ÉKKÖVEK A VÁROS KORONÁJÁN

Elragadtatva hallgattuk az igaz mesét, a résztvevők előadását a Törökszentmiklósi Értékek Klubja november végi összejövetelén arról, miként sikerült megújítaniuk a katolikus templomunk toronyóráit.

Pedig mi ott voltunk! Legalábbis az első napon, az első óralap cseréjénél. Amikor tavaly ősszel a templom tornyainak órái a Szigma B. Kft.-nél végzett gondos, szakszerű munka eredményeként új számlapokat kaptak, és az ugyancsak náluk felújított mutatókkal jelzik azóta a múló időt. A hat számlap magasban elvégzett cseréje, a mutatók visszahelyezése igencsak látványos művelet volt, amelyben a cég munkatársain kívül a két Szekeres "fiú" (de nem testvérek), Szekeres József kántor és Szekeres Barnabás is fontos szerepet vittek. Mi meg, a néhány lelkes néző, magasba meredő nyakkal álmélkodtunk lenn a téren.

Szerencsére a T1 Térségi Televízió megörökítette a nem mindennapi műveletet, és most ezen a rendezvényen a legilletékesebb szakemberek értő magyarázataival bemutatták a felvételeket az érdeklődőknek, mi is történt egy éve. Szívből ajánlom a filmet azon keveseknek, akik tavaly ott voltak a helyszínen és azoknak különösen, akik nem láthatták élőben, de szeretnék megismerni, miként is zajlott ez a ritkán látható művelet.* Egy éve karácsonyi ajándékként kaptuk a messzelátszón szép új órákat, most a megújítás történetét.

TORONYÓRA-TÖRTÉNELEM

Kezdjük az órahistóriát, ahogyan illik, a kezdeteknél: Mikor is jelentek meg elsőként a toronyórák a tornyokon? Még a középkorban, először Londonban 1286-ban, majd úgy a 14-15. században az európai kontinensen is elkezdték a nagyobb épületeken az addigi napórákat felváltani a kerekes óraszerkezetek.

Elsőként Galsi Zoltán helytörténész adott helyi történeti alapokat a témához: Hogy mai tudásunk szerint Törökszentmiklóson mikor mutatta először toronyóra az időt és múlását, arról írásos feljegyzés tanúskodik. Eszerint a II. Almásy János jóvoltából 1747-ben a hajdani török minaret helyén felépült (később lebontott) katolikus templom homlokzati tornya már órával felszerelt volt. És innentől kezdve a később épült két katolikus templom is kapott toronyórát, ami a 19. század elejétől már általánosan elterjedt volt még akár a Törökszentmiklósnál kisebb településeken is.

A mai kéttornyú templomunk 1898-1900 között készült, egységes neoromán/neogótikus stílusban. Az építés költségeihez az egyházközség jeles alakjai is hozzájárultak. Lábassy János, a mezőgépgyár tulajdonosa az új orgona megvásárlását finanszírozta, Szécsi István, volt '48-as honvéd, egyháztanácsi tag pedig a toronyóra költségének jelentős részét vállalta magára.

TORONYÓRA, NEM LÁNCCAL, HANEM NAGYON PRECÍZ ÓRAMŰVEL

Az újonnan felépített templomba Sowinski József budapesti órás saját találmányú precíziós óraszerkezetét helyezték el, amely 120 év múltán ma is működik, most is ez az óramű biztosítja, hogy a mutatók a pontos időt mutassák nekünk. Érdemes megemlíteni, hogy - úgy tudni - az országban a miénken kívül már csak egy Sowinski mester által készített óraszerkezet működik, Nyíregyházán az evangélikus templomban. Csakhogy az mintegy 30 évvel később állt szolgálatba, ennyivel fiatalabb a miénknél. 

A felújított óraszerkezet (Szekeres Barnabás felvétele)

A mi klasszikus mechanikus óraművünknek szerencsére vannak hozzáértő gondozói: Szekeres József kántor és édesapja 1996-ban gondos és alapos munkával felélesztették az akkor már több éve álló szerkezetet. És azóta is Szekeres József ügyel rá nagy gondossággal, hogy szó szerint mindig jól járjon. Ezért második előadóként az óraszerkezet és tartozékai legjobb ismerőjeként ő beszélt egyes részletekről a rendkívül érdeklődő hallgatóságnak. Megtudtuk például, hogy a mutatók nem folyamatosan mozognak előre, hanem 1 percenként ugranak. A negyed, fél, háromnegyed és egész órákat egy kisebb harangon 1-4 ütéssel, egy nagyobb harangon az egész órának megfelelő számú ütéssel jelzi a szerkezet. Balla Imre ehhez még hozzáteszi, hogy ezeket a jelzéseket a rendszer az óraszerkezeten belül indítja, és külön rudazat-átvitellel üti meg a harangokat úgy, hogy a harangok mozgását nem akadályozhatja.

Aztán valamelyik nap éppen délben jártunk a templomnál, és azt láttuk, hogy feltűnően, na jó, csak úgy mintegy másfél percnyi különbséggel mutatta az időt a két homlokzati óralap mutatója. Nyomban megkérdeztem Szekeres Józsefet, mi ennek a jelenségnek az oka. Nos, a válasza szerint: A két számlap közötti eltérés az időjárás-változás miatt van, mivel az egyik torony mutató-vezeték rendszere kb. 15 méterrel hosszabb mint a másiké. 

                                                                    (A szerző felvétele 2019. dec. 20-án)

A SZÁMOK SEM EGYSZERŰEK

A különböző időkben készült fotók összehasonlításából kitűnt, hogy a legutóbbi festéskor más típusú, modernebb számokat festettek az óralapra, mint amilyenek a korábbiak voltak, ám azokról sem tudhatjuk, hogy az eredetiek vagy annak megfelelőek voltak-e. Mindenesetre most olyan számokat rajzolt Szekeres József és ezeket vágták ki lézervágó berendezéssel a Welding Kft.-nél a festősablonokhoz, amilyenek egy 1950-60-as években készült fotón láthatóak, remélve, hogy ilyesmik voltak a 120 évvel ezelőttiek is. Régebbi fényképeken, képeslapokon ugyanis sajnos nem lehet azonosítani a római számok típusát. És hát még azt is meg kellett oldani, hogy a számok nem egy vonalban helyezkednek el, hanem egy körív mentén, ezért enyhén torzítani is kellett őket. 

Szekeres József rajzai a számok és elhelyezkedésük megtervezéséhez.

Mióta láttuk múlt ősszel ezt a hadműveletet, nekünk is feltűnik, hogy milyen sok régi toronyóra lapján, de akár nagyobb falióráknál is négy vonallal jelzik a négy órát: IIII és nem, ahogy egyébként: a IV-es formában. Most a magyarázatát is hallhattuk az előadótól: Feltűnőbb is ez az alakzat, de így van egyensúly az óralapon a különböző szerkezetű számok között, hiszen ebben az esetben a három legszélesebb szám (IIII, VIII és a XII, egymástól azonos (120 fokos) távolságra helyezkedik el. Továbbá: van négy szám, amelyben csak vonalak találhatóak, van négy, amelyben szerepel a V-forma és végül van négy szám az X-szel. Tényleg! Ki hitte volna, amíg nem hívta fel senki erre a figyelmünket! A számok a körívre úgy illeszkednek, hogy mindegyik szám a szemközt lévő párjának a felső pontjába irányul. (pl. a IIII mind a négy vonalának az iránya a "X" felső pontjába tart).

Ám az sem mindig volt így, hogy fehér alapon fekete számok vannak a számlapon. Ez a színválasztás csak az 1850-es évektől vált gyakorivá. Korábban a színek kontrasztja fordított volt, ahogyan ez még mindig látható a budapesti Szent István bazilika tornyain, ahol fekete lapon arany számokat használtak, vagy például Kiskunfélegyháza egyik templomán sötétkék az óra számlapja.

Az óraszerkezet tehát a megfelelő karbantartás mellett immár közel negyedszázada rendben működik, de a még eredeti óralapok - bár az idők folyamán talán kétszer is újrafestették őket - egyre csúnyábban rozsdásodtak, a gyengülő fémen repedések, kisebb lyukak is keletkeztek. A romlás miatt a számok is annyira lekoptak, hogy lentről már csak rosszul lehetett őket látni. A mutatók viszonylag jobb állapotban voltak, mert 1996-ban - az óramű renoválásakor - az eredetiek helyett újakat készítettek és helyeztek fel, de a felújítás azokra is ráfért.

KELL EGY CSAPAT!

Itt kapcsolódott be a valós történetbe és a történetmesélésbe is Balla Imre, a Szigma B. Kft. tulajdonos ügyvezetője. Ott kezdte, hogy az elmúlt években fokozatosan újult meg a templom, a toronysisakok is új rézlemez-borítást kaptak például. Majd amikor múlt év májusában Gácsi Barna törökszentmiklósi származású szobrász-restaurátor aprólékos műgonddal szépen felújította a templom falán, a bejárat fölött lévő Szűz Mária szobrot, és egyúttal a bejárati kapuzat egyes kőelemeit is, akkor már nagyon feltűnt, hogy az óralapok milyen rossz állapotúak. Tenni kell valamit! - gondolták Galsi Zoltánnal és Szekeres Józseffel egyetértésben. Bordás Péter plébános pedig beleegyezését adta a tervhez.

A terv! Nagyon hamar kiderült, hogy az elképzelésből csak akkor lesz sikeres megvalósítás, ha alaposan, előre megterveznek minden mozzanatot. 120 éve a harminc méteres magasságban lévő hat darab jókora óralapot kell lehozni, és az ugyanolyan méretezésű új lapokat feljuttatni, majd ott helyükre illeszteni, a felújított mutatókat és meghajtó szerkezeteket felszerelni. Nem kis feladat!

Az egyik régi óralap már idelenn - Remélhetőleg ezt vagy egy másikat megőriz valaki az utókornak! (Tekse Balázs felvétele)

Az óralapok átmérője 1,88 méter! Lentről nem is gondolnánk, hogy ilyen nagyok. És mert ekkorák, nem is lehetett, csak két részből, két körszeletből legyártani őket az 1,5 mm vastag acéllemezből. Ez viszont a tökéletes záródású illesztés problematikáját hozta elő, hogy ezek a számlapok is kibírjanak ott fenn pár évtizedet. Az időtállóság másik fontos eleme a festés, a festék, amelynek a mai környezeti feltételek között (savas eső, a korábbinál több és erősebb napsütés, viharos szél) között kell időtállónak lennie. Balla Imréék cégénél jócskán van tapasztalat fémfelületek magas minőségű lefestésében, iparági kapcsolataikat hívták hát segítségül. A festékbeszállítóik közül azonban csak egy tudta vállalni a feltételeket! Például azt, hogy minimum 40 évig bírja a számlapokon a fehér festék és a számok feketéje.

Aztán már "csak" arra kellett megoldást találni, hogy miként lehet 30 méter magasról biztonságosan leengedni a régi számlapokat, miként lehet sérülés nélkül feljuttatni a 64 kilogramm súlyú újakat, és a torony belsejében lévő szűk helyen elvégezni a szerelési munkákat. Ebben megint csak Szekeres Józseffel gondolkodtak együtt és megoldották.

Végül hát minden összeállt. Tavaly ősz végén, már majdnem tél elején helyére került mind a hat új számlap, rájuk szerelték a felújított mutatókat, beállították a pontos időt, és azóta a munkatársi csapat minden tagja büszkén néz fel a szinte világítóan fehér órákra, ha arra jár. Mert a főnök nem győzte előadásában hangsúlyozni, hogy a csapat, a csapatot átjáró lelkesedés nélkül nem tudták volna tökéletesen megoldani a feladatot! Büszkék rá, hogy a felajánlásukat magas szinten teljesíteni tudták, a feladatot megoldották, és joggal büszkék!

Sebők Emília

Az indítókép a T1 Térségi Televízió drónfelvétele


*   https://t1tv.hu/helyi-ertek-klub/ - A felvétel végén a filmet is meg lehet nézni.

Az óralapcseréről az első, tavalyi beszámoló: MEGÚJULÓ IDŐMUTATÓK