200 ÉVE SZÜLETETT PÁNTHY ENDRE

2020-ban lesz Pánthy Endre születésének 200. évfordulója. A törökszentmiklósi római katolikus egyházközség legnagyobb alakjának emléket állítva, az újonnan megválasztott egyháztanács alakuló ülésén - múlt év decemberében - a 2020-as évet Pánthy-emlékévvé nyilvánította. Méltó kapcsolódás a város újratelepítése 300 éves évfordulójának emlékévéhez.

Pánthy Endre 1820. július 6-án született nemesi családból a Zemplén megyei Tállya községben. Papi tanulmányait az egri papneveldében kezdte meg, majd a pesti Központi Papnevelő Intézetben végezte el. 1844 nyarán szentelték fel pappá, majd 10 év múlva, 1854-ben az akkori egri érsek titkárát, a fiatal, de egyházi körökben már jó hírnévnek örvendő Pánthyt Törökszentmiklósra helyezte plébánosi szolgálatra. A fiatal pap lelkesedéssel és elhivatottsággal kezdett itteni teendőihez. Figyelme sok mindenre kiterjedt, de amit kiemelni fontos, az a gyermekek tanítására szánt figyelme: a helybéli tanodák helyzetének rendezése, tantermek és tanítói lakok felújítása, használatba állítása szerepelt legfőbb teendői között.

Ám csak hat évet töltött itt, 1860-ban Egerbe, az érseki székhelyre kanonoknak nevezték ki. Pánthy és a törökszentmiklósi hívek is nyilván örültek a kitüntető új kinevezésnek, de igencsak sajnálták, hogy az általa még elképzelt tervek megvalósulatlanok maradnak, hamar megszeretett plébánosuk, Pánthy atya elhagyja őket. (Érdemes megjegyezni, hogy ez időben a város 8644, illetve 1860-ra 10 437 fős lélekszámának fele volt római katolikus vallású.) Búcsúzóul azonban még megajándékozta a szeretett helyet és híveket: a már korábban felmerült elképzelés alapján Szentháromság-szobrot állíttatott, és azt már kanonokként maga szentelte fel a kispiactéren, amely később egy ideig az ő nevét viselte (ma Hunyadi tér). A szobor később átkerült a templom előtti térre.

Pánthy-kehely és paténa (ostyatartó tányérka) - melyet a törökszentmiklósi hívek ajándékoztak 1894-ben Pánthy Endrének aranymiséje, pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából. A kelyhet a paténájával 1900-ban a törökszentmiklósi templomnak ajándékozta. 

Egerben Pánthy Endre a mindenkori érsek legfőbb helyettese, az egyházmegye érsek utáni első embere volt, amit pályájának emelkedése is kiválóan mutatott. A városunkban töltött mindössze hat év alatt azonban olyannyira megszerette törökszentmiklósi híveit, hogy élete végéig igencsak bőkezű támogatásokkal segítette az itteni egyházközséget, annak gyarapodását. Országos hírű jótékonykodásának pénzügyi forrásaként az egri káptalan köztudott gazdagságát szokás említeni, de vannak olyan magyarázatok, amelyek nemesi családját is megemlítik lehetséges financiális háttérként.

Az általa olyannyira szeretett törökszentmiklósiakat 1880-ban ajándékozta meg a mindennel felszerelt és az intézmény működéséhez alapítvánnyal ellátott leánynevelő intézettel, amely jogos büszkeséggel viselte a Pánthy Leánynevelő Intézet elnevezést. Mivel az intézmény működtetését az irgalmas nővérek rend apácáira bízta, a köznép - talán sokan máig is -, zárdának nevezte az intézményt és épületét (később Rózsa téri iskola). Galsi Zoltán helytörténet kutatónk kitűnő tanulmányában* (amely ezen összefoglalásnak is legfőbb alapja) ezzel kapcsolatban magyarázatképpen utal arra, hogy Pánthy plébános nagyszabású iskolaépítési, iskola-felújítási terveit - gyakran munkával is - elsősorban asszonyok támogatták. Mindez mély nyomot hagyott benne, s ez bizonyára közrejátszott abban, hogy 20 év múltán egy jól ellátott leánynevelő intézetet hozott itt létre. E nemes tettet Törökszentmiklós 1885-ben díszpolgári cím adományozásával köszönte meg nagyhírű volt plébánosának.

A miklósi új kéttornyú templom, a Szentháromság Római Katolikus Főtemplom építését is ő indította el, fejedelmi nagyságú, 25 000 Ft-os adományával, mint legnagyobb adakozó, tudván, hogy az akkor már mintegy 100 éves Szentlélek titulusú régi barokk templom nagyon is szűkös a megnövekedett lélekszámú település mind nagyobb katolikus közösségének befogadására.

Az iskola és az új templom így még életében megvalósult, de terveinek harmadik nagy építménye, az új plébánia felépítése csak halála után 20 évvel, 1928-ban vált valóra. A plébánia emeletes épületét annak helyén emelték, amelyet még az előző templomhoz építtettek az Almásyak.

Pánthy Endre 1907-ben, 87 éves korában, Egerben hunyt el. Végső nyughelyéül Törökszentmiklóst jelölte meg, végrendelete erről így szól: "Temetkezni kívánok Török-Szent-Miklóson, egykori jó pásztorukat szerető és hívását követő híveim között, és pedig az ott újonnan épült templomban, melyben óhajtásomra, sírom fülkéjéről már is gondoskodva van." Törökszentmiklóson hitfelekezettől függetlenül fekete leplet öltő város nagy gyásza és részvéte közepette 1907. április 16-án helyezték végső nyugalomra.

"ITT NYUGSZANAK PÁNTHY ENDRÉNEK OLCHINÓI VÁL. PÜSPÖKNEK, 
Az EGRI SZÉKES-FŐKÁPTALAN NAGYPRÉPOSTJÁNAK ÉS KANONOKJÁNAK 
EGYKOR EZEN EGYHÁZ LELKIPÁSZTORÁNAK FÖLDI MARADVÁNYAI. 

SZÜLETETT 1820. JÚLIUS 6-ÁN, MEGHALT 1907. ÁPRILIS 13-ÁN AZ Ö.V.F.N."

Pánthy Endre emlékét azóta is híven őrzi a város: az egyik főút viseli nevét, és 2010. szeptember 1-jén, az új tanév kezdetén, az az évben megalakult katolikus általános iskola is Pánthy Endre nevét vette fel.

Összeállította: Sebők Emília


Az indítókép: Pánthy Endre egyetlen ismert ábrázolása 1880 körül (Magyar Katolikus Lexikon)

A két jelen idejű kép Sebők Emília felvétele.


Forrás: *Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011) TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854-1860)