AUGUSZTUS 20. – A REFORMÁTUS TEMPLOMKERTBEN

Augusztus 20. - Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik - az ország fővédőszentjének tiszteletére tartott - főünnepe.

Az ünnepnap fenti, tömör leírása is rávilágít annak összetett tartalmára: nemzeti és állami, ugyanakkor egyházi ünnep is. És ez így van a kezdetek óta, mondhatjuk, hogy lassan ezer éve, miközben koronként eltérően értelmezték és ünnepelték eleink, de már mi is, ezt a napot. Az anyai nagymamámtól örökölt, 1937. évi kalendáriumban mind a katolikus, mind a református naptár szerint piros betűs ünnepnek jelzik Szent István király/István király napját, az egyházak rendje szerint tehát mindkét felekezetben ünnepnapnak számított.

Az én személyes emlékezetemben két helyszín rögződött, ahol Törökszentmiklós ünnepli augusztus 20-át: az egyik a katolikus templom előtti tér, a másik, amióta elkészült a felújítása, a város főtere, a Kossuth tér. Ezért hát számomra és másoknak is meglepő volt, amikor kiderült, hogy az idén, holnap délelőtt a református templom kertjében lesz az ünnepi megemlékezés, annak úgymond hivatalos része is, hiszen itt mond beszédet Markót Imre, a város polgármestere. Pedig nem előzmény nélküli ez a helyszínválasztás, hiszen 2011-ben, amikor augusztus 19-én tartották az ünnepi programot, a református templomban volt az ünnepi megemlékezés.

2001. augusztus 20. - Kenyérszentelés a katolikus templom előtti téren (a szerző felvétele)

A Törökszentmiklósi Református Egyházközség mostani meghívójában viszont joggal említik meg külön is, hogy most először lesz a református templom kertjében az aug. 20-i ökumenikus kenyérszentelés és áldás. Hogy miként lett most ez a szokatlan helyszín, kérdésemre Szabóné Csökmei Edit református lelkész azt válaszolta, hogy: "Szeretettel meghívtuk a várost hálaadásra, hogy együtt örvendhessünk nálunk, hogy van újra kenyerünk."

Ennél prózaibb magyarázat, de valójában továbbra is az egyházi körben maradva: Az elmúlt évben az Ipolyi téren, a katolikus templom előtt zajlott az ünnepség, és - azt mondják - már akkor, ott elhangzott, hogy a következő esztendőben a református templomkertben lesz a megemlékezés. Így közvetlenül bevonva a református felekezethez tartozókat is a közös ünneplésbe.

De milyen kötődése is van a református egyháznak augusztus 20-ához, hiszen századokkal később született maga a vallás is, minthogy ez a jeles dátum bevésődött történelmünkbe? Kérdésemre Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese (ahová városunk református közössége is tartozik az egyház szervezetében) ezt válaszolta:

" Az augusztus 20-i ünnepség kettős jubileum a reformátusok számára is. Az ünnep a reformátusoknál is egyrészt az államalapítást, másfelől István király személyét juttatja eszünkbe. Az, hogy az államalapítás, ami egy keresztyén (más szóhasználatban keresztény) állam megalapítása volt, miért fontos nekünk is, talán nem is igényel magyarázatot. Elég annyi, hogy mi Magyarországi Református Egyház néven szereplünk minden hivatalos helyen. István király személye pedig a felelős államférfi példája számunkra, aki a bibliai Józsuéhoz hasonlóan úgy döntött, hogy: " De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!" (Józsué könyve 24,15/b)

Emlékeztetni szeretnék, hogy István király nem római katolikus volt - a szó mai értelmezése szerint -, hiszen akkor még egységes keresztyénségről beszélhetünk, az 1054-es és az 1517-es szakadások tették szükségessé a distinkciót. Így Őt az egyetemes magyar keresztyénség jeles példájának tartjuk. Református Egyházunkban a róla való megemlékezés koronként váltakozott, de különösen is a XIX. század második felétől meghonosodott a református gyülekezetekben is."

Az új kenyeret Markót Imre polgármester szeli meg 2018. augusztus 20-án (a T1 Térségi Televízió videó-felvételéből)

Azt a kérdést pedig, hogy: Mennyire szokásos általában, hogy a református egyház fennhatósága alá tartozó terület ilyen, tulajdonképpen hivatalos ünneplésnek is helyszíne legyen augusztus 20-án? - a következőképpen válaszolta meg az esperes:

"Miért ne lehetne hivatalos ünneplés helyszíne egy templomkert, ha a templom és a templomkert fenntartója is ünnepel és létezése az ünnep lényegéhez köthető. Egyházmegyénkben sok gyülekezetben tartanak templomi alkalmat, ami az ünnep része. Karcagon például a templomkertben kunkapu avatással kezdődik az egész hivatalos rendezvénysorozat, és itt a köztársaság kikiáltásához kapcsolódó ünnepség központi eseménye az istentisztelet. Miért ne történne így? A templom és a templomkert is az adott közösség része, és az adott közösség szolgálatába állítható. Abban a pillanatban, amikor megkezdődik az ünnepség - virtuálisan - köztérré alakul át a templomkert, ahol katolikus, református, nem felekezeti tag is egyenrangúan van jelen."

Sebők Emília


Az indítókép hátterében a Google Street View felvétele, készült 2018. júniusban.