A TÓ ELADÓ! A CSALA-TÓ

A Csala-tó ma nem része az itt élők mindennapjainak, sokan talán azt sem tudják, hol van, vagy ha a vizet ismerik is, nevét nem biztosan. De az mégis többeknek feltűnt, hogy: A TÓ ELADÓ!

Városunk belterületének egyik felszíni vize a Csala-tó, a sínek és a nagymalom melletti szögletben, a vasúti átjárónál. Nem véletlenül van itt ez a kis tavacska, hiszen annak idején, amikor az 1880-as években megkezdte működését az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom, kellett egy vízgyűjtőhely, ez a tó, ahová a gőzgépek üzemeltetésével járó rendszer kondenzvize került.

A malmot most működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatója, Kökény István azonban az előkészítő műveleti technológiák kapcsán is magyarázattal szolgál, miért is kellett a malmi működéshez a kis tó:

Az 1970-es évekig a búza őrlés előtti tisztítását, az őrléshez szükséges nedvesítést úgy oldották meg, hogy búzamosó berendezést, nagy kádat alkalmaztak, amibe folyamatosan ivóvíz minőségű vizet áramoltattak. A kád tetején levő nyíláson átbukó víz magával vitte a könnyű keveréket, port, gabonaüszkös magokat. A nehéz szennyeződés (kő, vasszeg stb.) leült alulra. Hasonlóképpen, mint amikor a babot, lencsét főzés előtt megmossuk... Ez az eljárás rendkívül vízigényes volt. A malom területén két, ma is meglévő, mélyfúrású kút és a díszes víztorony biztosította a vizet. A szennyezett víz pedig egy több száz köbméteres ülepítő, derítő rendszeren keresztül jutott a Csalába.

Az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom 1930 körül (képeslap)

Tehát a tóból a malom vizet nem használt, technológiai szennyvízének befogadására szolgált. A búzamosást viszont - környezetvédelmi okok miatt - az egész országban 50-60 éve megszüntették, a malmok száraz tisztításra álltak át.

Maradt a tó vízutánpótlásának a környező utcák csapadékvize, ami felszín alatti csatornán, illetve a Petőfi úton és a Bethlen utcán futó mély árkokból jut bele, ez tartja életben a tavat, illetve alacsony költséggel megoldja a térség csapadékvízének befogadását.

A vasúti töltés elvágta a tó délkeleti irányú természetes vízelvezetési kapcsolatát, így a Csala ma kifolyástalan, de az elmúlt 50 év azt bizonyítja, hogy egyensúlyi helyzet állt elő benne. - fejezi be az malom ügyvezetője a tóval való kapcsolatuk és a mai helyzet ismertetését.

Hogy valamikor volt-e a tónak természetes eredete, arról nem találtam megbízható helytörténeti forrást, adatot; a visszaemlékezők teljességgel mesterséges keletkezésű, ásott tónak mondják. Ezért lehet, hogy régebben Csala-gödörnek is nevezték.

A Polgármesteri Hivatalban az elmúlt évek környezetvédelmi helyzetéről, programjáról készült előterjesztésekben pedig csak annyi szerepel róla, hogy a Csala-tó természeti örökségünk, amely jelenleg magántulajdonban van...

Logikusan gondolhatnánk, hogy a tó, és a mellette lévő kis földterület - ahol régebben a vállalat még teniszpályát is fenntartott - manapság is a malomhoz tartozik, és ilyen módon számít magántulajdonban lévőnek. De nem így van. A Kunsági Malom Kft. 2014 nyarán alakult meg - ahogyan a honlapjukon olvasható - Törökszentmiklós 100 éves hagyományokkal büszkélkedő malomüzemének működtetésére. Kökény István, a társaság ügyvezető igazgatója viszont érdeklődésemre arról számolt be, hogy már amikor ők megvették a malmot, már akkor sem tartozott a cég tulajdonába ez a kis földdarab a Csala-tóval. A modern malomüzemeltetésben - mint az általa elmondottak fenti ismertetéséből kiderül - nincs vizes technológia, nincs ipari víz felhasználás és kibocsátás, így nincs szükség a tóra.

Megnézve a terület tulajdoni lapját, azt látjuk, hogy a malom előző gazdája, az Abo Mill Malomipari Részvénytársaság adta el ezt a földhivatali nyilvántartásban mocsárnak feltüntetett (ami nem jelenti azt, hogy a valóságban az egész az lenne!) 1,65 hektár nagyságú háromszög-területet egy budapesti székhelyű cégnek.

Ám aki mostanában arra jár, még az úttestről is jól láthatja a táblákat, melyek azt hirdetik, hogy "A TÓ ELADÓ", illetve, hogy "ELADÓ 1,6 HA". Ha egy telket, földet el akar adni a tulajdonosa, az senkit nem lep meg, de ha egy tó eladó, az már felkelti az érdeklődést. Egy tó eladó? De mire jó egy tó?

Sikerült felvennem a kapcsolatot a tulajdonos cég illetékes vezetőjével, aki korrektül válaszolt kérdéseimre, de kérte, hogy nevét ne említsem meg. 

Kérdés: A terület, a tóval együtt mintegy hat évvel ezelőtt lett a cégük tulajdona. Milyen megfontolások alapján vásárolták meg, volt valamilyen konkrét tervük a hasznosításra?

Válasz: Elképzeléseink között szerepelt, hogy egy komplex szabadidőparkot hozzunk itt létre, játszótérrel, teniszpályával és műfüves focipályával, valamint természetesen horgásztó üzemeltetésével.

Kérdés: Van itt egy picinyke, 17 négyzetméteres rész is elkülönített helyrajzi számon. Ez kié és milyen terület ez?

Válasz: Ez a régi izraelita temető része, itt nem végeztek exhumálást, tulajdonosa az Izraelita Hitközség.

Kérdés: Tetszetős, amit az eredeti terveikről mond, jelenleg mégis eladásra hirdetik az 1,6 hektáros területet, illetve a tavat. Miért akarnak most megválni tőle?

Válasz: Igen, eladásra kínáljuk a területet, mert nem akarjuk bővíteni cégünk profilját, más irányra összpontosítunk.

Kérdés: Mióta vannak kinn ezek a táblák? Volt már azóta a területre érdeklődő? Ha igen, milyen céllal vennék meg?

Válasz: Kb. 6-8 hónapja vannak kinn a táblák. Azóta több érdeklődő keresett, mindenki valami hasonló elképzeléssel, mint a miénk.

Kérdés: Mondana egy irányárat, amely tárgyalási alapot képezhet egy adásvételhez?

Válasz: 30 millió forint.

Kérdés: El lehet képzelni olyan megoldást is, hogy esetleg két részre osztják az ingatlant és a tavat külön bocsátják áruba, ha valakit csak az érdekelne? Mondjuk halastóként való hasznosításra?

Válasz: A telek megosztása nem lenne szerencsés, és nem is tenném ki magam annak a lehetőségnek, hogy csak az értékesebbik fele keljen el.

Kérdés: Fordultak-e már a Törökszentmiklósi Önkormányzathoz, hátha a várost is érdekelhetné a terület megvétele?

Válasz: Nem. De az ipari parkban szeretnénk területet vásárolni és telekcserét fogunk ajánlani az Önkormányzatnak. Ugyanis a város egy részének a csapadékvize a tóba folyik, így az Önkormányzatnak elemi érdeke, hogy vízjogi engedéllyel az ő kezelésében legyen.

Sebők Emília


A jelenkori fotók a szerző felvételei.

A Csala-tó és a régi zsidótemető légifelvétele 1960-ban készült, forrása: fentrol.hu.