ELKEZDŐDÖTT AZ ÓVODA ÉPÍTÉSE!

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI SZENT KRISTÓF KATOLIKUS TAGÓVODA FEJLESZTÉSE

A most induló beruházás keretén belül Törökszentmiklósi Szent Kristóf Katolikus Tagóvoda részére Törökszentmiklós, Kapisztrán János utca 3. szám alatti ingatlanon új óvodaépület kerül felépítésre. A beruházás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból nyert Európai Unió és Magyarország költségvetése társfinanszírozásából nyújtott, vissza nem térítendő támogatásból és az Egri Főegyházmegye által biztosított támogatásból valósul meg.

Az építési terület átadása a kivitelező részére megtörtént. A kivitelezési munkák elkezdődtek, amelyek bejezési határideje 2020. május 31.

Egri Főegyházmegye, 2019.06.26.

A mai napon tehát megkezdődött a Szent Kristóf katolikus tagóvoda építése a Kapisztrán utcában, a város úgymond katolikus főterén! Sokáig vártunk rá, már készen is kellene, hogy legyen! Most az ígéret és a vállalás szerint 1 éven belül lesz átadás, és a 2020 őszén kezdődő nevelési évben használatba vehetik a gyerekek az épületet.

Alig egy hónapja, hogy erről a beruházásról írtam, közvetlen, a beruházó Egri Főegyházmegyétől kért információkat nélkülözve! Annyit azonban a közbeszerzések hivatalos adatbázisa alapján sikerült kideríteni, hogy a szabályos közbeszerzési eljárásban kétszeri nekifutásra sem sikerült kivitelezőt találni, mert senki nem vállalta annyiért a munkát, amennyi pénz az egyházi beruházónál erre rendelkezésre állt.

Már akkor is felmerült, hogy ebben a szorult helyzetben csak az segítene az egyházon, ha könnyítést kapna a közbeszerzés előírásai alól. Kapott! A Közbeszerzési törvény 2018. november 29. napjával akként módosult, hogy a vonatkozó közbeszerzési kötelezettség nem vonatkozik az egyházi jogi személyekre. Így aztán az Egri Főegyházmegye mint beruházó ajánlattételre meghívott 15 céget (köztük egy törökszentmiklósit is!), hogy építenék meg itt ezt az óvodát az elfogadott építési tervnek megfelelően, annyi pénzből, amennyit erre a katolikus egyház áldozni tud. Közülük mindössze hárman adtak be ajánlatot! Két fővárosi és egy szolnoki vállalkozás. Ez utóbbi nyerte el a munkát!

Hogy végül is mennyibe kerül ez a projekt, az most sem derült ki! A pályázaton elnyert 200 millió forint nyilvánvalóan nem elegendő, a többletet a katolikus egyház saját forrásból kell, fedezze. Ki tudja mennyit, és erre végső soron honnan van pénz?!

A mai napon a nyertes STÍLUSTERV Kft. mint generálkivitelező kezdte meg a munkálatokat az elvadult telken a Kapisztrán és a Szent Erzsébet utca sarkán. Boros Béla tulajdonos ügyvezető segített a munkálatok értelmezésében: elsőként a cölöpalapok kifúrásával kezdtek, amelyekből több mint 20 darabra van szükség. Ezeket viszont nem az építési alaprajz szerinti sorban fúrják, hanem mondhatjuk, össze-vissza, hogy a régészeti szempontoknak is megfeleljenek! Vagyis, hogy minél nagyobb területről kerüljenek felszínre talajminták. Aztán gyorsan be is töltik betonnal ezeket a mély lyukakat a földben, nehogy ember vagy állat beléjük essen véletlenül.

Konténer-kommunikáció... (a szerző felvétele)

RÉGÉSZETI MEGFIGYELÉS

Kelemen Angéla, az itt illetékes szolnoki Damjanich János Múzeum régészeti osztályvezetője a régészeti értékek kimentésével (de nem feltárásával!) kapcsolatban korábban utalt rá, hogy a területen tavaly végrehajtott geofizikai kutatás kimutatott bizonyos régészeti anomáliákat. Ezért az építési területen most az alapok kiásása régészeti megfigyelés alatt történik. Ezt a feladatot a múzeum fiatal munkatársa, Mali Péter régész látja el, de ma alig került elő értékelhető lelet a fúrások nyomán. Elmondása szerint nagyon vastag a török kori vár vélelmezett szintje fölötti feltöltési réteg, ezért a max. 2,2 méter mélyre lejutó fúrások nem érintenek ún. bolygatatlan régészeti szinteket.

Ma délelőtt mindössze néhány aprócska török kori kerámiaedény-töredék került a gyűjtőzacskóba. Kifordított még a fúró néhány tégladarabot is, de ezek sem voltak igazán régiek, inkább a XIX. századi Almásy-bélyeges téglák maradványai, talán egy-kettő tűnt középkori eredetűnek. Hogy pontosan mikoriak lehetnek ezek a tégladarabkák, azt első ránézésre nehéz megmondani Mali Péter szerint, mert nagyon kicsik a maradványok, és a kora újkortól a XIX. századig nem változott lényegesen az előállítási technológia.

Sebők Emília

Az indítóképként használt látványtervet az Egri Főegyházmegye bocsátotta rendelkezésemre.


A téma előző tárgyalása: KATOLIKUS ÓVODÁRA VÁRVA