat. Így - mint mondtam- "a lehetőségek függvényében igyekszünk a lakott területektől, építményektől minél távolabb elhelyezni a kutakat".

Kérdés: Mivel tudja megnyugtatni az esetleg majd amiatt aggódókat, hogy a kitermelt gáz helyén meglazul az altalaj és ez veszélyezteti a házakat?

Válasz: Nem egy nagy tartályt vagy barlangot kell elképzelni, amiből kivesszük a tartalmát és üresen maradva összeomlik, hanem egy apró lyukacsokkal (pórusok) teli, szivacsszerű kőzetet. A pórusokból kitermelt szénhidrogén helyét kitölti az alulról jövő víz.

Egyébként sem altalajról beszélünk, hanem több száz, több ezer méter vastag kőzetrétegek összességéről, amelyek megfelelő stabilitást adnak.

Magyarországon nyolcvan éve (1938-ban) kezdődött el a szénhidrogén-termelés, és ma már száznál több üzemelő olaj- vagy gázmező van, de ezek közül egyik felett sem omlott be a föld. Pedig például a demjéni olajmező csak 300-500 méterrel a felszín alatt helyezkedik el...

Kérdés: Tavaly azzal nyugtatgatták az ingatlanjuk állagáért aggódókat, hogy a mai fejlett kutatási technika már károkozás nélkül alkalmas a mélyebben levő nyersanyagok felderítésére. Volt-e mégis Törökszentmiklóson olyan eset/esetek, ahol az épületekben kár keletkezett a kutatási célú szeizmikus rezgések miatt? Hol és milyen építményekben okozott kárt a mérési eljárás? Ha volt ilyen panasz, miként rendezték azt?

Válasz: Köszönhetően a megtett intézkedéseknek (mérést megelőző ingatlan- és közműfelmérések, lakott területen való csökkentett jelgerjesztés és annak külső szakértő által történő ellenőrző mérése stb.) semmilyen ingatlantulajdonosi vagy egyéb panasz sem érkezett hozzánk. Az összes érintett termőföld tulajdonosának kártalanítása is rendben megtörtént.

Kérdés: Milyen károkról volt esetükben szó?

Válasz: Úgynevezett taposási kárról, ami azt jelenti, hogy ahol a szántókon sávokban elhaladtak a mérési pontokat kitűző geodéták, a jelérzékelőket lerakó és felszedő kollégák vagy a jelgerjesztő ún. "vibrátorok", ott bizonyos mértékű talajtömörödés történik és itt, ha valamilyen termény már a talajban van, akkor minimális terméscsökkenés várható. Az így okozott károkat - a területileg illetékes falugazdászok bevonásával - a földtulajdonossal vagy -használóval létrejött kártérítési megállapodásnak megfelelően kifizetjük

A bevetett és be nem vetett területek esetében előfordulhat, hogy az átázott humuszréteget megbolygatjuk, így ilyenkor a helyreállításhoz szükséges mezőgazdasági tevékenységek költségeit is megtérítjük.

MIT CSINÁL A MOL A BALLAI ÚT MELLETT?

Törökszentmiklóson a határban egy dűlőút feljavítása, zúzott kővel való megerősítése kezdődött a napokban, ami felkeltette az emberek érdeklődését, hogy milyen munkálat és milyen céllal zajlik a termőföldeken átvezető úton. A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a MOL tulajdonosi hozzájárulást kért az önkormányzattól a dűlőút feljavítására, mivel a dűlő mellett elterülő bányatelket kíván megközelíteni. Megnéztem a munkálatokat, így most már el tudom helyezni a térképen. Lásd fent.

A MOL Kommunikációs Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint: a cég saját jogosultságában lévő Törökszentmiklós-I. bányatelken tervez kutatófúrást, melynek célja, hogy földgázt keressenek. Tehát a MOL saját jogosultságában lévő bányatelken mélyít le egy kutatófúrást.

Első lépésként az előkészítő lépések zajlanak, így az út megerősítése és a fúrási terület kialakítása. Az út kapcsán a MOL a fúrási telephely megközelítéséhez szükséges útszakasz megerősítését vállalta, erre kért az önkormányzattól tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulást. Az ingatlan tulajdonosával a Bányatörvény által előírt megállapodást kötött az ingatlan igénybevétele érdekében.

                                                                   (A szerző felvétele 2020. január 8-án)

A fúrási telephely közel 2 hektár kiterjedésű. Ennek igénybevétele ideiglenes, várhatóan néhány hónapig tart, azt követően a területet helyreállítják az eredeti állapotába. Csak a fúrótorony számára szükséges kisebb terület kerül lebetonozásra, a többi területen homokágyon hordozható vasbeton elemek lesznek lefektetve, amelyet a munkálatokat követően könnyen és gyorsan elszállíthatunk. A humuszos termőréteget nem szállítjuk el az ingatlanról, a helyreállítási munkák során visszaterítjük az igénybe vett területrészre. A beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása.

Az előkészítési munkálatok átlagosan 4-6 hétig tartanak, de ezt az időjárás befolyásolhatja. Terveik szerint február végén tudják elkezdeni a fúrást. Ez több hétig tart, ezt követően értékeljük a fúrás során kapott eredményeket. Az esetleges termelésbe állításról csak ezután születhet döntés.

Sebők Emília


A tavalyi 3D-mérésről készült két fotót Volter György bocsátotta rendelkezésemre.


A téma előző bemutatása: KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZTELEPEK KUTATÁSA