AZ ETNA-CSARNOK SORSA

Az önkormányzati választások kampányidőszakában az újrázni kívánó polgármesterhez intézett számos kérdés egyike volt a Vegytek-telephely fejlesztése kontra ETNA-csarnok felvetés.

Mert miért is épít pályázati pénzből az út egyik oldalán új csarnokot az önkormányzat, ha az út másik oldalán, az Ipari Parkban ott áll már vagy 10 éve kihasználatlanul az ETNA-csarnok? Markót Imre válaszában leírta, hogy a két dolog valójában nem alternatívája egymásnak, mivel az ETNA-csarnoknak nem az önkormányzat a tulajdonosa, hanem egy bank lízingvállalata.

Szóba jöhetne természetesen, hogy az önkormányzat vásárolja meg az üres csarnokot, és ott kínáljon betelepülési lehetőséget munkahelyteremtő vállalkozásoknak. Csakhogy az építmény elavult, és bár a tulajdonosa szerint a szakértői vélemény alapján megállapított irányár az ingatlan állapota és nagysága alapján nem magas, ez idáig nem talált gazdára. Másik problémája, hogy jó ideje elhanyagolt állapotban van, és folyamatosan romlik az állaga. Persze minden javítható, ez is, megfelelő módon, és ha van rá elég pénz.

Az itt működött cég kiköltözése, majd felszámolása egy évtizeddel ezelőtti történés, ami nem volt nagyon régen, mégis már alig emlékeznek a városban az emberek, hogy milyen tevékenység folyt itt hajdan. A tulajdonos kezét azonban ez nem is köti, a legkülönfélébb iparágak, de akár irodák, raktárak, logisztikai funkciók is helyet kaphatnának a telepen.

A tulajdonos cég (amely kérte nevének mellőzését) szakembere kérdésemre mindenekelőtt a tulajdonlási körülményeket tisztázta: Az ETNA Vending Kft. nem volt tulajdonosa az ingatlannak, csak hosszú távon bérelte azt tőlük, mivel cégük korábban ingatlanok lízing-finanszírozásával, illetve bérbeadásával is foglalkozott. És mert a lízingbe vevő bérlő felszámolás alá került, az épület maradt a tulajdonukban, és szándékuk, hogy adásvétel útján értékesítsék azt. Kiajánlási ára 750 000 euró, vagyis úgy kb. 230 millió forint.

Az ingatlanból a korábbi bérlő, az ETNA Vending Kft. 2009-ben költözött ki, ezután már csak részben tudták hasznosítani néhány kisebb bérlő által, akik a csarnok egy-egy szeparált területét vették igénybe. Az ingatlan 2014 óta teljesen üres. Összességében azonban a csarnok 10 éve nincsen napi üzemszerű használatban, és az állapotában is történtek változások - mondhatni, vannak gyenge pontjai -, mely műszaki körülményeket az adásvétel alkalmával figyelembe kell venni.

A kép az 1960-ban épült és később felújított termelőcsarnok belső teréről készült.

A kiajánló anyagban az építmények műszaki állapotáról és szerkezeti rendszeréről szólva a régebbi, 1960-ban épült csarnokrészről kifejezetten azt írják, hogy: Az épület műszaki állapota rossz, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. Ennek oka, hogy a tetőszerkezet hő- és vízszigetelő rendszere elöregedett, így a teljes épület beázik. De a 2001-ben épült újabb csarnok belső területeiről is olyan fotókat adnak közre, amelyek nagyon is igazolják a leírtakat, miszerint a hűtési-fűtési rendszer teljes felülvizsgálatára van szükség, mely vizsgálat eredményétől függően az egész rendszer, vagy annak részelemei cserére, illetve felújításra szorulnak.

Mindezek alapján több mint elfogadható választás volt az önkormányzat részéről új csarnokot építeni saját területen, saját beruházásban. A tulajdonos képviselője pedig arról számolt be végezetül, hogy a telek és a csarnokok nagysága, elhelyezkedése még a kétségtelen műszaki problémák ellenére is olyan értéket és vonzerőt jelent, minek köszönhetően ígéretes érdeklődőkkel folytatnak tárgyalásokat az eladásról. Ez pedig számunkra is ígéretes.

Sebők Emília

Az indítókép és a belső felvétel a tulajdonos fotója.