AZ ÖNKORMÁNYZATI JOG ÚTVESZTŐIBEN

Lezajlott az önkormányzati képviselő-testület fölöttébb ellentmondásos alakuló ülése 2019. november 5-én, nyomában pedig nemcsak politikai töltésű viták, de jogi félreértelmezések is megjelentek a közösségi oldalon.

A város még hivatalban lévő jegyzőjétől, dr. Libor Imrétől kapott szakmai segítséget igénybe véve - aki egyúttal a Helyi Választási Iroda vezetője -, igyekszem megválaszolni a felmerült jogi kérdéseket:

- Visszatérve még a jelölési folyamatra, amely az 1. számú egyéni választókerületben most újraindul, tisztázzuk, hogy a lakhelyet illetően ki lehet jelölt. Ladár Györggyel, a Fidesz-KDNP képviselővé megválasztott jelöltjével kapcsolatban vetődött fel ugyanis utólagosan a kérdés, hogy egyáltalán miként kerülhetett fel a jelölti listára, hiszen nem is törökszentmiklósi lakos. Úgy tudni, hogy Kiskunfélegyházán lakik.

Hogy Ladár Györgynek hol van állandó lakhelye, nem tudom. De nem is fontos a jelölését, a megválaszthatóságát illetően! A lakcím ugyanis a választók esetében számít, ők csak egy szavazókör listáján szerepelhetnek, ami alapesetben az állandó lakhelyük szerinti. Viszont átjelentkezhetnek, kérhetik, hogy a bejelentett és érvényes tartózkodási helyükön szavazhassanak.

A jelöltekre azonban nincs olyan kikötés, hogy csak az állandó lakhelyükön indulhatnak területi önkormányzati képviselői hely elnyeréséért.

- Az önkormányzati képviselő-testületi üléseken a javaslatok elfogadásához szükséges szavazatok arányát illetően is felmerültek bizonytalanságok, sőt, okoskodó félremagyarázások. Holott az önkormányzati törvény érthetően fogalmaz: "A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni." - Fel lehet persze hozni ennek ellenében, hogy mit jelentett a minősített többség mondjuk az ókori Mezopotámiában vagy a dél-amerikai Inka birodalomban, de - a komolytalankodást félretéve - itt és most a Magyarországon hatályos törvények szerint kell eljárni. Vagyis Törökszentmiklós Városi Önkormányzat Képviselő-testülete minősített többséget igénylő ügyekben (pl. alpolgármester megválasztása, rendeletalkotás) akkor hozhat érvényes döntést, ha minimum 7 igen szavazat támogatja a javaslatot, mivel 12 képviselői hely van.

- Az alakuló testületi ülésen az első konfliktus az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) módosításáról szóló javaslat miatt alakult ki, az ellenzéki Fidesz-KDNP frakció egyhangúlag leszavazta az elfogadását. Hogy ezt pontosan miért is tették, a két alpolgármesteres modell és/vagy a főtanácsadói munkakör bevezetése, vagy a javasolt személyek ellen tiltakozva, az mostani tárgyunk szempontjából nem lényeges. Az a fontos, hogy mivel a minősített többségi jóváhagyás hiányában a rendelettervezet egésze lett elutasítva, ezáltal maradt hatályban az eddigi SZMSZ. A továbbiakban tehát ez alapján tett Markót Imre egy alpolgármester, Révi Attila megválasztására javaslatot.

Utólag azonban erre az eljárásra is volt laikus kifogás, mondván, hogy a régi SZMSZ-ről is szavazni kellett volna, annak hatályban tartása végett, és mert ez nem történt meg, SZMSZ nélküli helyzetben - ezért törvénysértő módon - történt szavazás. Csakhogy ez a felvetés a jogalkotás alapelvének feltűnő nem ismeretéből fakad! A jogszabályoknak ugyanis - legyenek azok akár csak önkormányzati rendeletek - van egy olyan, az Alaptörvényből származó tulajdonsága, hogy a jogalkotó minőségének, összetételének megváltozása ellenére sem válnak később érvénytelenné, vagy hatálytalanná, mindaddig, amíg az arra jogosult jogalkotó szerv nem módosítja, vagy nem helyezi azokat hatályon kívül.

Vizsgáljuk hát meg, hogyan is nézett ki nálunk ez a jogi helyzet: Az önkormányzati törvény szerint a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. Mivel a helyi önkormányzat nem volt abban a jogsértő helyzetben, hogy ne lett volna szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelete {8/2017. (II.23.) Ör.}, ezért azt nem megalkotni, hanem felülvizsgálni kellett. A felülvizsgálat során az előterjesztő Markót Imre polgármesternek az volt a szándéka, hogy a jogszabály módosítását kezdeményezi. A jogalkotó képviselő-testület azonban arról hozott döntést, hogy nem módosít jogszabályt, így az előterjesztő szándéka nem valósult meg.

Tehát a rendelet - 8/2017 - továbbra is érvényes, hatályos és jól elvan. Ezért a polgármester a rendelet 55. § (1) bekezdése szerint jogszerűen javasolt egy alpolgármestert. Az oktalan jogi szélmalom-harcoskodás pedig egy más szint...

- A két alpolgármesteres működéssel kapcsolatban vannak természetesen elfogadó és elutasító lakossági vélemények, és a kritikákban az is előjött, hogy ne költse a pénzt két emberre a város ezen a poszton. Ám a kedvencem az a komment, amelyikben azt írta valaki, hogy nem is kerülnének kétszer annyiba, hiszen egy fix összegen kellene osztozniuk, ha ketten vannak, annak kapnák felét-felét. Hát, ha csak úgy nem... De nem! A társadalmi megbízatású alpolgármesterek (mert azok lettek volna mindketten) tiszteletdíjának kiszámítására pontos eligazítást ad a törvény, azzal, hogy az így kiszámított összeg maximum, annál a testület megszavazhat kevesebbet is.

- Voltak, akik amiatt aggódtak, úgymond, hogy mivel nem sikerült egy alpolgármestert sem megválasztani az alakuló képviselő-testületi ülésen, ezért majd várható az Önkormányzat megbüntetése a törvényességi felügyeletet ellátó Kormányhivatal által!

Csakhogy egyelőre még nincs jogsértő állapot! A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen - a polgármester előterjesztése alapján - választhatja meg az alpolgármestert és dönt az illetményéről. Vagyis még a most következő ülésen is lehet teljesíteni ezt a feladatot!

A bírságolás egyébként is egy hosszú folyamat része. Első körben a Kormányhivatal felhívja az önkormányzatot, hogy megszabott határidőn belül tegyen eleget határozathozatali kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a Kormányhivatal bíróság előtt kezdeményezheti, hogy állapítsa meg a határozathozatali kötelezettség elmulasztását, és kötelezze az önkormányzatot a határozat meghozatalára. Ha ez megtörténik, és a bíróság által megszabott határidőn belül sem hozza meg a szükséges határozatot az önkormányzat, akkor nyílik meg a bírságolás lehetősége.

A fentiekben az eddigieket illetően, főként a képviselő-testület alakuló ülésével összefüggően előkerült jogi kérdéseket tisztáztuk. De sajnálatos módon ez az ülés olyan módon zajlott, hogy sok itt élőt, választót máris az foglalkoztat, ha az Otthonunk Szentmiklós Egyesület és a Fidesz-KDNP oldal nem lesz képes együttműködni, ebben a felállásban érdemi munkát végezni a város érdekében, akkor milyen jogi lehetőség van, van-e egyáltalán ilyen külső segítség a megoldásra vagy végső soron egy patthelyzetből való kimenekülésre. Érthetőek az aggályok, de egyelőre reménykedjünk, hogy sikerül a két oldalnak mindkettejük, de leginkább a város érdekében megállapodásra jutni. Erre pedig az is némi kényszert jelenthet, hogy a testület feloszlásával kapcsolatos döntést maga a képviselő-testület a választást követő 6 hónapon belül nem hozhat.

Sebők Emília


Az indítókép a szerző felvétele.

Az Alakuló Képviselő-testületi ülés képei a T1 Térségi Televízió videófelvételéből lettek kivágva.


Törvényi források:

- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

- 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról

Vagyis, mindkét törvény a Fidesz-KDNP kormány idején született, miként a cikkben hivatkozott Alaptörvény is, nem valamely múlt rendszerből örökölt!