100 ÉVE SZÜLETETT BÁRÁNDY GYÖRGY

A legismertebb és még számos más felsőfokkal illethető magyar ügyvéd Törökszentmiklóson született 1919 szeptemberében, és Surjánban gyerekeskedett. 

Az évforduló alkalmából Csőke Tibor helyismereti könyvtáros tartott előadást nemrég a városi könyvtárban. Számos érdekességet tudhattunk meg nemcsak a híres ügyvédről, de a családról is.*

Bárándy György többgenerációs középbirtokos családba született, amelynek Surjánban (a település elnevezése változóan hol Surján, hol Surjány) volt birtoka, ám ez mégsem volt ősinek mondható, hiszen csak a dédapa szerezte. A néhány száz hold terület és a hozzá kapcsolódó állattenyésztés, főként a szarvasmarhatartás működtetését azonban mintagazdaság szinten folytatták. Majd pedig az édesapa már jogi végzettséget szerzett, ám maradt a gazdálkodásnál. Bárándy György személyével vált le a jogászkodás a földművességről, és a következő generációk útja is ez lett: Fia, Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere és unokája, Bárándy Gergely, szocialista országgyűlési képviselő szintén ügyvédek.

A Bárándy-tanya a III. katonai felmérés térképén 1883-ban

A szülői ház, a Bárándy-kúria sok év múltán betagozódott a Surjány Hús üzemi területébe. Hogy mára mi maradt belőle? Úgy tudni, semmi. A birtokról még érdemes megjegyezni, hogy a kezdeti néhány száz holdnyi terület az idők folyamán egyre kisebbre olvadt, a 2. világháború után már csak 100-150 hold volt a család tulajdonában. Az államosítások során ez került az itteni állami gazdaság tulajdonába: a Surjányi Állami Gazdaság kapta meg a kúriát és a majort. A család itt élő tagjai gyakorlatilag nincstelenné váltak. Még ma élő idősebbek emlékeznek például Bárándy Adélra, az ügyvéd nagynénjére, aki a piacon és házalással próbálta eladni a külföldi segélycsomagokból származó holmikat, hogy meg tudjon élni.

Bárándy György neve ugyan felbukkan a Törökszentmiklós-surjánpusztai állami elemi népiskola dokumentumaiban, de csak mint levizsgázó magántanuló, mivel az elemi 4 osztályának tananyagára magántanítók oktatták. 1929-től Gödöllőn folytatta tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban, a rend bentlakásos magániskolájában (internátus), ahol meglehetős aktivitást fejtett ki a különböző diákszervezetekben. Érdemes a gimnáziumba kerülésének évszámára figyelmet fordítani: 10 évesen kezdte el a középiskolai tanulmányait! Így lehetett az ország legfiatalabb ügyvédje később. 

A Bárándy-kúria Surjánban (archív felvétel dr. Bárándy György gyűjteményéből - Galsi Zoltán jóvoltából)

1937-ben jól érett az érettségi vizsgálaton. - ahogyan akkor fogalmaztak. És érdekes módon választott szakmai útként a katonai pályát jelölte meg. Majd mégis az egri Érseki Jogi Akadémiára iratkozott be, ahol az édesapja is végzett. Bárándy György miután diplomás jogász lett - 1941-ben Kolozsvárott doktorált - hazajött, és Törökszentmiklóson szerzett gyakorlatot ügyvédbojtárként. Ügyvédi gyakorlatát itt dr. Francia Kiss János ügyvédi irodájában töltötte, amely az Almásy út és Budai Nagy Antal utca sarkán hajdan lévő (nem a ma ott álló emeletes!) házban volt. Ezért helyezték oda - Csőke Tibor javaslatára - 2015. december 6-án, a Város Napján dr. Bárándy György emléktábláját.

Hogy a 2. világháború személyesen miként érintette, arról nem nagyon tudni. Csőke Tibor ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Bárándy György valahol - a számos interjú valamelyikében, amit adott -, azt mondta, hogy volt munkaszolgálatos. Ám erre vonatkozóan nem sikerült még a kutatásai során dokumentumot találnia. Ez azért is érdekes téma, mert az anyai ág, a malomtulajdonos Galambos és Bán család zsidó volt, csak Bárándy György édesanyja, Bán Katalin volt kikeresztelkedett, katolikus vallásra áttért. Mindkettejüket érintően érdemes megjegyezni, hogy Törökszentmiklóson dr. Szarka Gyula főszolgabíró sok zsidónak segített megúszni a munkaszolgálatot. Bárándy György 1944-ben megözvegyült édesanyja pedig a háború után azt nyilatkozta, hogy a főszolgabíró személyes közbelépése mentette meg attól, hogy gettóba vigyék és Németországba deportálják. Az anyuka húga, Bán Lili viszont Auschwitz-ban halt meg, a miklósi zsidó temetőben van férjével együtt síremlékük. A Bárándy ősök pedig:

"felmenőim java része a törökszentmiklósi római katolikus temetőben nyugszik" - Bárándy György (a szerző felvétele)

A háború után rövid időre visszakerül városunkba, de 1945-től már Budapesten praktizál, és minden rendben lévőnek látszik egy szép ügyvédi karrierhez. A háború utáni zavaros időkben azonban egyszer el is tiltották az ügyvédi tevékenységtől, majd 1951-ben az ÁVH elfogta, és Kistarcsára internálták (kényszerből más lakhelyre telepítették) Bárándy Györgyöt. Hogy ezek a dolgok pontosan miként történtek, azt - ismerve a kor viszonyait - nehéz megismerni, a részletekről valós képet kapni. És ő maga sem mindig azonosan elevenítette fel visszaemlékezéseiben az eseményeket, vagy éppenséggel azt mondta, nem járt utána a miértnek...

Két évvel később, 1953-ban ugyan szabadult, de csak segédmunkásként dolgozhatott, krumplit trógerolt piacokon, a Nagycsarnokban. Utólag tudjuk, izgalmas a dátum: 1956. október 13-án visszakapja ügyvédi engedélyét, visszaléphet az ügyvédi kamarába, újra szakmájában dolgozhat. Döntően büntető ügyekben védi az elkövetőket. 1958-ban kerül egy neves ügyvédi irodába, akkor kezdődik az igazi karrierje.

Szakmai életútjának legtöbbet vitatott ügye, amikor 1967-ben - kirendelt védőként - ő lesz a zuglói nyilasper elsőrendű védője. Az ítélet szerint a vádlott Kröszl Vilmos, közel hatszáz ember kivégzéséért, Dunába lövéséért közvetlenül felelős tömeggyilkos volt az általa védett vádlott, merthogy összesen 18 vádlottja volt a pernek. Utólag, ha erről kérdezték, Bárándy György több dolgot is felhozott nem mentségül, magyarázatul:

Akkoriban a kevés ügyvédi iroda, amely létezhetett, erősen függött a rendszer, a bírói kar jóindulatától, és mert addigra már többen visszautasították ebben a perben a kirendelt védői megbízást, a bíró a kitűzött tárgyalási napra már képtelen lett volna új védőket kijelölni, a megbízás elfogadása tehát segíthetett a további ügyvédi működésben. Az ügyvéd feladata pedig nem az ítélkezés, hanem a törvény alkalmazása a saját munkájában, ezért mondta: " Bevallom, ebben az ügyben úgy adtam be a legjobb tudásom szerint megírt kegyelmi kérvényeket, hogy közben imádkoztam, hogy ez az ember ne kapjon kegyelmet."

A szerző felvétele az emléktábláról avatásakor

1993-ban nyitják meg Budapesten a Bárándy és Társai ügyvédi irodát, ahol együtt dolgozott fiával, feleségével, később az unokájával is. Bárándy György országos hírnévre tett szert és számos nagy sajtónyilvánosságot kapott ügyben vállalt szerepet. Még idős korában is volt olyan időszak, amikor több száz ügyben vállalt szerepet. Haláláig aktívan dolgozott. Valószínűleg a leghosszabb ideig praktizáló és a legnagyobb népszerűséget, kimagasló szakmai munkásságáért pedig magas állami kitüntetést is elérő magyar ügyvéd volt. 2014. november 27-én, 95 éves korában hunyt el.

Sebők Emília


Indítókép: Beszélgetés régi miklósi karácsonyokról dr. Bárándy Györggyel 2008. december 20-án a Helytörténeti Gyűjteményben (Forrás: ivk.hu)

* Mivel egy élő előadás, sok nagyszerű fotóval, dokumentummal illusztrálva más, mint egy írásos közlés, ahol szükségét éreztem - Csőke Tibor jóváhagyásával - kiegészítettem egy-egy részletet máshonnan szerzett információkkal.


Mindketten felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy dr. Bárándy György ügyvédi tevékenységéről a könyvtár állományában több könyv is található.