A GALAMBOS PARK ÉS KÖRNYEZETE JÖVŐJE

Lakossági fórumon mutatták be nemrég a Városháza dísztermében a Galambos Park és az Alatkai út bevezető részének fejlesztésére elkészített terveket.

A tervek szépek, jók, továbbgondolásra alkalmasak, sőt méltók. De hogy mikor lesz az elképzelések megvalósítására pénz? Talán az unió 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklusában, pályázati keretek között. Vagy, ha úgy nem, akkor saját forrásból lépésenként haladva, mindig egy-egy rész megvalósításával.

Messze van még tehát a jövő, az előkészületeket mégis érdemes elkezdeni, mindenekelőtt a lakosság megkérdezésével, az itt élők ötleteinek, javaslatainak, akár kritikai észrevételeik meghallgatásával és hasznosításával. Nem akként - emlékeztetett rá Markót Imre polgármester bevezetőjében -, mint történt a fideszes városvezetés részéről, akik a Kossuth tér felújítási terveit akkor vitték lakossági fórum elé, amikor már minden végleg el volt döntve. Én is emlékszem, így volt, megalázó, sértő volt...!

A Galambos Park már jó pár éve rendezvénytérként, -helyszínként funkcionál, bár időközben egyes rendezvények részben vagy egészben átkerültek pl. a strandra, a felújított Kossuth térre, a Galambos-liget azon hiányosságai miatt is, amelyeket a most felvázolt fejlesztés megszüntetne. Emellett az Alatkai útnak a parkhoz területileg és használatában is szervesen kapcsolódó felső része, az ottani parkolási jelenségek (finoman megfogalmazva a közterület használati engedély és bérleti díj fizetése nélküli, vállalkozási célú foglalását) rendezése is a projekt feladata lenne.

A fejlesztési elképzelések célja, hogy egy megújult közösségi tér, egy színvonalas családbarát, szabadidős park jöjjön létre, és a környezet rendbetételével ez a rész ne úgy nézzen ki, mint egy kopott városszéli vidék.

Az Alatkai út felső részének parkolása, parkosítása a terveken. Nem lesz könnyű elfogadtatni...!

A tájépítész szakember által készített és bemutatott három tervváltozat mind igyekszik a lehető legjobban kihasználni a Galambos Park adottságait, minél több funkciónak megfelelő helyet adni, miközben a különbözőségek ellenére is vannak a hasznosításban hasonlóságok:

  • A bejárat egyfajta fogadótérként a park Alatkai úthoz csatlakozó csücskében lenne kiépítve. Lényeges, hogy kiépítve, mert most ki itt, ki ott próbálkozik bejutni, bebotladozni a területre egy-egy rendezvény alkalmával. Ezért ez a rész testesítené meg a városias jelleget a parkban, ahol burkolt úton, kőszegélyes virágágyások között lehetne a területre bejutni. és itt kapnának helyet a helytörténeti, várostörténeti tájékoztató táblák is.
  • Értékes része a területnek, ugyanakkor nem probléma nélküli a Vásárhelyi út melletti részen lévő sűrű, vegyes faállományú kiserdő bevonása a fejlesztési tervbe. A mostoha talajadottság ellenére (erről lásd külön cikkünkben) nagyon szépen növekedésnek indultak itt a fák, olyannyira, hogy mert túl sűrűre ültették őket, most már egymást gátolják a további fejlődésben. Ha ezt a problémát - a várható lakossági tiltakozások ellenére - némi célirányos ritkítással sikerül rendezi, akkor ez a facsoport adhat helyet egy élmény-/kalandparknak, négyszögletű kerek erdő mesevilágnak, ilyesminek. Mindenesetre lakossági kívánságként és szakemberek ígéreteként egyaránt elhangzott a cél: Minél kevesebb fát kivágni!
  • A játszótér és a színpad, az előtte elhelyezkedő nézőtérrel maradhatnak ott is, ahol eddig voltak, de helyet is cserélhetnének, hiszen mindkettőt sík terepre képzeli elhelyezni a tervező. Illetve bemutatott olyan látványtervet is, amelyen a nézőtér lépcsős, amfiteátrum jellegű kialakítást kapna. A nézőtérrel kapcsolatban - éppenséggel ellentétes megközelítésekből - Révi Attila képviselőnek és nekem volt felvetésem: Attila azt a problémát jelezte, hogy ha esős idő után van rendezvény, akkor cuppog a sár a nézők lába alatt. Nekem viszont arról van többszöri kellemetlen emlékem innen, hogy az árnyék nélküli helyen már nyár elején a kiégett, poros füvű területen kell ülni a tűző napon. Meg kellene hát teremteni az árnyékoló vitorlatető ideiglenes felállításának feltételeit.
  • Fontos része még a felújított parknak a térkővel burkolt sétaút, amely kivilágítást kapna. Ezzel kapcsolatban ugyancsak Révi Attila vetette fel egy futókör szükségességét, amelyet illeszteni lehetne a sétaúthoz. A park mellett élők pedig megerősítették a kivilágítás fontosságát a rongálások megelőzésére (amihez térfigyelő kamerák is társulhatnának, hiszen a Kossuth téren is sokat javítottak a közbiztonságon és a vandalizmus megfékezésében).
  • Szóba kerültek még a dombok, mert a most meglévők eltűnnének, de kell, hogy legyen. Egyetértés volt a jelenlévők között: stratégiai fontosságú, hogy szánkódombnak feltétlenül lennie kell!
  • A liget északi csücskében már eddig is visszavette jogait a természet, hiszen természetes víz áll a kinőtt nádszálak között, pecások számítanak halakra, békák zajonganak nyárelőn. Ide így érthetően vizes élőhelyet bemutató tanösvényt jelez az egyik terv, amit sokkal inkább elfogadhatónak tartott a néhány jelenlévő lakos, mint ha ide egy kis dombot raknának rajta egy sehová nem látó kilátóval...
  • És végül az új építmény/ek, amelyek hiányában eddig meglehetősen kényelmetlen rendezvényhelyszín tudott lenni a Galambos-liget: Készülne egy tágas, de a környezetbe jól illeszkedő nyitott/fedett közösségi tér, benne mosdóval, kemencével, asztalokkal, ivókúttal. Vágyálomként felvetődött még - a hagyományainkból kiindulva - egy ártézi kút létesítésének gondolata is..., ha már a Kossuth téren nem ártézi az annak mondott kút, és kútként nem is működik...

Sebők Emília


A Galambos Park még néhány évtizeddel ezelőtt is Galambos-tó volt. Rövid történetéről itt írunk: HOGYAN LETT A GALAMBOS-TÓBÓL PARK?