AZ ÚJRATELEPÍTÉS 300. ÉVFORDULÓJÁRA KÉSZÜLVE

Mottó: A település őseiről és örökségeiről történő méltó megemlékezés jegyében

A török uralom után több mint három évtizedre lakatlan pusztasággá vált ez a mi vidékünk, a siralmas közállapotok és a földek birtokbaadására az állam által szabott feltételek miatt pedig nem volt könnyű az újbóli benépesülés. Bár többen is kiszemelték maguknak ezeket a földeket, 1700-ban végül Almásy János kapta meg az uralkodótól Szentmiklós, Szenttamás, Tenyő és Kengyel birtokokat. Birtokait azonban nem vehette igazán kézbe, javait nem élvezhette, mert jött az 1703-tól 1711-ig tartó Rákóczi-szabadságharc.

A szabadságharcot lezáró Szatmári béke után is csak lassan indulhatott meg a vidék újraéledése. Időközben elhunyt atyja helyett az ifjabb (II.) Almásy János érvényesítette a vidékre a tulajdonjogát, így 1720-ban megindult az újratelepítés, oly módon, hogy az Alföld sűrűben lakott vidékeiről hívott családokat Szentmiklósra. Az újjászületett helységet ekkortól már nem Balaszentmiklósnak nevezték, megkapta a máig használatos Törökszentmiklós elnevezést. - Összefoglalóan így írhatjuk le helytörténetünknek ezt a korszakát a Törökszentmiklós története a kezdetektől napjainkig című kiadvány alapján.

1720 tehát a kiindulás, a kezdet, amelyre jelenkori településünk visszavezethető, és mi, az itt élők visszatekinthetünk. Mivel jövőre már 2020-at írunk, az újratelepítés 300. évfordulója vár ránk. Az évforduló méltó megünneplésére készülve az önkormányzat Képviselő-testülete tavaly ősszel a 2020. január 1. és a 2021. Szentmiklósi Napok zárónapja közötti időszakot Törökszentmiklós 300 jubileumi emlékévvé nyilvánította, és az emlékév programjának kidolgozására létrehozta a Törökszentmiklós 300 Emlékbizottságot, amely operatív bizottságból és szakmai albizottságokból áll.

Az emlékév eseménysorozatának előkészítéséről tartott 2019. február 8-án sajtótájékoztatót Markót Imre, Törökszentmiklós város polgármestere. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a jeles évforduló megünneplése lehetőség arra, hogy az itt élő emberek újrafogalmazzák a városhoz való viszonyukat, a közösség működéséről vallott elképzelésüket és az abban elfoglalt helyüket, az innen elszármazottak pedig megerősítsék kötődéseiket. Az emlékbizottság személyi összetételében és az albizottságok tematikájának kialakításában is az volt a cél, hogy minél szélesebb területet lefedjenek, ezáltal minél szélesebb érdeklődési körből lehessen embereket a munkába részvevőként bevonni és a rendezvénysorozat sokrétű kínálata is minél több embert elérhessen.

Az elmúlt időszakban az Emlékbizottság albizottságai a városban működő egyházak, iskolák, intézmények, egyesületek és civil önszerveződő közösségek bevonásával előkészítették az emlékév eseménysorozatára, történéseire vonatkozó javaslataikat, amelyeket benyújtottak az Operatív bizottságnak. A gazdag és szerteágazó elképzelések értékelése után következik az újragondolás és az összerendezés. Nagyjából most tart ennél a fázisnál az előkészítő munka.

Az emlékév költségeinek fedezetéül a legfőbb forrás az 400 millió forint, amelyet a város a Nemzetgazdasági Minisztérium "a kultúra és a közösségépítés fejlesztésére" kiírt pályázatán elnyert. Ebből 10 százalékot kötelezően a pályázati forrásból megvalósuló tevékenység működési, munkaszervezetének költségeire kell fordítani. A másik nagy tétel: mintegy 140,7 millió forint szolgálja a Kossuth Lajos út 95. szám alatti, ún. Klein-ház teljes felújítását, az épület közösségi funkciójú átalakítását, a megfelelő helyiségek kialakítását, valamint az épület környezetének rendezését. 

De mert a 400 millió forintos összegnek csak kb. 1/3 részéből finanszírozzák a programokat, mintegy 2/3-ából a tervek szerint fejlesztések valósulnak meg, a Településfejlesztési albizottság további javaslatokat dolgozhat ki, sőt már megfogalmaztak ilyeneket. Ezzel kapcsolatban kérdeztem a polgármestert arról, hogy az indítványok miként illeszkednek, miként lesznek hozzáillesztve a város elfogadott, hatályban lévő Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. Válaszában Markót Imre elmondta, hogy a Törökszentmiklós 300 Emlékbizottság teszi meg - az Operatív Bizottság által megfogalmazott - javaslatot a Képviselő-testületnek. A döntés tehát ezekről a fejlesztésekről is a szabályos eljárási rend szerint történik majd, figyelembe véve a Településfejlesztési Stratégiát, és a fejlesztésre fordítható pénzeszközök mennyiségét. De a szakmai albizottság is tisztában van ezekkel a keretekkel, és azzal, hogy az általuk előterjesztett fejlesztési elképzelések megvalósulása akár több évig is eltarthat.

Az elnyert összeg terhére múlt év végén négy helyi pályázatot hirdettek meg. Ebből eddig csak a 9 millió forint a maximális összeggel meghirdetett "Törökszentmiklós 300" arculat kialakítása, megjelenése pályázat benyújtási határideje járt le. Döntés azonban még nem született, így még nem tudni, milyen egységes arculati elemek, milyen logó jelenik majd meg a rendezvénysorozaton, a kiadványokon stb.

Sajátos helyzetet teremt, hogy az ünnepi időszak, az a nagyjából másfél év a 2019. őszi helyhatósági választások után kezdődik, tehát a most megfogalmazott elképzelések megvalósulása már az új önkormányzat idejére esik. Az előkészületeket azonban nem lehet addig halogatni. Praktikussági szempontok szerint az önkormányzati választások előtt, még a jelenlegi Képviselő-testületnek kellene az Emlékév programsorozatát elfogadni. Közben pedig az Operatív Bizottság elnöke a mindenkori polgármester, titkára a mindenkori jegyző, tehát ez a biztosítaná a folytonosságot. A költségek oldaláról már az idén, majd főként a következő két év városi költségvetésében kalkulálni kell bizonyos előkészületi kiadásokkal, hogy a teendőkben ne legyen megtorpanás.

Markót Imre megemlítette még, hogy további finanszírozási forrást jelenthet a beharangozott Modern Kisvárosok Program, amely főleg az emlékév fejlesztéseit támogathatja. De közvetlen kormányzati támogatást is el tud képzelni.

Az évforduló kapcsán megvalósuló fejlesztések, épületfelújítások, új zöldterületek stb. maradandó tárgyi értéket képviselnek városunkban, de a polgármester véleménye szerint az emlékév akkor éri el igazi célját, ha minél többen bekapcsolódnak az előkészítésébe és rendezvényeibe, ezáltal minél több ember kötődése lesz mélyebb és erősebb ehhez a városhoz. Ennek érdekében ígérte, hogy mostantól folyamatos tájékoztatást adnak az ünnepi előkészületekről. 

Sebők Emília