FOLTOK A VÁROSKÉPEN 

Látszólagos örömhírek a megújulásra, a befejezésre. Ám továbbra is láthatóan ronda kész és félkész épületek városunk közontjában...

PIRAMIS CENTER

Nemrégiben olvashattuk a Szolnok Megyei Néplap cikkében a majdnem örömhírt: Pályázatokat nyújtott be, és egyet részben meg is nyert a törökszentmiklósi önkormányzat a tíz éve félbehagyott, a városközpontban azóta csúfoskodó Piramis Center hasznosítására. A tervben egyebek mellett hivatali irodák, közösségi terek, és bowling­-terem kialakítása is  szerepel. 

Az örömhír azonban igencsak részleges, hiszen a pályázatok is csak részben sikeresek, a szükséges összegnek egyelőre csak csekély hányadát fedezik. 

Markót Imre polgármester beszámolója szerint: Az egyik egy 500 millió forintos pályázat, amelyből a mélygarázsszint és az épület külső befejezését tervezik, ennek az elbírálása azonban még folyamatban van. A másik pályázatot, melynek összegéből a belső funkciót alakítanák ki - a közösségi és kulturális terek fejlesztésére irányulót - már megnyerte városunk. Már amennyire! Pontosan félig! Csak az igényelt összeg felét, 130 millió forintot kapunk, ráadásul a két pályázatban megfogalmazott elképzelés egymás nélkül nyilvánvalóan nem tud megvalósulni. 

Az épület újrahasznosításához a becslések szerint legkevesebb 850 millió forintra lenne szükség. Vagyis, ha optimális esetben megnyeri Törökszentmiklós a még függőben lévő pályázaton az 500 millió forintot, akkor is több mint 200 millió forintos önrész kellene a kivitelezéshez! Messze hát még az a bowling­-terem!

A bowling-terem ötlet egyébként nekem tetszik, hogy az legyen ott egyebek mellett, mert látom, hogy a Galambos-malomban lévő Fitness-terem előtt mindig sok drága autó áll. Tehát van egy fizetőképes fiatal réteg, akiknek ez kell. És akkor a környékből is jönnének ide bowlingozni. DE remélem, ez nem önkormányzati pénzből lenne, hanem vállalkozót keresne rá a város?! A bowling nem önkormányzati tevékenység!

Az viszont meglepett, hogy irodahelyiségeket is tervez az épületben a város. Van itt nagy városháza, van járási hivatal, milyen irodák kellenek még ide? Vagy kiadná őket bérbe az önkormányzat? Mert úgy talán ...

De mert ez az újkori betonrom mindenkinek nagyon bántja a szemét, a jövője pedig még mindig bizonytalan, a hivatkozott cikk újra felkavarta az emiatti elégedetlenséget, a tehetetlen dühöt is az emberekben.

Volt, aki úgy reagált, hogy ki kellene tenni a Piramis-rom falára azoknak a városvezetőknek a nevét, akik létrehozták ezt az állapotot, és a mai napig nem tudták megoldani ezt a szégyenletes dolgot.

Ez a történet 2005-ben, Bakk Zoltán polgármestersége idején kezdődött, majd nem sokkal Juhász Enikő 2006-ban történt hivatalba lépése után - a tervtől eltérő kivitelezés miatt - már le is állították a bevásárlóközpont építését. Majd az építtető céget, fizetési nehézségei miatt, felszámolták. 2013-ban ­százmillió forintért hirdette meg a végelszámoló a törökszentmiklósi ingatlant. A város vissza is vásárolta, csakhogy jóval a kikiáltási ár alatt! Az építmény megszerzése 16 666 000 forintba került, vagyis a kikiáltási ár egy hatodáért szerezte meg Törökszentmiklós az ingatlant. Így ismét az önkormányzaté lett a telek, rajta a félbemaradt betonépítménnyel. Miként ezt a számszaki pontosítást is Serfőző István képviselőnek köszönhetem, arra is ő hívja fel a figyelmünket, hogy volt értelme megvenni az épületet, mert még így, jobb sorsra várva, is sokkal többet ér, mint amennyit fizettünk érte. Arról nem is beszélve, hogy ha nem az önkormányzat veszi meg, akkor tényleg várhattuk volna, mikor lesz befejezve. Igaz, a befejezésre még mindig várni kell!

A fentiek alapján azonban eléggé kérdéses, kinek, mely városvezetőknek a nevét lenne indokolt kiplakátolni a Piramis-torzóra! Hiszen 2013-ig semmilyen hatásköre nem is volt az ingatlan felett a városvezetésnek. Ilyen körülmények között pedig pályázni sem lehetett az ún. barnamezős beruházások programban felújítási forrásokra. Majd jött a 2014-es helyhatósági választás, amely átmenetileg megakasztotta a történéseket.

Az évek során azonban leginkább az hagyott tartósan rossz nyomot a városnak ezen a központi részén, hogy nem volt egy határozott elképzelés a kialakítandó városképről, vagy az egyes vezetői ciklusok egymás után nem követtek azonos városfejlesztési elveket! Így aztán összevissza stílusokban épültek egymás mellé ilyen-olyan magasságú épületek, az úthoz közelebb vagy távolabb. Kinek hogy tetszett?

Lásd példaként a Rendőrség és a mellette lévő, jóval alacsonyabb, ráadásul nyomott tetejű torzszülött ház kontrasztját (de velük szemben, a másik oldalon sem sokkal jobb a látvány!):

Nagyon nem lesz mindegy, miként néz majd ki a megújult Piramis-center!

PIACI CSARNOK

És ha már arról ejtünk szót, hogy önkormányzatiságunk 27 éve alatt mely polgármester, melyik képviselőtestület milyen csúnya foltot örökített a városképre, akkor nem kell messze menni a Piramis-tól, hogy egy másik rondaságot lássunk: a minden elemében gusztustalan piaccsarnokot! 

A piaci csarnokot 1993. februárban adták át, amikor - a később Törökszentmiklós Város Díszpolgára címmel kitüntetett - Szegő János volt a város polgármestere. Emlékszem, akkor úgy ünnepelték a városban ezt az építményt, mint ami párját ritkítja e kietlen vidéken, mint valamit, ami igazán városiassá teszi végre városunkat. "Mezítlábas" piac bárhol lehet és van, de nekünk korszerű, "üveg" -emeletes csarnokunk lesz! Aztán hamar kiderült például, hogy senki nem akar az emeletre mászni, fel-le cipekedni. Nem olyan meglepő ez! Budapesten sem sikerül az egyébként híres és népszerű csarnokok emeleti részét jól kihasználni. De itt még a földszint sem igen kellett/kell az árusoknak. A bolthelyiségekről pedig hiába volt az a tervezői elképzelés, hogy azokban két oldalra, kifelé-befelé fognak majd árusítani, ilyen használat mellett elviselhetetlenül huzatosak. Van olyan piaci kereskedő, aki nem is árusításra, hanem raktárnak használ ilyen helyiséget.

Ma már azt mondhatjuk, hogy reméljük, nem lett más településnek is ilyen csúf és diszfunkcionális piaci csarnoka, nem volt ez egy több helyütt alkalmazott típusterv. De azt ma már elképzelni sem tudjuk, milyen megfontolások vezérelték a tervezőt és a város vezetőit, hogy ezt a feladatára csak részben alkalmas rémséget hagyták örökül városunkra! Vagy tényleg hitték, hogy ez így szép és jó lesz? Se nem jó, se nem szép! És ahogy öregszik, egyre rondább! 

KOSSUTH TÉRI NEM TETSZÉSEK

A piacról sétáljunk fel Törökszentmiklós központi terére, a Kossuth térre. Tudom, elsőre biztosan meglepő, hogy ezt a mindössze 5 éve felújított helyet a városkép foltjai között említem. Igyekszem is mindjárt árnyalni a képet. Kétségtelen, hogy nagyon el volt már öregedve, hanyagolva a régi park, nagyon ráfért a felújítás. És öröm is, hogy - uniós és magyar állami támogatásoknak köszönhetően - lett egy rendezett, élhető, élvezhető főtér városunkban, ahol az emberek találkozhatnak, jól és biztonságban érezhetik magukat, gyerekeiket. Több városi rendezvényt is ide helyeztek át, illetve az újak közül is van, amelyet ide szerveznek.

A Kossuth tér felújítás előtt (Ferencz János felvétele)

De azért több dolog sem tetszik itt többünknek, és egyre több dologról derül ki a téren, hogy a polgármesteri akarnokság miatti kapkodás nyomán lett rossz. 

Amit lassan megszokunk, de megszeretni sokan nem fogunk, hogy a két nagy szobrot, a Hősök szobrát és a Kossuth-szobrot egymással szembefordították. A két nagy szobor szembefordításának úgymond célirányos magyarázata az volt, hogy így a kettő között létrejön egy külön belső tér, ahol ünnepi hangulatú rendezvényeket lehet tartani. Igaz, ezek a rendezvények valójában egyetlen ünnephez kötődnek, a Március 15-éhez, annak előestéjén, majd délelőttjén találkoznak itt az üneplők. 

Érdemes azonban megemlíteni, hogy amikor 1928-ban a térre került a Hősök szobra, a Kossuth-szobrot - hatalmas vita után, a kor jelentős szakértőinek véleményét egy a város által létrehozott ún. térrendezési bizottságban kikérve - helyezték a járdavonaltól hátrébb, hogy a két emlékmű egy vonalban legyen. Volt itt pár éve társadalmi vita erről a mostani szoborforgatásról és hasonló szakértői bizottság? Én nem tudok róla! De ez már a múlt, és tudom, az új nemzedékeknek majd már az lesz a természetes, hogy a két nagy szobor szemben helyezkedik el. Ám akkor legalább a formára adtak volna, és ne lenne ez a bumfordiság, hogy a név és a szobor nem ugyanabba az irányba néz:

Nem tudni, ki és miért képzelte ezt a valamit ideillőnek, nekem kezdettől fogva bántja a szememet ez a barkács-buhera a tér közepén! Mert oda nem illő, stílustalan és mert igénytelen a kivitelezése. Esztétikai dzsuva a tér, a város közepén! Részeges retró buszpályaudvari tető úgy az 1970-es, '80-as évekből, Praktikeres kis kerítésecskével, "díszítve". Rémes!

No és az is kérdéses volt számomra is, másoknak is, hogy milyen praktikus haszna lehet ennek a valaminek. Közben az élet megadta erre a választ: a város tinédzser korú ifjúsága fedezte fel magának, kedvelt találkahelyük lett! Valamire tehát mégis csak jó lett! 

Nemrégiben viszont a tető előtti részen, egy csatornafedőnél azt láttam, hogy az egyébként sem mintaszerűen lerakott téglaburkolat feltűnően és elég nagy felületen süllyed! Remélhetőleg nem veszélyesen!

De ha tovább megyünk a téren, a régi kultúrház előtti sarokba, akkor ott van, ami nem, van, ami csak részlegesen működik: 

"Régi vágya teljesül azzal a törökszentmiklósiaknak, hogy újra ártézi kút fog működni azon a Kossuth téren, ahol egykor a megye legrégebbi ártézi kútját adták át elődeink. Nem pusztán csak egy kút lesz, hanem egyfajta köztéri műalkotás is." - Így lelkendezett a szoljon.hu 2014 szeptemberében. Ám nem sokáig tartott az öröm! A kút jó ideje, majdnem az ünnepélyes átadása óta nem működik, nem ad vizet! De persze Juhász Enikő akkor ezt is lelkesen felavatta, hiszen nyakán volt már az önkormányzati választás...

Valamivel jobb a helyzet a kút melletti szökőkútnál.

Itt a vizes elemek közül itt csak a 'gomba' üzemképes, de a szakemberek szerint az sem tökéletes! Bármily meglepő, a mellette lévő képen látható valamik lennének a szökőkút további elemei. Ám a többi rész, a vízköpők, a csorgók csak részben lettek kiépítve, hiányosak, sőt úgy tudni, hogy vezérlésük meg nincs is! És a félig kész objektumnak "része" egy betonnal fedett kocka is, amiről azt hinnénk, eredetileg is ülőkének készült. De nem! Ez is egy használatba nem vett szökőkút elem, amit így álcáztak! Kérdés, hogyan vehette át az akkori városvezetőség ilyen készültségben ezt a létesítményt a kivitelezőtől.

A tér jelenlegi üzemeltetői szerint összességében is kijelenthető, hogy a Kossuth tér felújítása silány minőségben történt meg, ami nehézségeket, plusz költségeket okoz a fenntartásban, és az idő előrehaladtával várhatóan egyre inkább kiütköző hibákat rejt.

Sebők Emília

A másként nem jelzett fotók a szerző felvételei.