AHOL TEMPLOM, AHOL ISKOLA...300 ÉVES ÉRTÉKEINK

Az itt élő református vallásúaknak a templom és az iskola egysége mindig is természetes volt. - Mondta a kiállítást megnyitó beszédében Szabó József elnöklelkész. Utalt rá, hogy volt idő, amikor a politikai berendezkedés ezt az egységet megbontotta, de a rendszerváltás után 1991-ben az országban az elsők között kérte és kapta vissza iskoláját nálunk a református egyház.

Az Ipolyi Közművelődési Központban a Magyar Kultúra Napján megtartott ünnepi rendezvény része volt a Bethlen Gábor Református Általános Iskola "Ahol templom, ahol iskola...300 éves értékeink" című kiállításának megnyitója. Egy azon események közül, amelyekkel a város újratelepítésének 300. évét ünnepeljük a jubileumi időszakban. A falakon az iskola által elnyert oklevelek, a suli mellett magasodó templomról a diákok által készített fotók és rajzok, a teremben elhelyezett karton oszlopszékeken pedig a tanulók és nem egy esetben az egész család igyekezetével, tehetségével a tavalyi versenyre elkészített remek templom-makettek lettek kiállítva. Szabó József elnöklelkész azonban felhívta a figyelmet, hogy ez, amit itt bemutatnak, csak egy töredékrésze - inkább csak a jelenkor - annak, amit majd az augusztusban megnyitandó Református Múzeum állandó tárlatain láthatunk.

Az iskola 1934-ben

Megnyitó beszédében Szabó lelkész szépen összefoglalta a törökszentmiklósi református kezdeteket: A törökdúlás után eleink 1720-ban alapították újra a várost, olyképpen, hogy a II. Almásy János által idehozott 34 telepes, az első ideérkezők református családok voltak, akik létrehozták az egyházközséget mint a település első jogi személyiségét, majd legelőször is templomot és iskolát építettek maguknak. A mai református templom és a Bethlen Gábor Általános Iskola helyén kezdtek el építkezni, ám akkor még nem a ma ismert templomunkat húzták fel. 

Teljesítményük azért is különösen elismerésre méltó, mert szegény emberek voltak, akik Almásy gróf hívására a jobb élet reményében költöztek ide az Alföld sűrűn lakott vidékeiről. Pedig hát a harcok nyomán ez a környék kipusztult, elvadult hely lett, amelyet néhány évnyi kemény munkával mégis élhetővé tettek, annak ellenére, hogy sokszor bizony nélkülöztek. Az iskolaépítéshez azonban - ahol akkor még csak fiúk tanulhattak - segítséget kaptak Debrecen városától és a Tiszántúli Református Egyházkerület jogelődjeitől. Debrecenből érkezett a város első tanítója is.

Így a református közösségnek hármas ünnepe volt tegnap, a Magyar Kultúra Napján: 300 éves a város, a református egyházközség és a református iskola. A közösség ma is álló, a város egyik építészeti ékességének számító temploma pedig 230 éve épült, amit múlt év végén ünnepeltek. 

Sebők Emília


A mai református templom története: A 230 ÉVES TEMPLOM ÉRTÉKEI, SZÉPSÉGEI

Az egyháztörténeti gyűjteményről: MEGISMERHETJÜK AZ EGYHÁZTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYT


MAKETTEK A KÖNYVTÁR ABLAKÁBAN:  Fotógaléria