BEVÉTELEK-KIADÁSOK, A VÁROS KÖLTSÉGVETÉSE

Markót Imre polgármester február 10-én adta hírül, hogy elkészült a város idei költségvetésének tervezete, mintegy 5,15 milliárd forint főösszeggel. Majd pedig már nyilvánosságra is került a 2020. évi önkormányzati költségvetés képviselő-testületi ülésre beterjesztett rendelettervezete.

Január elején elkezdődött a nagy munka, az önkormányzat ez évi költségvetésének összeállítása, február végén a képviselő-testület megvitatja, és remélhetőleg elfogadja. Itt van tehát az alkalom, hogy erről a külső szemlélőnek nehezen átlátható, jókora számhalmazról közérthető betekintést nyerjünk. Azért is, hogy az ez ügyben a tudatlanság bátorságával - egészen a rágalmazásig - vagdalkozók is megismerhessék legalább a fontosabb összefüggéseket.

Tekintve, hogy a helyi önkormányzatok az államháztartás alrendszerébe tartoznak, éves költségvetésük elkészítésének alapvető szabályait is az államháztartási törvény határozza meg. De ha már államháztartás mint szóhasználat, látni fogjuk, hogy a város pénzügyei sokban hasonlítanak az otthoni háztartáséhoz, leginkább abban, hogy csak addig lehet nyújtózkodni itt is, ameddig a takaró ér, sőt itt még a hitellel való kiegészítés is erősen behatárolt.

A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek, amelyet az legközelebbi rendes ülésén, most február 27-én tárgyal meg. Elfogadni természetesen nem kötelező, de ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el, akkor átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet alkot, és ez a helyzet számos - nemkívánatos - korlátozással jár. Erről hát most ne beszéljünk! És jó tudni, hogy városunkban ilyen még nem is történt!

BEVÉTELEK - FELADAT ÉS FINANSZÍROZÁS

Az önkormányzatoknak vannak törvényi előírásokból eredő kötelező és önként vállalt feladatai. Kötelező feladat például az egészségügyi alapellátás, a bölcsődei és óvodai ellátás, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékaik kialakítása és fenntartása. Önként vállalt feladat lehet viszont a strandfürdő működtetése vagy a szakorvosi rendelőintézet fenntartása. Mindezek finanszírozásáról pedig az egységes költségvetésben kell gondoskodni.

Az önként vállalt helyi közügyek megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit döntően saját bevételeiből és a központi költségvetési támogatásból, illetve a fejlesztéseit pályázati pénzekből teremti meg. Szóba jöhet még, de meglehetősen szűk körben, hitel igénybevétele is. A képviselő-testület feladata tehát, hogy az előreláthatóan rendelkezésre álló pénzforrásokat úgy ossza fel a költségvetési tervezésben kiadási célokra, hogy biztosítva legyen a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozása, azon túl pedig a település működését és fejlődését leghatékonyabban szolgáló pénzfelhasználás.

  • Az állampolgár, a helyi lakos könnyen hiheti azt, hogy minden itt állandó lakhellyel bíró lakos általános ellátására kap a város a központi költségvetésből, az államtól egy bizonyos fix összeget, "fejpénzt". Hát nem!

A Működési célú központi költségvetési támogatás, közhasználatú nevén az állami normatíva a törvényi leírás szerint a kötelezően ellátandó és előírt közszolgáltatási szintnek megfelelő feladatok ellátását feladatalapú(!) támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához támogatást biztosít. De jellemzően inkább csak ez utóbbit, vagyis nem teljes fedezetet ad.

Az állam az önkormányzatok konkrét feladatainak ellátásához ad tehát támogatást. Ilyenek például:

A közutak fenntartásának támogatása - Van ilyen, csakhogy az erre a célra kapott összeg oly csekély, hogy abból látványos vagy nagyobb volumenű felújítások nem finanszírozhatók. A közutak fenntartására kap a város egy évben mintegy 33 millió forintot. Összehasonlításként: a Hársfás út felújítására tavaly 29,5 millió forint pályázati pénzt nyertünk a Belügyminisztériumtól, ami viszont nem elég arra, hogy az utat teljes hosszban felújítsák. Akkor el lehet gondolni, hogy a 33 millió forint állami pénz is csak néhány kilométernyi önkormányzati út jobbá tételét - jellemzően csak a kátyúzását - fedezheti. 

A városi fenntartású Hunyadi úti óvoda

Pedagógusok és segítőik bértámogatása, óvodaműködtetési támogatás - A város ma már nem működtet egyetlen iskolát sem, ellenben vannak önkormányzati óvodák és a bölcsőde. Az itt dolgozó pedagógusok és segítőik béréhez, valamint az óvodaműködtetés költségeihez kapunk állami támogatást, az idén várhatóan 340 millió forint összegben.

A szociális és gyermekjóléti, valamint gyermekétkeztetési feladatok támogatása - Ezeken a jogcímeken ebben az évben összesen 406 millió forint támogatást várhatunk az államtól. Ez a forrás segíti - többek között - az időskorúaknak nyújtott házi ellátást, a szociális és gyermekétkeztetést, a szellemi fogyatékosok nappali intézményi ellátását, de még innen is megy pénz a bölcsőde üzemeltetésére.

Ami ezek között a támogatások között a Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása soron jelenik meg (235-257 millió forint) az sem a város "üzemeltetésére" általában fordítható összeg, hanem ez biztosítja a Polgármesteri Hivatal működtetését.

A feladatalapú támogatások felhasználásának fontos szabálya, hogy azokat az összegeket nem szabad más célra átcsoportosítani. Vagy adott időpontig a megjelölt célra kell felhasználni, vagy vissza kell fizetni az államkasszának. Ez a támogatásoktól függően eltérő kötelezettséget jelenthet.

Törökszentmiklós 2019-ben és az idén is mindösszesen 1 milliárd forint körüli állami, ún. normatív támogatást kap a működéséhez, ideértve az önkormányzati/polgármesteri hivatal működésének, az egyes köznevelési, szociális és gyermekjóléti, valamint a kulturális feladatok ellátásának támogatását. Vagyis támogatást, és nem a jelzett feladatok teljes finanszírozását adja az állami költségvetés. Különösen feltűnő ez például a nyilvános könyvtár és a kulturális, közművelődési feladatok esetében, amelyekre tavaly mindössze 33 millió forintot kaptunk az államtól, az idén viszont még kevesebbet, csupán 26 milliót remélhetünk. Nem véletlen, hogy a város újratelepítése 300 éves évfordulójának méltó megünneplésére pályázati forrásokat kell keresni és felhasználni. A rendezvények ugyanis pénzbe kerülnek és nem is kevésbe!

  • Érkezik még néhány száz millió forint Működési célú támogatások államháztartáson belülről címszó alatt. Itt jelenik meg például a közfoglalkoztatottakra és a mezőőrök foglalkoztatására kapott összeg. És idesorolandó legfőként az a 300 millió forint körüli tétel, amelyet a Társadalombiztosítás pénzügyi alapjától kapunk az EGYMI-ben nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra. De mert a tb-finanszírozás nem fedezi teljesen a költségeket, az önkormányzat ebben az évben 40,5 millió forint támogatást tervez az intézmény részére.

Úthelyreállítás a Templom utcában a csapadékvízelvezető-rendszer kiépítése után

  • Az önkormányzat adott évi bevételei között szerepelnek a Felhalmozási céllal, államháztartáson belülről érkező támogatások. Valójában ezek uniós forrásból kapott pályázati pénzek, de az államháztartáson keresztül érkeznek, és itt inkább már csak a kifizetési maradványok, korrekciós tételek szerepelnek. Ezért is lehet egyik évről a másikra jelentős ingadozás az ezen a soron szereplő összegekben.
  • A helyi közszolgáltatások biztosítása érdekében, e feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása - melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek áldozatvállalása is - elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. - Ez egy idealizált megfogalmazás a helyi adókról, ma már a valóság mondhatni durvább. A helyben képződő jövedelmek utáni adók nagy része a központi költségvetésbe kerül, ám onnan egyre kisebb támogatás érkezik vissza a város kasszájába. Emiatt mind fontosabb szerepük lenne a finanszírozásban a helyi adóknak, csakhogy a lakosság és az itteni vállalkozások terhelhetősége erősen korlátozott.

A saját bevételek körében a legnagyobb összeget a helyi adókból szerzi a város, de 2020-ban nem emelkedik egyik helyi adó kulcsa vagy tételes nagysága sem!

Törökszentmiklóson tavaly 900 millió forint helyi adóbevétel segítette a települési működést, amiből a zöm, 770 millió forint az iparűzési adóból származott. Ennek nagy részét pedig a Claas Hungária Kft. fizette be a kasszánkba. Erre az évre már 1 milliárd forint körüli bevételre számítanak a tervezők a helyi adókból, főként a térségben folyó nagy építkezésekre (pl. az M4-es) befizetendő iparűzési adókból remélhetően.

A magánszemélyek kommunális adója évente kb. 70 millió, az építményadó 60 millió forinttal segíti a város működtetését.

A gépjárműadó nem helyi, hanem központi adó, de az itteni gépjármű-tulajdonosok befizetéseinek 40 százalékát a központi költségvetés átengedi a helyi önkormányzatnak. Így ebből 50 millió forint körüli bevétele van a városnak.

Még egy-két kisebb tételt (pl. bírságok) hozzászámítva ennyi az önkormányzat ún. közhatalmi bevétele. 

Miként már egy korábbi erről szóló cikkben*, most is hangsúlyoznom kell, hogy a város nem kap visszaosztásként egy fillért sem az itt élők által befizetett személyi jövedelemadóból! Ennek a rendszernek sajnos régen vége! Egyetlen költségvetési soron láthatjuk megemlítve az szja-t: a termőföld bérbeadásából származó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó illetné meg az önkormányzatot. De gondolom, senkit nem lep meg, az okát is tudjuk, miért is szerepel nulla bevétel a költségvetésünkben ezen a soron...!

  • Vannak még a költségvetésünkben Működési bevételek, ám ezek jelentős része nem keletkeztet szabadon elkölthető forrást, mert például étkezési szolgáltatásokra fizetik be a gyermekintézményekben vagy lakbérbefizetésekből származnak. De például a vízközmű eszközállománya használatáért a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-től kapott bérleti díj is kötött felhasználású.

Mindezen bevételeket összegezve: 2019-ben Törökszentmiklós város önkormányzatának megközelítőleg 3,8 milliárd forint bevétele keletkezett, az idei esztendőre pedig 3,6 milliárd a terv.

KIADÁSOK - EZER HELYRE

A központi költségvetési támogatások, az állami normatívák felhasználása kötött, csak arra fordítható, amilyen célra az államkasszából érkezik a pénz. De mert a normatívák nemigen változnak, a költségek viszont növekszenek, egyre kevésbé fedezi a támogatás ezeket a kiadásokat. Ezért az önkormányzatnak saját bevételeiből is fordítani kell ezekre az alapfeladatokra. Az idén várhatóan mintegy 640 millió forint saját bevételből származó forrással kell kiegészíteni a város intézményeinek költségvetését, hogy el tudják látni feladataikat. Az önkormányzat saját bevételeit egyre nagyobb mértékben felemészti a működést egyre kisebb hányadában biztosító állami hozzájárulás pótlása, következményeként egyre kevesebb pénze marad a szükséges fejlesztések finanszírozására.

Ha költségnemenként vizsgáljuk a felhasználásokat, a bevételeknek nagyjából a felét személyi juttatásokra és járulékaikra fizeti ki az önkormányzat. De szó sincs róla, hogy ez a jókora összeg, az idén kb. 1,7 milliárd forint a polgármesteri hivatalban dolgozók javadalmazására és járulékaira menne el. Nem! Ebből fizetik a városi intézmények (bölcsőde, óvodák, a szociális ellátók, Ipolyi Közművelődési Központ stb.) személyi kiadásait is. És ami az alapbéreket illeti, ott a garantált bérminimumok és a közalkalmazotti bértáblák meg is kötik a költségvetést tervezők kezét. De például a polgármester fizetése is törvényben meghatározott, nem dönthet róla szabadon a képviselő testület. Mégis, erre az évre majdnem 300 millió forinttal kevesebbet terveznek személyi juttatásokra kifizetni. Mert csak így lehetett egyensúlyban levő költségvetési előirányzatot megalkotni. A jelen gazdasági szabályozás kikényszeríti a kisebb létszámokkal történő feladatellátást. Nem népszerűek az ilyen döntések, de nincs más lehetősége az önkormányzatnak, hiszen a bevételi oldalon gyakorlatilag nincs mozgástere, marad a költségek lefaragása az egyensúly biztosításához.

A felújított piac

A bevétel többi részét pedig valahogy el kell osztani minden másra, amire kell, kellene. Például az elmúlt évben ezeket a felújításokat kellett finanszírozni saját forrásból, számos más mellett:

  • a közintézmények beázó tetejének javítása
  • a Szolnoki út aszfaltburkolatának felújítása
  • járdafelújítás a Budai Nagy Antal és a Báthory utcában
  • a pályázati pénzekből megvalósított projektekhez (piacfelújítás, szennyvízvezeték-építés stb.) kapcsolódó saját erős beruházások

Természetesen a város költségvetésében is megjelennek az EU-s forrásból finanszírozott, támogatással megvalósuló projektek kiadásai mint a felhalmozási költségvetés legnagyobb tételei. 2019-ben ezek a beruházások történtek közel 2 milliárd forint pályázati pénzből:

  • Szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése
  • Csapadékcsatorna-hálózat fejlesztése
  • Iparterület fejlesztése
  • Piac és környezete felújítása
  • Bartai iskolaépület felújítása Népház funkció ellátására

A mostani költségvetési évre tervezett kiadások részleteit már lehet tanulmányozni a város honlapján, bár ez még változhat egy-két ponton a képviselők testületi döntésével, hogy mire költse a város szűkös forrásait. A 3 milliárd forintnyi működési kiadás mellett közel 2 milliárd forintos felhalmozással számolnak egyelőre. Most is lesznek uniós forrásból megvalósítható fejlesztési projektek, amelyek majd' 800 millió forintos pályázati forrásához közel 200 millió forint saját erővel való hozzájárulást terveznek társítani.

A MŰKÖDÉSI HIÁNY NEM CSŐD-MUTATÓ

Mindezidáig könnyen érthető, átlátható az önkormányzati költségvetés szerkezete, rendje, mint otthon: Bevétel-Kiadás. Az viszont már magyarázatra szorul, mert sokakat félrevezet, amit a költségvetési számhalmaz bevezetőjében láthatunk, ezt éppen a múlt éviben: 

Hogyan állhat a már ismert, levezetett kb. 3,8 milliárdos bevétellel szemben 6,6 milliárd kiadás? Mi fedezi a 2,7 milliárd forintnyi hiányt? Nos, a hiány csak pénzforgalmi megközelítésből, az adott évi bevételek és kiadások között mutatkozik. De mert a városnak is van, ha úgy tetszik tartaléka/felhalmozása (mint a családoknak a bankbetét), az előző év költségvetési maradványának igénybevétele 2,36 milliárd Ft összeggel és a CIB Banknál (a közvilágítás LED-es korszerűsítésére) rendelkezésünkre álló 400 milliós hitel ki is egyenlíti a hiányt, megvan a fedezet. A további részleteket ki lehet böngészni a Törökszentmiklós Városi Önkormányzatának 2019. évi költségvetéséről szóló 4/2019. (III.01.) önkormányzati rendeletből.

Kijelenthetjük tehát, szó sincs sem arról, hogy a polgármester az elmúlt évek során több milliárdos deficitet halmozott volna fel a város költségvetésében, de még arról sem, hogy 400 milliós lenne a tavalyi hiány. Ha így lenne, akkor a beszállítók, az önkormányzattal szemben bármily követeléssel bírók már régen hallatnák felháborodott hangjukat, hogy nem jutnak pénzükhöz.

Közvilágítás - felújításra várva

Ami a körültekintő önkormányzati gazdálkodás jogi és ellenőrzési hátterét illeti: Az önkormányzati törvény előírja, hogy a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető! Az állami normatívaként kapott támogatások felhasználását az Államkincstár ellenőrzi. A napi gazdálkodásra pedig már elkészültek az önkormányzatnál a belső folyamatok kontrollját biztosító szabályozások, amelyek alapján a belső ellenőr is figyeli a pénzek mozgását.

Az önkormányzatok eladósodásának megakadályozására a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény előírja, hogy önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet adósságot keletkeztető ügyletet, ideértve a hitelfelvételt is (kivéve, ha éven belül lejáró hitelről van szó). Az önkormányzat tehát nem tud nyakig eladósodni, mert ezt megakadályozza a deficit-tervezés tilalma és a kormányzati hitelkontroll. 

Azt viszont több, bár főként nagyvárosi önkormányzatról halljuk, hogy nem közvetlenül a város költségvetésén, hanem a cégeiken keresztül adósodnak el. Nálunk ennek nem áll fenn a veszélye, mivel az önkormányzatnak csak két kis cége van, a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. és a Törökszentmiklós Térségi Építő Szerelő és Szolgáltató Kft.

A Kommunális Szolgáltató Kft. pénzügyi helyzete, működése stabil, annak köszönhetően és annak ellenére, hogy sikerült megtartani az árbevétel felét kitevő hulladékgazdálkodási tevékenységet. Mert ugyan az állami kukaholding gyakran rendszertelenül és az előírtnál kevesebb pénzt utal a cégnek, ha nem sikerül átmenteni ezt a szolgáltatási kört, a Kft. működését alapjaiban kellett volna újragondolni. Fejlesztésre azonban nem képződik elegendő saját forrás, így a jövőben szükség lehet külső hitel felvételére, amit azonban belső előírások és a felügyelő bizottság (három önkormányzati képviselő) ellenőrzése határolnak be. 

Más a helyzet a Törökszentmiklós Térségi Építő Szerelő és Szolgáltató Kft.-vel. A cég története - mondják a visszaemlékezők - a helyi vízügyi szolgáltató maradványaként számos bonyodalmat hordoz magában, beleértve egy a Kft. sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt ismeretlen elkövető ellen folytatott - bizonyíthatóság hiánya miatt lezárt - büntetőeljárást is. Róth Ervin, jelenlegi ügyvezető viszont azt hangsúlyozza, hogy a Kft. nem veszélyezteti a város költségvetését (2018. évi mérlegét már csekély pozitív eredménnyel zárta), sőt helyi érdekeket sem sért. Csak csődtömeg, és hivatalosan is fel lesz számolva.


Sebők Emília


A fotók a szerző felvételei.


* A város adóbevételeiről és azok felhasználásáról: A VÁROS ADÓBEVÉTELEI