ÁSZ-VIZSGÁLAT AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL

Indokolt vagy túlzott elmarasztalás, ahogyan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minősítette az önkormányzatunkat?

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2016-ban ellenőrizte Törökszentmiklós Városi Önkormányzat belső kontrollrendszere kialakításának és működtetésének megfelelőségét a 2014. január 1. és 2015. április 30. közötti időszakra vonatkozóan, továbbá értékelte a 2011. január 1-jétől 2015. április 30-ig terjedő időszak befektetési döntéseinek, a döntések végrehajtásának és elszámolásának szabályszerűségét is. - Itt érdemes felhívni a figyelmet a vizsgálat alá vett időszakra, merthogy az átível dr. Juhász Enikő és Markót Imre polgármesterségén. - Az akkori ellenőrzés célja az volt, hogy megállapítsák, az Önkormányzat belső ellenőrzési rendszere biztosította-e a közpénzek felhasználásának szabályosságát, illetve a befektetésekre vonatkozó döntési folyamatok támogatták-e ennek a tevékenységnek a szabályszerűségét.

A számvevőszék önkormányzatunk gazdálkodási szabályozottsága iránti érdeklődését az akkor vizsgált időszak rossz emlékű, a városnak 100 millió forint körüli veszteséget okozó ügylete, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél eszközölt értékpapír-vásárlás váltotta ki, hasonlóan a többi érintett önkormányzathoz. Az ellenőrzésről készült jelentést az ÁSZ 2016. december 1-jén tette közzé, amelyben összegzésként megállapították, hogy az Önkormányzat belső kontrollrendszere kialakításában és működtetésében olyan hiányosságokat tapasztaltak, amelyek gátolják a befektetési tevékenységek szabályszerű végzését, elszámoltathatóságát. A meghozott döntések nem garantálták a közvagyon körültekintő, biztonságos befektetését, és a beszámoló sem a valóságnak megfelelően mutatta be a befektetett közvagyon nagyságát.

Súlyos megállapítások, amelyek nyomán a polgármester kötelezően kellett készítsen egy intézkedési tervet a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére. Ezt az Önkormányzat képviselő-testülete általi jóváhagyás után az ÁSZ is befogadta, így 2017 elején megkezdődhetett a hibák, szabálytalanságok megszüntetése.

A számvevőszék azonban jogosult az általa befogadott intézkedési tervben foglaltak megvalósítását utóellenőrzés keretében megvizsgálni. Ez történt nálunk is, amikor a 2018 második felében elvégzett utóvizsgálata 2016. december 1-jétől 2018. július 4-éig tartó időszakra vonatkozóan értékelte, hogy önkormányzatunk mennyiben tett eleget az intézkedési tervben foglaltaknak, a vállalt feladatokat végrehajtották-e. - Itt újfent meg kell említenünk az érintett vezetői poszton történt változást, mivel az intézkedési tervben még dr. Majtényi Erzsébet a jegyzőre kirótt feladatok végrehajtásának felelőse, aki viszont 2017. március 13-tól távozott posztjáról, majd 2017. július 1-jétől dr. Libor Imre tölti be ezt a tisztséget. Később, a válaszokból kitűnik, hogy ez váltás is okozott teljesítési problémákat, annak ellenére, hogy az új jegyző (korábban aljegyző) hivatalba lépését követően haladéktalanul megkezdte a hiányosságok felszámolását.

A számvevői utóellenőrzésről szóló jelentést és abból a sajtónak készített összefoglalót 2019. február 1-jén tették közzé a szervezet honlapján. Okoztak is vele meglepetést és a helyi ellenzéki véleménynyilvánítóknak némi kárörömet, mivel megint csak jócskán negatív megállapításokat tettek a számvevők. Szerintük az elmulasztott vagy csak részben megtett intézkedések miatt jelentős mértékben nőtt az Önkormányzat korrupciós kockázata, az önkormányzati vagyonnal történő felelős gazdálkodás továbbra sem biztosított.

Csakhogy van néhány furcsaság:

  • Az ÁSZ csupán bekért dokumentumok alapján dolgozott, működésbeli folyamatokat nem vizsgáltak, az utóellenőrzés nem terjedt ki a megtett intézkedések ilyen jellegű értékelésére. Személyes találkozóra, konzultációra nem adtak lehetőséget.
  • Az intézkedési tervben rögzített feladatok teljesítésének számszerűsége és a végrehajtás minősége, mélysége nem indokolja a számvevői megítélések szigorúságát.
  • Továbbá az is feltűnő, hogy az utóellenőrzés jelentéstervezetére Markót Imre polgármester által tett érdemi észrevételek közül egyetlen egyet sem vettek figyelembe, azokat sem, amelyeket tényekkel megalapozottan nem helytálló vagy csak részben helytálló megállapításoknak minősített.
  • Majd pedig, ami a leginkább elgondolkodtató, hogy az ÁSZ elnöke által az utóellenőrzés végeztével a polgármesterhez intézett figyelemfelhívó levele - a még mindig meglévő szabálytalanságok, kockázatot hordozó mulasztások hangsúlyozása ellenére - összességében enyhébb kritikai hangnemet üt meg, kedvezőbb értékelést ad az Önkormányzat működéséről, mint a nyilvános jelentés!
  • Mindezek alapján érthető, hogy a rendkívüli testületi ülésen, amely az utóellenőrzés megállapításaira reagáló intézkedési tervet tárgyalta, az egyik képviselő akként minősítette az ÁSZ-jelentést, hogy annak sommás megállapításai, összefoglaló értékelése a saját tételes észrevételeivel sincs összhangban, azoknál jóval súlyosabb kijelentéseket tesz, majd ezt enyhítette az ÁSZ elnöke figyelemfelhívó levelében.

A képviselő-testület 2019. február 18-i rendkívüli ülésén egyhangúlag elfogadta az új intézkedési tervet, így már ez alapján is kérdezhettem a részletekről Markót Imre polgármestert és dr. Libor Imre jegyzőt.

Kérdés: Az ÁSZ lassan egy éve tartó "hadjáratában" többször is büntetést szabott ki a Jobbikra, igencsak megnehezítve ezzel a párt helyzetét. Mindezek jogosságát, megalapozottságát a párt vitatja. Majd más hasonló eljárások miatt is a sajtóban és a közvéleményben megjelent az a vélekedés, hogy a Fidesz politikai szándékait követi az ellenőrző szervezet. Sőt, most már az ellenzék közösen követeli az ÁSZ elnökének leváltását. Önökben nem merült fel a gyanú, hogy a közelgő önkormányzati választás előtt ennek az erősen elmarasztaló utóvizsgálati jelentésnek a megfogalmazásában a Jobbikos önkormányzattal szembeni fellépés is szerepet kapott, a tényszerű helyzetjelentés mellett?

Válasz: Szakmai dokumentumnak tartjuk, politikai felhang nélkül. Véleményünk szerint a félreértések és az ellentmondások abból fakadtak, hogy személyes találkozásra, interjúra nem került sor. Egy elektronikus webes felületen zajlott a kapcsolattartás, és az is kötött rendben, formában. Az érdemi észrevételeinket már csak a jelentéstervezetre tudtuk megtenni, majd fél év távlatából. 

Kérdés: A 2016 végén lezárt vizsgálat után a képviselő-testület által elfogadott és az ÁSZ által befogadott intézkedési tervben összesen 16 feladat szerepelt, fele-fele arányban megosztva a polgármester és a jegyző között. Melyik az a hat pont, amelyet Önök a Számvevőszék utóellenőrzése szerint is maradéktalanul és határidőben végrehajtottak a belső kontrollrendszer kialakításában és működésében feltárt hiányosságok, hibák megszüntetése érdekében? Olyannyira, hogy az ÁSZ-elnök figyelemfelhívó levelében azt írja: "A határidőben végrehajtott feladatok eredményeképpen az Önkormányzat szabályszerű működésében rejlő kockázatok csökkentek."

Válasz: A polgármester feladatkörében megtörtént a köztisztviselőkre vonatkozó hivatásetikai alapelvek és az etikai eljárás kidolgozása; a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ügyében is eleget tettünk az elvárásoknak, mind a hivatali dolgozók, mind az önkormányzati bizottságok nem képviselő (vagyis külsős szakember) tagjait illetően. Ezeket a teendőket az akkori jegyző előkészítése alapján, még a 2017 eleji határidőkre elvégeztük. Továbbá a polgármester ugyanekkor intézkedett az önkormányzati működtetésű óvoda szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséről, melyet a képviselő-testület elfogadott.

Az eddig felsoroltak is fontos elemei voltak annak, hogy a szabályozottság és a feddhetetlenség (integritásnak nevezi az ÁSZ szóhasználata) oldaláról csökkentsük a működési kockázatokat.

A rendben és határidőre megoldott feladatok között azonban különösen fajsúlyos: A polgármester és a jegyző gondoskodott az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének megalkotásáról. A képviselő-testület ugyan némileg megkésve fogadta el a vagyongazdálkodási tervet, amelyet az ÁSZ már nem vett figyelembe, csak később, mint a jelentéstervezetre benyújtott észrevételt.

Kérdés: Három feladatot csak határidőn túl, de mégis végrehajtottak. Melyek voltak ezek és mi volt a késlekedés oka? A határidő-túllépéseket miként minősítette az ÁSZ utóellenőrzése? Hiszen ezeket a teendőket eddig a második ellenőrzésig végül is megcsinálták, nagy jelentőséggel ezért ez a mulasztás nem bírhat a jövőbeli szabályos működést illetően. Vagy mégis?

Válasz: A polgármesteri hivatal öröklött működési struktúráját a hatékonyság és az átláthatóság érdekében jelentősen át kellett alakítani, ez már korábban megfogalmazott szándéka volt a 2014 őszén megválasztott képviselő-testületnek. Ez a 2017. januárban elindult folyamat nagyban egybeesett az intézkedési tervben megadott határidőkkel. Ráadásul a város jegyzője, dr. Majtényi Erzsébet eközben kérte jogviszonyának megszüntetését. Ezért nem voltak a határidők tarthatóak, emiatt volt, hogy a polgármester 2017-ben fél évvel a megadott határidő után terjesztette be a képviselő-testületnek elfogadásra a vagyongazdálkodási rendelet tervezetét.

Kérdés: Okozott-e ez abban a félévben a vagyonkezelés terén kockázatos helyzeteket?

Válasz: A vagyonkezelési rend hordozott magában kockázati tényezőket. Hiányoztak az ellenőrzési, kontrollpontok. Sok esetben párhuzamosságokat tartalmazott a szabályozási környezet, illetve előfordult, hogy a különböző jogszabályi rendelkezések ütköztek. A Képviselő-testület egy teljesen új szabályozási rendet, környezetet alakított ki, amely volumenét bizonyítja, hogy kétkörös tárgyaláson került elfogadásra.

Az akkori helyzet részletes leírása olvasható a rendkívüli képviselő-testületi ülésre a polgármester által összeállított előterjesztésben:

Kérdés: Azt azonban látjuk az ÁSZ utóellenőrzési jelentéséből, hogy Önök több hónapos késedelembe estek a leginkább kényes ügyekben, amelyek miatt éppenséggel az ÁSZ lefolytatta nálunk az eredeti vizsgálatot.

Válasz: Fel kellett tárni annak hátterét, miért nem volt megfelelő kockázatkezelési rendszer az Önkormányzatnál, és mire vezethető vissza, hogy a szabad pénzeszközök hasznosításának szabálytalansága miatt elvesztettük a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél befektetett 103 millió forintot. Ehhez kapcsolódóan pedig a polgármester feladataként határozta meg a Számvevőszék, hogy a munkajogi felelősséget is tisztázza, és ennek ismeretében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Kérdés: Azt hiszem, a helyi közvéleményt pontosan ezek a kérdések érdeklik leginkább, és ez az érdeklődés azért is maradt ébren, mert nem kaptak még elfogadható választ az emberek.

Válasz: Az ÁSZ-vizsgálatból adódó egyetlen nem végrehajtott feladat a jegyző felelősségi körébe tartozott: Nem tárta fel a belső szabályozottság hiányainak okait, és a szükséges munkajogi intézkedéseket nem tette meg. A polgármester munkajogi felelősség tisztázása érdekében tett intézkedéseit azonban az ÁSZ elfogadta.

A jegyző intézkedési hatáskörébe egyetlen munkavállaló tartozott. A kötvény bedőlésének időpontjában a munkakört betöltő Közpénzügyi osztályvezető. A Quaestor-befektetés elvesztése körülményeinek kivizsgálására felállított Eseti Bizottság feltárta az okokat és jelentésében megnevezte a felelősöket. Ezen dokumentum szolgált a munkajogi intézkedések megtételére, miként a polgármester esetében is. Az érintett munkavállaló az intézkedés időpontjában már nem volt a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal állományában, ezért egyeztető megbeszélést kezdeményeztünk vele. Azonban az érintett nem tudott olyan időpontot megjelölni, amely a munkajogi igény elévülése előttre datálódott volna. Mindezek okán a munkajogi igény elévült, így munkajogi felelősségre vonásnak további helye nem volt, ezért a munkáltatói intézkedés lezárult. Ezekről megfelelő dokumentáció készült. Annak tükrében, hogy a hasonló eljárási renden alapuló, polgármesteri hatáskörbe tartozó munkajogi intézkedést az ÁSZ elfogadta, meglepő, hogy ugyanezt a jegyző esetében nem tette meg.

Kérdés: Éppen az ÁSZ-vizsgálat alapján készített intézkedési tervet hajtották végre, amikor 2017 szeptemberében egy több éve tartó visszaélés-hálózatot azonosítottak és számoltak fel a polgármesteri hivatal szervezetében, amely hosszú évek alatt összesen több millió forint kárt okozott az Önkormányzatnak. Ha nincs ez a számvevői vizsgálat és az abból eredő intézkedési terv, akkor Önök nem is ismerték volna fel ezt a bűnszövetkezetet?

Válasz: Mondjuk úgy, hogy az ÁSZ-vizsgálat és a hivatal belső rendszerének átszervezése eredményeként kialakult kontrollkörnyezet, valamint a belső ellenőrzési rendszer átalakítása (2016.03.22-től főállású belső ellenőr alkalmazása!) együttesen teremtette meg azt a körülményt, amelyben ezt a visszaélés-sorozatot le tudtuk leplezni.

Kérdés: 2017 őszén dr. Libor Imre egy hivatali állományi ülésen, a városban máig emlegetett módon - ha pontos a kiszivárgott információ -, szokatlanul és meglehetősen erősen fogalmazott ezzel a leleplezéssel kapcsolatban.

Válasz: Az ott elhangzottak értelme az volt, hogy az akkori működési környezetben mindenkinek a saját önbecsülésére volt bízva, hogy tisztességesen vagy tisztességtelenül jár el. Más kontroll az akkori állapotok szerint nem nagyon volt fellelhető.

Kérdés: Mi derült ki pontosan és mi lett ennek a következménye? Ki és mit követett el pontosan, hol tart a jogi procedúra?

Válasz: Mivel nem lezárt ügyekről van szó, neveket és hozzájuk köthető konkrét elkövetéseket nem említhetünk. Szerteágazó, összetett bűncselekmény-halmazról beszélünk, amelynek vizsgálatát kettéválasztották a nyomozó hatóságok: Az ügyből kifolyólag a rendőrség nagyobb kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást. A NAV pedig tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással, valótlan tartalmú nyilatkozat tételével vagy valós tény elhallgatásával, nagyobb vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást.

Kérdés: Meglehetősen kiterjedt bűnlajstrom, és ha jól gondolom, ezzel van összefüggésben, hogy már Markót Imre polgármestersége idején is rendre megújításra kerültek a Quaestor-nál eszközölt szabálytalan befektetések, ami végül a 100 milliós veszteséghez vezetett.

Válasz: Nem! A szabályozatlanság és az ellenőrzések hiánya vezetett a bűncselekmények kialakulásához. A veszteség, mint ahogy az ÁSZ, valamint az Eseti Bizottság rámutatott, mulasztás következménye volt, hiszen a bedőlés időpontjában a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatosan megfelelő szabályozási környezet volt, amelyet nem tartottak be.

Kérdés: Az ÁSZ utóellenőrzésének jelentésében viszont továbbra is az áll, hogy az Önkormányzatnál "a pénzügyi elszámoltathatóság kockázata nőtt, fennáll a közpénzek rendeltetésellenes felhasználásnak veszélye, mert a jegyző nem intézkedett a gazdálkodási jogkörök gyakorlása során a teljesítésigazolás és az érvényesítés jogszabályok szerinti gyakorlásáról." Ezt a mulasztást a részben végrehajtott feladatok közé tartozónak gondolom, és akkor a számvevőszéki utóellenőrzés összességében erősen negatív kicsengésű megállapításaiban ez lényeges okként szerepel. Önök is így látják-e, és akkor ebben ki a felelős? Hiszen 2017 közepe óta már dr. Libor Imre tölti be a jegyzői munkakört. Az utóellenőrzés így már egy évet átfogott az ő hivatali idejéből.

Válasz: Az ÁSZ elnökének - a jelentéstervezetre - küldött észrevételek között jeleztük, hogy ennek szabályozása és gyakorlati megvalósítása megtörtént. Az ÁSZ az észrevételt azért nem fogadta el, mert félreértés miatt a dokumentum egy részéről szolgáltattunk csak adatot.

Kérdés: A rendkívüli képviselő-testületi ülésen gyakorlatilag megtárgyalás, vita és ellenszavazat nélkül fogadták el a beterjesztett intézkedési tervet. Mivel a polgármesteri nyolc feladat eddigre teljesült, a most még intézkedésre kitűzött feladatok kivétel nélkül jegyzői hatáskörbe tartoznak. De mert ezeknél is megkezdődött már a munka, a Polgármesteri Hivatalban folyik a belső kontrollrendszer teljes kialakítása, a korábbi vállalások végrehajtása a szabálytalanságok és hiányosságok megszüntetésére, a 2019. március 31-i határidőre vállalhatóan befejeződik a jellemzően szabályzatok kialakítására vonatkozó intézkedés-sorozat. A polgármester pedig akkor jelentheti az ÁSZ elnökének, hogy minden rendben, sikeresen végrehajtották egy nagyrendszer, az Önkormányzat folyamatában ellenőrzött működésének kialakítását. Kimondhatjuk, hogy akkor valóban minden rendben lesz, és nem vádolhatja Önöket senki azzal, hogy itt fennáll a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodásnak és/vagy korrupciónak a veszélye?

Válasz: Álláspontunk szerint sokkal jobban kontrollált munkakörnyezet fog létrejönni, mint amit az ÁSZ felé tett intézkedési tervben felvállaltunk. 

Sebők Emília

Indítókép: Markót Imre polgármester a rendkívüli képviselő-testületi ülésen (képkivágás a T1 Térségi televízió videófelvételéből)